DR. CZOMBA SÁNDOR
DR. CZOMBA SÁNDOR
DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány felvetésre, ahogy a bizottsági üléseken is válaszoltunk, de akkor itt még egyszer szeretnék megerősíteni néhány olyan fontos pontot, amely meghatározó a törvény szempontjából.
Sós Tamás képviselőtársam jó néhány dolgot fölvetett, először is azt, hogy egy évvel később lépjen hatályba, tehát a javaslata szerint a hatályba léptetést el kellene tolni. Mi nem látunk erre indokot. Ez az augusztus 28-ai ominózus dátum, amit ő többször emlegetett, hogy a szakmai vizsgakövetelmények ekkor jelentek meg számos szakmában, több mint 40 szakmában, és ez egy késői időpontnak tűnt. Valóban, az is volt, de ennek ellenére a helyzet az, hogy ma Magyarországon több mint ötezer diák tanul már a 3 éves szakképzés keretében gyakorlatilag. Tehát, hogy van-e rá igény, azt úgy gondolom, ez egyértelműen bizonyítja.
A pénzkivonás, pedagóguselbocsátás: ebben a késői órában nem szeretnék ebbe a riogatás kategóriájába belemenni, de az, hogy több képzőhely, és itt ez egy komoly felelősséget jelent adott esetben a kamarák számára, és az előbb is hallottuk itt a kamarával kapcsolatban, főleg az LMP-nek voltak olyan javaslatai, amely aggódik abban az irányban, hogy hogyan is fog ez a képzés megvalósulni. A gazdaság szereplői nélkül sehogy. Ha a gazdaság szereplői nem partnerek, akkor sehogy, a gazdaság szereplői pedig a kamarák. A gazdasági kamarák azok, akik elsősorban azokat az információkat, impulzusokat tudják adni, amelyek számunkra rendkívül fontosak. A kamarának ez óriási lehetőség, óriási feladat, meg óriási felelősség, ezzel egyetértünk. Hogy föl vannak-e készülve a magyar kamarák erre, hogy 2012. szeptember 1-jétől nagy létszámban, mondjuk, a 40 ezer helyett 50-60 ezer tanuló legyen kint gyakorlati képzésben, ez bizony, egy közös, nehéz feladat lesz az elkövetkezendő időszakban. Nem is egy év alatt lehet erre nagy valószínűséggel felkészülni, de hogy ez az irány, amerre menni kell ahhoz, hogy a gazdaság szereplőivel együtt tudjunk gondolkodni, az egészen bizonyos.
A szakközépiskola, szakiskola mesterséges szétválasztása, nem egészen volt világos a dolog. A szakiskola esetében a törvény azt mondja, hogy állam által fenntartott, a szakközépiskola esetében is, ha képviselő úr figyelte, ott is a célunk az, hogy állam által fenntartott legyen. Pontosan ezért van az a 25 százalékos szabály a gimnázium és szakközépiskolák tekintetében betéve, hogy abban az esetben, hogyha a gerinc a szakképző iskola, a szakközépiskola, akkor szakközépiskolának minősüljön, és ott állami fenntartás valósuljon meg. Tehát pontosan ez a cél, és önök, illetve számos olyan módosító javaslat van, ami a 25 százalékot 50 százalékra emeli fel, ez pontosan az ellen hatna, hogy adott esetben nem állami fenntartásban maradna.
Kerettanterv: az a helyzet jelen pillanatban, tisztelt képviselőtársaim, hogy a modulrendszerű OKJ-s rendszernek köszönhetően most a nappali rendszerű szakképző iskolák gyakorlatilag azt csinálják, hogy a modulokat tantárgyiasítják kínjukban, majd ezt tanítják, azért, mert nincs kerettanterv, azért, mert nincs egyértelműen rögzítve, hogy melyek azok az alapvetések, amelyeket egy szakképző iskolában, egy szakiskolában a tanulónak el kell sajátítania.
