DR. GAUDI-NAGY TAMÁS

Teljes szövegű keresés

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Miután letelt ez a háromnegyed órás szünet, továbbra is a kérdés az kérdés maradt, hogy miért van szükség ilyen típusú jogalkotásra, miért állítják olyan helyzetbe a saját képviselőtársaikat és minket az alkotmányügyi bizottságban, hogy egy ilyen vastag (Mutatja.), körülbelül száz oldalból álló javaslatcsomagot kapunk meg szépen szórva, csöpögtetve a bizottsági ülés alatt, úgy, hogy közben nyakig benne vagyunk az adott napirendi pontban, hozzászólunk, szavazunk róla, kísérjük az ajánlási pontokat, majd elérkezünk ehhez a napirendi ponthoz, és közlik velünk, hogy most ezekről szavazunk, de egy csomagban. Ezek után meg kell kérdezzem, hogy bárki, aki az alkotmányügyi bizottság kormánytöbbségi oldalán igent szavazott ezekre a javaslatokra, elolvasta-e ezeket a javaslatokat, és felfogta, értelmezte-e. Nyilvánvaló, hogy nem, objektíve nem. Én, bevallom őszintén, odáig jutottam, hogy szét tudtam szortírozni a vita végére ezeket a javaslatokat. Lehet, hogy én vagyok túl lassú, de így sikerült.
Mindenesetre mégiscsak bele tudtam nézni egy-két rendelkezésbe, és ezt a megdöbbentő kodifikációs gyakorlatot kell megint bírálnunk, ezt a bizonyos különleges módszert, a hungarikumok közé sorolható, zárószavazás előtti módosító javaslatok elharapózott gyakorlatát. Tulajdonképpen, mondjuk ki, Magyarországon rendeleti kormányzás van. Ma Magyarországon bármit, bármikor, bárki berakhat zárószavazás előtti módosító javaslatként egy törvényjavaslatba, éppenséggel, ki tudja, milyen lobbiszervezet hatására, a szerencsejáték-lobbi, a termékdíj esetében valamelyik környezetszennyező cég lobbija, ki tudja, hogy kicsodák, milyen vesszőket, milyen szavakat, milyen módosításokat eszközölnek.
Mert milyen módszerrel működnek ezek a módosítások? Szeretnék egy példát hozni. Itt van a kezemben ez a 20 pontos ajánlás, 20 pontos zárószavazás előtti módosító javaslata a bizottságnak, ezt is hasonlóképpen, elolvasás nélkül szavazta meg a kormánytöbbség, úgy, mint a lisszaboni szerződést annak idején a Fidesz és az MSZP. Ez a javaslat tartalmaz például egy olyan 12. pontot, ahol a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésének szabályait öt oldalon át taglalja a javaslat. Ez egy fontos dolog egyébként, nem vitathatóan a kutatás-fejlesztés a magyar nemzeti gazdaság felfejlődése érdekében egy fontos dolog, de úgy oldják meg a zárószavazás előtti módosító javaslatot, hogy öt oldalt kivágnak, félkövér betűvel zárójelbe tesznek, és ehelyett berakják ugyanezt a 30/A. §-tól, ki tudja, meddig tartó részt, öt oldalt, és közlik, hogy jogtechnikai pontosításokat vezettünk át rajta. Amikor rákérdeztem a minisztérium tisztviselőjénél, a kormány képviselőjénél, hogy mondja már meg, hogy mik ezek a módosítások, miért nem lehet tételesen megjelölni azt, hogy melyek azok a pontok, amelyeket módosít jelen esetben a bizottság, akkor az volt a válasz erre, hogy itt tulajdonképpen átszámozásokról van csak szó, tehát technikailag átszámozták, mert megborult egy más hivatkozás miatt a belső rendszere ennek a szabályrendszernek. Csak az a problémám ezzel, hogy az indokolásban ezt nem tüntetik föl. Az indokolásban egyetlenegy mondat szerepel: a javaslat jogtechnikai jellegű pontosításokat tartalmaz.
Felelősen így jogot alkotni nem lehet. Idéznem kell megint Z. Kárpát Dániel képviselőtársam szavait, ez bizony szégyen, így nem lehet jogot alkotni. Én azt gondolom, hogy forognak a sírjukban azok az elődeink, akik valóban odatették magukat, tisztességgel, becsülettel, felelősen jártak el. Elsősorban a ’45 előtti időszakra gondolok, hiszen ’45 után szovjet szuronyokon valósult meg egy diktatúra Magyarországon, de előtte volt jogi kultúrája ennek az országnak. Én nagyon szeretném, ha ez az időszak, ez a forradalmi kormányzási időszak nem úgy vonulna be a történelembe, hogy jogtechnikai szempontból, jogalkotási szempontból tulajdonképpen követte a bolsevik típusú jogalkotást. Ennek tényleg szabjunk gátat! Ezt mi elutasítjuk, és nem vagyunk hajlandóak ebben részt venni, éppen ezért, azt gondolom, nem mondok el nagy titkot, ha elmondom, hogy ezekre a zárószavazás előtti módosító javaslatokra határozottan nemmel fogunk szavazni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem