Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő előterjesztéssel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy alapvetően támogatandó az, amit látunk, mégis vannak bizonyos mögöttes érvek, jelenségek, amelyeket érdemes feltárnunk.
Eleve egy kicsit ijesztő az, hogy ugye, gerinchálózat révén egy olyan állami felügyeleti adathalmaz jön létre, ami elvileg növelhetné a hatékonyságot - ugye, önök hatékonyabb közigazgatást ígérnek. Erre lenne is elvi lehetőség, hogy mitől lesz ez hatékonyabb, ez majd még kiderül a jövőben. Tehát erről majd utólag, egy felülvizsgálati folyamat során érdemes beszélni.
(24.00)
Ugyanakkor az önök által mostanában létrehozni kívánt szuperrendőrség fényében legalábbis kétséges az, hogy ha egy ekkora adatcsomag még inkább központi irányítás alá kerül, akkor ennek milyen hatásai lehetnek akár a közemberre, akár közületekre nézve.
Látható, hogy az a tervezet, amely előttünk fekszik, már a mostani időszakban is mintegy 10 milliárdos összegkeretben gondolkozik, legalább ennyit kíván elkölteni, a későbbiekben nyilván sokkal többet, és az is látható, hogy szakított az előző kormányzat terveivel. Én állítom egyébként, hogy jogos volt ez a szakítás, legalábbis az a része, hogy a Nemzeti Digitális Közmű egyértelműen és nem is titkoltan arra jött létre részben, hogy a Magyar Telekom, az Invitel, a UPC egyfajta gerinchálózati tervezett dominanciáját letörje. Azt mondom, hogy ezzel önmagában nincsen baj.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A baj sokkal inkább azzal van, hogy felsejlik a háttérben a kormányzati érintettség azon ügyben, hogy a Magyar Telekom ráhatása enyhén szólva erősnek mutatkozik jelen esetben, hiszen ha az MVM-en keresztül visszük át ezt a tervezetet, és egy teljesen új rendszerben hozzuk létre, akkor látható, hogy az a dominancia, ami mondjuk, a Magyar Telekom esetében nagyon sok településen, településrendszerben is megmarad, igazából azt a céget hozza helyzetbe, amelyik ellen jött volna létre az előző tervezet.
Tehát látnunk kell azt, hogy egyfajta multinacionális és tőkehatalmi harcok játékának az eredménye is lehet az, ami előttünk fekszik. Ez persze megcáfolható nagyon könnyen, de azért ezeknek az aggályoknak adjunk hangot legalább itt a Ház előtt és a jegyzőkönyv kedvéért, hogy aztán adott esetben könnyebben eloszlathatóak legyenek. Hiszen ha arról beszélünk, hogy mondjuk, a Magyar Telekom kerül könnyebb helyzetbe - és még egyszer mondom, nem biztos, hogy így van, csak egy lehetőséget, egy kaput nyitva hagyunk számára -, akkor azért szögezzük le, hogy jelen esetben egy olyan társaságról beszélünk, amely 2012. január 1-jétől teljesen egyértelműen tarifaemeléseket helyezett kilátásba, mégpedig azzal párhuzamosan, hogy a különadó, a rá kivetett különadó áthárítását pedig minősítetten társaival együtt megtette.
Tehát látható az, hogy egy olyan piaci szegmensről beszélünk, ahol lehet a rájuk kivetett terheket áthárítani, aztán lehet adott esetben kormányzati döntésekre is hatást gyakorolni. Persze lehet ezen mosolyogni és fejet ingatni is, képviselőtársam, de nyilván reagálni is lehet erre, gondolom, és remélem, hogy ön ezt meg is fogja tenni. Tehát még egyszer mondom, ezeket a gyanúkat, amelyek csak gyanúk, érdemes lenne eloszlatni, és azt követően beszélni arról, hogy mire készülnek önök jelen pillanatban.
Az is látható, hogy nyilvánvaló, hogy európai uniós irányelvek mentén is, az általunk annyira nem kedvelt európai uniós irányelvek mentén is kívánják önök 2013-ra legalább részben teljesíteni azokat a kiírt célokat, amelyek ugye minden európai uniós tagországban 100 százalékos szélessávú lefedettséget követelnének meg, írnának elő. Ennek a kivitelezése enyhén szólva is kérdéses, de a számomra leginkább aggályos pontja az egész előterjesztésnek az volt, hogy kulcskérdésként kezelik azt, hogy ezen rendszernek köszönhetően a távmunka és a távoktatás lehetősége megjelenjen az így bekapcsolt régiókban.
Viszont látható az, hogy amikor önök munkahelyteremtésről, foglalkoztatásbővítésről beszélnek, egyszerűen nem veszik figyelembe a való világ valódi tényeit, hiszen nem lehet semmiféle munkaerő-piaci vagy bármilyen bővülést elérni addig, amíg nem Magyarország kitörési pontjaira koncentrálunk, és amíg a bevonandó magyar vidéki régiók nagy részében nincsen közrend. Mondok egy nagyon egyszerű példát: sikerül három új álláshelyet teremtenünk az adott faluban, épül-szépül a ház, takaros lesz belőle a porta, adott esetben egy kis háztáji is lesz, aztán éjszaka jön valaki, és elprivatizálja egészen véletlenül. Tehát lehet itt foglalkoztatásbővítésről beszélni, de ha ezt nem párosítjuk azokkal a nagyon fontos vívmányokkal, amelyek megalapoznák a hosszú távú gyarapodást, akkor ennek az eredménye legalábbis kérdőjeles, kétséges lesz.
Tehát amíg közrendről nem beszélhetünk, és amíg a kutatás-fejlesztésre történő ráfordítások egy igen szánalmas szinten vergődnek Magyarországon - ezt a kormányzat tovább csorbítja egyébként a következő költségvetéssel, tehát látható az, hogy még az a 1,5 százalékos, általam egyébként annyira nem szeretett GDP-alapú ráfordítás is vélhetően nem fog összejönni -, és ennek a duplája, sőt a triplája is kevés lenne ahhoz, hogy kitörési ágazatot tudjunk elérni a magyar kutatás-fejlesztés által, vagy pedig a magyar koponya vívmányaira építve valódi eredményeket tudjunk elérni, addig ez a 10 milliárd forint, amit itt rövid távon elkülönítettek, elmondható, hogy legalábbis kétes helyre kerül, vagy legalábbis ezzel kapcsolatban meg kellene nyugtatniuk nemcsak ellenzéket, de a szélesebb körben vett szakmát is és mindenkit, aki érintett ebben a kérdésben.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban. - MSZP-s képviselők a terem sarkában állva beszélgetnek.)
