JÁVOR BENEDEK

Teljes szövegű keresés

JÁVOR BENEDEK
JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban egyet tudok érteni Baja Ferenccel, aki problémaként fogalmazta meg azt, hogy egy ilyen jelentőségű törvényjavaslat nem minisztériumi előterjesztésként érkezik a Ház elé, hanem egyéni képviselői indítványként.
(23.50)
Valóban nem azért, mert a képviselő úr kompetenciáját és szakmai hozzáértését szeretném kétségbe vonni, de az alapvető gerinchálózat-üzemeltetés, azt gondolom, hogy egy olyan súlyú kérdés, amit illendő és méltó lenne kormányzati előterjesztés formájában benyújtani a Háznak, és ilyen formában tárgyalni.
Ez segíthetné azt a problémát is, ami itt az előbbiekben fölmerült, hogy vajon az ötmilliárd forint, amit jelenleg kifizet az állam a Magyar Telekomnak a gerinchálózat üzemeltetéséért, jelentősen csökkenni fog-e az MVM-tulajdonba való vételtől és az állami üzemeltetés kapcsán, merthogy akkor valószínűleg készülhetett volna hozzá egy olyan gazdasági hatáselemzés, ami be tudja mutatni, hogy milyen mértékben és hogyan fogja csökkenteni ez a lépés a gerinchálózat üzemeltetését.
Jelen pillanatban itt feltételezések vannak. Van egy állítás, hogy ez biztos sokkal olcsóbb lesz, lehet azt is mondani, hogy ez biztos sokkal drágább lesz, mert az állam kezén a pénz időnként Magyarországon hajlamos erre-arra elfolyni, és a kormányváltással nem nagyon változott meg ez a helyzet. Tehát, ha mondjuk, egy kormányzati előterjesztésként érkezik be ez a javaslat egy megfelelő gazdasági hatáselemzéssel, akkor lehet, hogy ebben a kérdésben is tisztábban tudnánk látni.
Ezzel együtt összességében azt gondolom, hogy maga a törvényjavaslatban foglalt cél, hogy a gerinchálózat egységes kézbe kerüljön, és egységes irányítással működjön, ez egy támogatható cél. Jelenleg több irányítás alatt, több felügyelet alatt működő részhálózatok egyébként nagyon alacsony kihasználtságúak, tehát egy ilyen egységes hálózat esetében megnyílik a tér arra is, hogy a szabad kapacitásokat egyéb célra felhasználjuk.
Azt gondolom, hogy magának a benyújtott javaslatnak a célja részben éppen ez. Nemcsak arról van szó, hogy egységes kézben legyen ez a hálózat, hanem arról van szó, hogy az MVM, ami az utóbbi időben az állam egyfajta mindenségügyi zrt.-jeként működik a gázszállítás mellett, a sok egyéb odadelegált új feladat mellett a távközlési szektorban is meg tudjon jelenni szereplőként. Szóba került ugye, hogy a negyedik mobilhálózat szolgáltatójaként is az MVM meg tudna jelenni ezen a piacon.
Ezzel kapcsolatban én azért látok egyfajta problémát, megengedve, hogy maga a javaslat erről nem szól, de megalapozza ezt a többször már felmerült lehetőséget. Az utóbbi időben a kormányzat a szlovák interkonnektortól kezdve a Déli Áramlat magyarországi résztvevőjén keresztül, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának a megépítésén keresztül mindenre az MVM-et dobta be résztvevőként. Jó lenne valamikor most már lebonyolítani azt a vitát, hogy a kormányzat tulajdonképpen milyen szerepet szán az MVM-nek, milyen feladatokat kíván az MVM-mel elvégeztetni, és azt a vitát is lefolytatni, hogy az államnak vajon honnan lesz minderre pénze.
Mindaz, amit beleálmodnak a tisztelt fideszes kollégák az MVM-be, az, ha most a két új paksi blokkot ki is hagyjuk a történetből, akkor is százmilliárd forintos nagyságrendű befektetést igényel. Egyébként magának a gerinchálózatnak az összekötése is befektetésigényes dolog lesz, tehát ez is egy jó néhány milliárd forintot fog jelenteni. De a szlovák gáz-interkonnektor és a gázvezeték-építés egy 40-50 milliárd forintos tétel, a szintén az MVM-hez delegált szivattyús energiatározó megépítése egy 400-500 milliárd forintos tétel.
Tehát azt látom, hogy itt óriási tervek és álmodozás zajlik arról, hogy a magyar állam az MVM-en keresztül mi mindenben fogja érvényesíteni az állami tulajdonlást, ugyanakkor semmiféle átfogó elemzés nincs arról, hogy miért pont azokban a szegmensekben, miért pont azokban a szektorokban, honnét lesz erre pénz, honnét veszik el azt a pénzt, amit erre fordítani kívánnak.
Úgyhogy magát a törvénymódosító javaslatot - azzal a megszorítással, hogy tényleg nagyon örülnék, ha a törvényhozásban megszűnne az a gyakorlat, hogy egyéni képviselői indítványként jönnek be a kormányzati javaslatok -, a célját lehet támogatni, de ehhez kapcsolódóan óhatatlanul tisztába kell tenni, hogy mi is a kormány terve az MVM-mel, mi a kormány terve az állami tulajdon szerepével a gazdaságban, hogyan kíván ez az állami tulajdon létrejönni, milyen forrásokból. Például a MOL-részvénypakett a kormányalakításkor még rendelkezésre álló korábbi IMF-hitel 500 milliárd forintjából született meg, az új IMF-hitelt vajon ezekre a fejlesztésekre fogja-e fordítani a kormány. És biztos, hogy Magyarországon ez most a legégetőbb probléma, amire százmilliárd forintokat kell elkölteni, hogy ilyen piaci szereplővé változtassunk olyan cégeket, amelyeknek egyébként az átláthatósága, a korrupciómentessége némi kívánnivalót hagy maga után.
Úgyhogy én azt tudom mondani, hogy az LMP-frakció alapvetően a törvénymódosítást, az abban megfogalmazott célokat támogatni tudja, de azt gondoljuk, hogy tényleg nagyon sürgősen le kéne bonyolítani egy olyan vitát a kormányzaton belül. Mert az, hogy az ellenzékkel meg szakmai szervezetekkel nem foglalkoznak, ezen már senki nemhogy nem lepődik meg, de el se várja, de legalább a kormányzaton belül el kéne dönteni, hogy pontosan milyen egymással versengő célok állnak itt az asztalra kirakva, és ezek közül mi az, amit tényleg szeretne a kormányzat megvalósítani - akkor erre reális és életszerű finanszírozási koncepciókat kéne készíteni -, és mi az, amivel nem is nagyon érdemes túl sokat foglalkozni.
Remélem, hogy ez a vita mihamarabb le fog zajlani a kormányon belül, és az ország is értesülni fog róla, hogy az adóforintjainkból milyen beruházási tervei vannak a kormánynak. Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem