DR. SZÓCSKA MIKLÓS
DR. SZÓCSKA MIKLÓS
DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy először is megnyugtassam: nincsen itt semmiféle titkolózásról szó, mindössze arról van szó, hogy most folynak és a tervezettek szerint az év végére fejeződnek be, és március végére véglegeződnek azok az egyeztetések, hogy az egyes kórházakban milyen típusú ellátást kell nyújtani ahhoz, hogy ténylegesen a lakossági szükségletekhez igazodó ellátórendszer jöjjön létre.
Szeretnénk elkerülni azt, hogy mindenféle munkafázisnak az elemző részeiről - amiről mi is tudjuk, hogy esetleg téves információt tartalmazhat - vitatkozzunk. Vitatkozzunk a szakmailag megalapozott és alaposan előkészített munkaanyagokról! A konzultációk jelenleg a helyi döntéshozók bevonásával folynak, és a döntéseket követően minden felvetett kérdésekre részletekbe menő válaszokkal tudunk szolgálni. Ez a munkafázis zajlik most, hogy ezt meg tudjuk tenni.
Annyit azért kérek, képviselő úr, hogy tegyük a helyére. Nem a kórházak bezárásáról van szó, és ne keverjük össze azt az időszakot, amikor az önök kormányzása alatt minden negyedik aktív kórházi ágyat, 16 ezer aktív kórházi ágyat megszüntettek, minden megalapozó szakmai stratégia nélkül. Olyan intézményekre tettek lakatot, mint a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, a Lipót, és az az igazság, hogy minden egyes ilyen bezárt intézmény kötődött az ingatlan értékéhez. Tehát a mi esetünkben ilyeneket nem fog látni. Önökkel ellentétben mi nem kórházbezárásokban, hanem egyes intézményeknél funkcióváltásban gondolkodunk.
Amit ön funkcióváltásként kérdez, hogy ez mit jelent: ez például azt jelenti, hogy vannak olyan ellátások, amiket egynapos ellátási formában van értelme nyújtani, így költséghatékony. Ennek egészen biztos, hogy infrastrukturális következményei is vannak. Ne felejtsük el, hogy több tucat intézményben zajlanak uniós fejlesztési források, ahol az intézmények tömbösítéséről van szó, telephelyek beköltöztetéséről van szó. Tehát amikor mi felszabaduló ingatlanrészekről, ennek a visszaforgatásáról beszélünk, akkor önökkel ellentétben nem ingatlanspekulációt célzó locusokról beszélünk, hanem arról, hogy ami az ésszerűség jegyében felszabadítható, azt hasznosítsuk, esetleg eladjuk. De igazából a munka a progresszivitási szintek definiálását követően a kapacitások progresszivitási szintek közötti felosztásához és a területi ellátási kötelezettség meghatározásához vezet. Tehát minket ezek vezérelnek, nem pedig valami intézményátszabási mánia.
Az állami tulajdonba kerülő intézmények személyi állományával kapcsolatban felvetettekre azt kell megjegyeznem, hogy eredményezhet munkaköri és kompetenciaváltást az, hogy a rendszer átalakul, de ez nem jelenti sem az intézményvezetők kirúgását, sem a dolgozók elbocsátását. A tulajdonosváltásnak nem automatikus velejárója és nem is célja a létszám csökkentése; tisztában vagyunk azzal, hogy emberierőforrás-krízishelyzet van, tehát minden egyes emberre szükségünk van. Bízom benne, hogy az átszervezések lehetővé fogják tenni azt is, hogy a jelenlegi hiányterületek is igény szerinti létszámmal legyenek feltölthetők, ez jelenleg nincs így. Tehát igen, lehet, hogy erőforrás-koncentrációra kényszerülünk.
A módosító indítvány, miszerint csak a dolgozók egy része kerülne átvételre, nem általában az intézmények dolgozóival, hanem csak az intézmények működtetését, irányítását ellátó foglalkoztatottak átvételével függ össze. Ebben sincs még végleges döntés, de tekintettel arra, hogy ilyen jellegű feladatok a jövőben sem szűnnek meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), továbbra is szükséges az e területen tapasztalatokkal rendelkező dolgozók foglalkoztatása.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