Generálisan nem jó a hároméves képzés: többször hangsúlyoztam, megint szeretném hangsúlyozni, hogy alapvetően mind a köznevelési törvény, mind a szakképzési törvény azt mondja, hogy a szakiskola általában hároméves, és ettől egyébként el lehet térni. Tehát, hogyha a szakma azt kívánja, hogy három év helyett négyéves képzést valósítson meg, és ezt az OKJ fogja rögzíteni - az Országos Képzési Jegyzék -, ennek semmi akadálya nem lesz. Itt a kérdés az, hogy annak a negyedik évnek a köznevelés miatt, illetve a közismereti tantárgyak miatt kell-e belépni, vagy a szakmai tantárgyak bővítése miatt kell-e belépni.
Az OKJ-ban ne tegyünk különbséget felnőtt és nappali rendszerű között. Én meg azt mondom, kedves képviselőtársam, hogy igenis, nagyon fontos különbséget tenni, hiszen jelen pillanatban az a helyzet, hogy ugyanazt az OKJ-s bizonyítványt meg lehet 6 hónap alatt is szerezni, meg 3 év alatt is, meg 4 év alatt is. Akkor valami nem stimmel, vagy a 6 hónap nem igaz, vagy a 3 év nem igaz, és ha ugyanazt az OKJ-s bizonyítványt kapja meg, akkor igenis, legyenek garanciák, legyenek követelmények. Tehát azt mondjuk, hogy a nappali rendszerű oktatásban adott esetben háromezer óra alatt lehet egy szakmát megtanulni, akkor a felnőttoktatásban is legyen egy korlát, ami alatt egyszerűen ezt a szakmát nem lehet megszerezni, mert az a szakma megcsúfítása, hogyha egyébként nem korlátozzuk. Számos esetben, jelen pillanatban azért, mert nincs rögzítve ez az OKJ-ban, ilyen óriási eltérések lehetnek, de erről bizonyára ön is tudna példákat mondani.
Ferenczi Gábor képviselőtársam a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben visszahozta itt a saját dolgozó képzését, és ezt hallottam másik irányból is. Szeretném még egyszer jelezni azt, hogy fontosnak tartjuk azt, hogy a saját dolgozó képzésére - nyelvi képzésre, informatikára meg sok egyéb másra - legyen lehetőség, biztosítani is kívánjuk ezt a lehetőséget, csak uniós forrásokon keresztül szeretnénk nagyságrendileg ugyanazt az összeget, azt a 6-7 milliárd forintot éves szinten, amelyet az idei évben, meg a tavalyi évben is általánosságban a kis-, közepes és nagyvállalatok ilyen célra fordítottak. És szeretném még egyszer fölhívni a figyelmét, az expozéban hangsúlyoztam is, még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a vizsgált 440 millió forintból 220 millió forint ennek kapcsán visszakövetelés, visszaigénylés, tehát szabálytalan felhasználás van mögötte. Úgyhogy fontos-e az, hogy ezek a források valóban azt a célt szolgálják, az úgy gondolom, nem kétséges.
Gúr képviselőtársam, itt a kérdezőtanárba nem mennék bele, itt ez elhangzott, hogy ez a probléma kezelve lesz, de Ferenczi képviselő úr kérdezte, hogy akkor miért ötlött az agyába valakinek, hogy kérdezőtanár ne legyen. Elsősorban azért, mert a vizsga objektivitását és függetlenségét szerettük volna hangsúlyozni azzal. Tehát a kérdezőtanár jelen lehet természetesen a mostani tervezet szerint is, csak ő nem a vizsgabizottság tagja, ezért nem kérdezhet. Ha a vizsgabizottság egyébként megkérné arra, akkor nyilván a vizsgabizottság munkájában is részt vehet, de hogy egyértelműbb legyen ez a fajta dolog, ezért Kara képviselő úr módosítóját támogatjuk, amely gyakorlatilag ezt a generális problémát fogja tudni kezelni.
