Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajátságos helyzetben vagyok, hiszen egy olyan tárgykörben kell feltennem azonnali kérdést, amely kapcsán az ország közvéleményének talán a 99 százaléka szükségképpen mögöttem áll. Egy olyan cégről, jelesül a Tesco magyarországi kirendeltségéről van szó, amelyet egy júliusban elvégzett vizsgálat során olyannyira többszörösen bűnösnek találtak, hogy a számok nyelvén kifejezve egy egyszerűen elrettentő, hiszen mintegy 8900 kifogásolt terméket találtak csak a budaörsi központjában, és egy olyan 7 milliós bírságot vetettek ki egyetlen áruházára ebből kifolyólag, ami láthatóan semmiféle elrettentő erővel nem bír.
Még egyszer mondom, egy olyan cégről beszélünk, amely lárvával fertőzött tejet, rothadó húst árusít gond nélkül. Ezt utólagos lekövetéssel néha a fogyasztóvédelem elküldi, eltünteti a standokról, de az is látható, hogy igazi fegyverrel nem rendelkezik ezen céggel és a hasonszőrűekkel szemben, hiszen mi nem mondjuk azt, hogy csak ezzel a társasággal, és csak a multinacionálissal van baj, de jobbára a piramis csúcsán a multinacionális érdekeltségek idehelyezett egységei állnak, és a következményeket is bizony ők szokták leginkább megúszni.
Ezért a Jobbik konstruktív javaslata szerint ne egy általunk ismeretlen képlettel bírságoljanak, hanem a bírság alapja mindig a legkevésbé manipulálható árbevétel legyen, és az árbevétel bizonyos százalékában szabják ki ezeket. A 7 millió forintos bírság, amiről itt beszélünk, azért szánalmas, mert egyetlen ilyen nagyáruház egy óra alatt átlagosan 9 millió forintos bevételt hoz. Tehát egy óra alatt kitermelik a bírságot, nincs visszatartó ereje. (Dr. Fónagy János ingatja a fejét.) Ez statisztika, ingathatja a fejét államtitkár úr, de a számok világáról beszélünk most, itt nehéz a vitának teret engedni.
A helyzet az, hogy ha árbevétel alapján bírságolnánk, és ez mondjuk, fölmehetne akár az árbevétel 50 százalékáig, az már elrettentő erővel bírna egy több száz milliárdos forgalmat lebonyolító cég esetében. A kérdés adódik: hajlandó-e a kormányzat sérteni ezen multinacionális érdekszövetségeket, és hajlandó-e ebbe a kérdésbe konstruktív módon beavatkozni végre (Az elnök csenget.) a mellébeszélés helyett. (Taps a Jobbik soraiban.)