A vizsgaelnökök, hogy nyilvános vagy nem nyilvános pályázaton, vagy nem pályázaton: jelen pillanatban lehet jelentkezni a vizsgaelnöki névjegyzékbe, és ha megfelel a névjegyzék követelményeinek, akkor fel lehet őt venni erre, és onnantól kezdve pedig majd az illetékes hatóság fogja kijelölni. Tehát úgy gondoljuk, hogy itt a nyilvános pályázat nem segíti azt a fajta gondolkodást, hogy ez egy átlátható rendszer legyen. Így is átlátható, hogyha egyébként lehet rá jelentkezni, és a feltételeket lehet biztosítani.
(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ferenczi képviselő úr említette, hogy kiszorulnak a képzésből 16 év után. A helyzet az, és megint szeretném akkor hangsúlyozni, hogy először is jelen pillanatban a 9., 10. évfolyamon tanulók, szakiskolában tanulók 20-25-30 százaléka morzsolódik le. Pont. Több ezer diákról van szó. Közülük 2-3 százalék kerül valamilyen úton-módon vissza a rendszerbe, borzasztó kevés. Tehát, ha valamikor baj van, akkor most van baj. Hiába írjuk elő, hogy 18 éves tankötelezettségi kor legyen, ezekkel a tanulókkal, akik ott vannak az utcán, nem tudnak velük mit kezdeni. Tehát mi azt mondjuk, hogy azok a tanulók, akik egyébként a 16. életévüket betöltötték, és nem kívánnak a szakképzési rendszerben vagy általában a képzésben részt venni, akkor erőszakkal ne kössük oda őket az asztal lábához, mert abból csak baj lesz.
Nagyon bízunk abban, hogy elenyésző lesz az a szám, aki így gondolja, hiszen manapság szakmával sem egyszerű munkát vállalni, nemhogy szakma nélkül. Tehát a célunk egyértelműen az, hogy legalább 18 éves korig, vagy 17 éves korig - attól függően, hogy milyen képzésben vesz részt - vegyen részt a szakképesítésben, tehát ez nem lehet vitás kérdés közöttünk.
(2.10)
Hogy a gyakorlati idő napi hétről hat órára menjen vissza: csak arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a lehetőség most is meg van adva, tehát a maximum a hét óra a gyakorlati képzés során. Pontosan azért nem engedi a nyolc órát, mert fiatalkorúról van szó. Tehát a hat óra most is lehetséges, ha a munkáltató egyébként úgy dönt.
Kiss Péter képviselőtársam pár dolgot fölvetett. A megyei munkaerő-piaci problémák kezelésével kapcsolatban jelezte, hogy nem a megyei fejlesztési képzési bizottság, hanem a regionális. Arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy jelen pillanatban is Magyarországon a régiók között is óriási eltérések vannak, de a megyénél is. Ha, mondjuk, egy észak-alföldi régiót nézek, teljesen más Szabolcs-Szatmár-Bereg megye meg Jász-Nagykun-Szolnok megye munkaerő-piaci helyzete. Tehát most a regionális fejlesztési, képzési bizottságok, amikor a hiányszakmát meg a túlképzéseket próbálták beazonosítani, bizony nagy bajban voltak, meg lesznek is egyébként megyei szintűnél is, mert ez egy rendkívül nehéz feladat, hogy egyáltalán a gazdaság szereplői meg tudják-e határozni azt, rövid távon is, de hosszú távon meg különösen, hogy melyek azok a szakmák, amelyekben a képzést rögzíteni kell.
Itt sokkal súlyosabb kérdés az, hogy ha ezek a bizottságok tudják, be tudják azonosítani ezeket a szakmákat, akkor viszont a jelenleg hatályos szabályok szerint semmiféle - hogy mondjam? - szankció nincs amögött, ha ennek ellenére egy tiszk vagy egy felnőttképző mégiscsak képzi ezeket a szakmákat, és akkor nem csináltunk semmit. Magyarul, ha beazonosították, akkor bizony ezt a tiszkekre is meg a felnőttképző intézményekre is a mostaninál hangsúlyosabban kell érvényesíteni.
Kaufer Virág képviselő asszonynak abban, hogy a gazdasági és az oktatási miniszter együtt döntsön, szeretném felhívni a figyelmét, hogy ha végigköveti, van a szakképzésért felelős miniszter, az a gazdasági miniszter, de van a szakképesítésekért felelős miniszter, ebből van kilenc összesen, helyesebben az államtitkárságot egybevéve. Ez elég nagy létszám. De az oktatásért felelős államtitkár vagy miniszter hangsúlyosan jelenik meg számos esetben a törvény kapcsán, tehát a gazdasági miniszter egyeduralma, hogy finoman fogalmazzak, nem érvényesül e tekintetben. Igenis az oktatási miniszter ott, ahol ez szükséges, bekapcsolódik a folyamatba.
Az általános iskolából funkcionális analfabéták kerülnek ki. Igen. Bizony, ez a baj, és én továbbra is azt állítom, hogy a problémát elsősorban az alapfokú oktatásban kell kezelni. Sajnos nekem az a tapasztalatom, hogy ha a 8. osztály végéig nem sikerült megtanulni neki a kör területét kiszámolni, akkor a következő három évben sem fog sikerülni neki kiszámolni. Ezért nagyon-nagyon lényeges, hogy az alapfokú oktatásból ne funkcionálisan analfabéták kerüljenek ki, és a szakiskolákban tanítóknak ne azt a hiányosságot kelljen pótolni, mert ha nyolc évig tanul, akkor sem fogjuk tudni bepótolni azokat a legfontosabb hiányosságokat, amelyek nélkül nem lehet egy jó szakmát sem elsajátítani. De itt nagyon lényegesek, úgy gondolom, a Híd-programok; nem mennék részletesen bele, ezt mindenki tudja. Pontosan az a lényeg, hogy a 8. osztályból kikerülő és a szakképzésbe bekerülőknél legyen egy szűrő vagy legyen egy kapaszkodó. A Híd-program gyakorlatilag erről szól, hogy legyen egy kapaszkodási lehetőség arra, hogy abban az egy évben alkalmassá váljon az adott szakma elsajátítására.
A szakoktatók pedagógiai képzettsége. Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy igenis fontosnak tartjuk azt, hogy azok, akik a szakképzésben oktatóként részt vesznek, akár a gyakorlati oktatás területén, igenis pedagógiai végzettséggel is rendelkezzenek. A probléma az, hogy ha ezt taxatíve írjuk le, egyértelműen, és azt mondjuk, hogy már most a belépésnél - erre volt módosító javaslat téve - követeljük ezt meg, akkor bizony nagy bajban lenne a szakképzés számos esetben, főleg, ha most akarjuk növelni a tanulószerződéssel foglalkoztatottak számát, hiszen sokan vannak, akik jó szakik, jó szakemberek, mesteremberek, mérnökemberek, de nincs pedagógiai végzettségük. Tehát megadjuk a lehetőséget arra, sőt van olyan kapcsolódó módosító, ami konkrétan meg is mondja, hogy iksz éven belül 120 órás vagy egyéb képzésben kell hogy részt vegyen. Tehát fontosnak tartjuk, de amikor például a mestervizsgát írjuk elő, a mestervizsga tekintetében kapcsolódik hozzá automatikusan pedagógiai végzettség is, hiszen ott tanulnak, csak nem minden szakmában van mestervizsgaképzés.
Összességében azt szeretném, tisztelt képviselőtársaim, jelezni, hogy - mint ahogy a bizottsági üléseken is látható volt - számos módosító érkezett be, amelyeket a kormány akár úgy, ahogy volt, akár kapcsolódó módosítóval tud támogatni. A fő célunk mindannyiunknak, úgy gondolom, elsősorban az, hogy egy olyan szakképzési törvényt fogadjunk el, remélhetőleg néhány napon vagy néhány héten belül, amely valóban alkalmas azoknak a gondoknak a kezelésére, amelyek miatt hozzá kellett ehhez alapvetően nyúlni.
Köszönöm szépen a lehetőséget. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)
