DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megpróbálom röviden, tömören összefoglalni az ajánlás néhány pontjában található módosító javaslataimat a civil eljárási törvénnyel kapcsolatban. Jelenleg a civil eljárási törvény vitájában vagyunk, mi legalábbis ezt így nevezzük.
Az első, mindenképpen a közös, amit el lehet mondani, hogy a közel tíz módosító javaslatom közül egyetlenegyet sem támogatott jelenleg az illetékes szakbizottság, de nagyon bízom benne, hogy azért valami mégiscsak történhet. Az általános vitában ugyanis Szászfalvi államtitkár úr azt ígérte, hogy alaposan meg fogják fontolni a civil eljárási törvénnyel kapcsolatos felvetéseinket.
Mindjárt az 1. ajánlási ponthoz szólnék hozzá, a törvény elnevezéséhez. Ezt az általános vitában is jeleztem, hogy ez úgy szól jelenleg, hogy “a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról, az ezzel összefüggő eljárási szabályokról”. Én ott is elmondtam, most is elmondom, hogy nem helyes ez a szemlélet. Ez egy lekezelő szemléletet tükröz a civil szféra felé, mert azt mondjuk, hogy vannak a cégek, és vannak a cégnek nem minősülő egyéb szervezetek, ilyen “futottak még” kategóriában. Ez nem jó, nem szimpatikus, nem kelt jó benyomást a civilek körében. Tehát nevezzük bátran “az egyes civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és ezzel összefüggő eljárási szabályokról” című törvénynek. Ez szebb, magyarosabb, bátrabb, korrektebb, emberközelibb megnyilvánulás, tehát szerintünk ez lenne az igazi megoldás.
A következő ajánlási pont, amihez hozzá szeretnék szólni, a 22-es. Ez arról szól, hogy a szervezet, tehát a nem cégszerű civil szervezet vajon használhat-e névként vagy annak egyes elemeiként az országban meg nem honosodott idegen szavakat. Nagyon érdekes ez a rendelkezés.
Ezt én javaslom módosítani, mégpedig úgy, hogy azért ezt a lehetőséget biztosítsuk bizonyos megszorításokkal. Látszólag, ha itt most figyelne mindenki a kormánypárti oldalon, akkor lehet, hogy fel is visítanának, hogy hohó, itt most idegen térhódítást készítünk elő jobbikos képviselőként, noha mindig az ország hódítása ellen beszélünk, de ez csak egy látszólagos ellentmondás. A következőről van szó: ugyanis a más nemzetek tiszteletben tartása a mi nemzetfelfogásunknak része, a mi világképünk része. Tehát magyarul: ha mondjuk, a Holland Királyi Akadémia szeretne Magyarországon egy civil szervezetet alapítani, mondjuk egy alapítványt, és szeretné ebben a saját nevét hollandul megjelölni, majd nyilván hozzátenni azt, hogy, mit tudom én: közhasznú alapítvány, akkor az nem tudom, kinek árt. Persze, gondoljuk végig a viszontverziót, nekünk milyen rosszul esne, ha mi mondjuk, nem hozhatnánk létre Székelyföldért alapítványt Erdélyben, ilyen néven.
(20.00)
Valószínűleg nem is biztos, hogy létrehozhatjuk, hozzáteszem, de rosszulesik, ha ilyen szabályt alkalmaznak. Vagy a life-long learning, az élethosszig tartó tanulás, ez szép elv, volt ilyen a praxisban, csináltunk ilyen nevű alapítványt, és nem tudom, ezzel mi lenne a baj. Tehát annyi lenne, hogy az országban meg nem honosodott latin szavak, jó ez a megszorító elv, kizárólag a nemzetközi, nemzetiségi jelleg, a történelmi hagyományok folytán lehetnek indokoltak. Szerintem ezt így szorítsuk meg, de ne zárjuk ki, mert ez már túlzás, ez olyan szintű provincializmus, ami szerintem nem egészséges.
Nagyon érdekes a 24. ajánlási pont, amelynél módosítást javasolok a törvényjavaslat 37. § (2) bekezdésében. Miről van itt szó? Arról van szó, hogy ha kitűnik a változásbejegyzési kérelemben, hogy a szervezet elmulasztotta határidőben benyújtani a kérelmet, akkor a bíróság törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet az ügyészségnél. Van egy gondolatjeles rész a javaslatban, hogy alapítvány esetében az alapító kivételével, csak az “esetében az alapító kivételével” értelmetlen, mert az alapítvány kivételével, tehát alapítványra nem lehet alkalmazni. Az alapító törvényességi felülvizsgálatát nehéz elvégezni tipikusan a természetes személyek esetében. Tehát mi azt javasoljuk, hogy ezt a fölösleges elvet próbáljuk kiiktatni.
A 30. ajánlási pontban szerepel egy olyan javaslat, ami arról szól, hogy a közhasznúvá minősítés kérelmezésére ne csak az alapító, hanem az alapítvány képviselője is legyen jogosult. Ez abból az elvből fakad, hogy az alapító létrehozza, elindítja azt a hólabdát, amely alapítvány névre hallgat, egy közérdekű felajánlás, de utána az alapítvány élete során a kezelő szerv felelős vezetője, akit ő kijelölt, miért ne dönthetne úgy, hogy jobb és hasznosabb lesz az alapítvány számára, ha adókedvezmények igénybevételére is jogosító közhasznú jogállást szerez, ezért az alapítvány képviselőjét felruháznám ilyen joggal.
A 31. ajánlási pont talán a legérdekesebb, lehet, hogy picit a legszórakoztatóbb is. Itt egy elírás szerepel a törvényjavaslatban, a 13. oldalon olvashatjuk ezt, mégpedig úgy szól, hogy a kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat - idézem szó szerint az eredeti törvényszöveget - “mósosítását”. Úgy gondolom, nem túl szerencsés egy ilyen fordulatot használni a törvényben, hiszen nyilvánvaló, a módosításra gondolt a jogalkotó. Ha jól látom, ez egy támogatott javaslat volt, úgyhogy ez nagy áttörésnek minősül; sőt, a 32-es is támogatott volt, a fellebbezés előterjesztésének a szövegezése miként alakul. A többi érdemi már nem lett támogatott.
Egyről talán még szólnék, ez nagyon-nagyon fontos és hihetetlen jelentőségű a joggyakorlatban. Aki civil szervezetek bejegyzésével foglalkozik, annak nagyon sokszor már főtt a feje, hogy mit csináljon. Ugyanis arról van szó, hogy a jelenlegi alapítványi szabályozás szerint az alapító nem teheti meg azt, hogy a kezelő szervezet egy tagját állítja föl és visszahívja. A jelenlegi bírói gyakorlat kőkeményen összezár, és azt mondja, hogy nem. Tehát van egy 7 tagú kezelő szervezet, abból egy felelőtlen, tisztességtelen, fel nem készült kuratóriumi tag, aki akadályozza a munkát, veszélyezteti az alapítvány céljainak elérését, de nem lehet megtenni, hogy őt visszahívjuk, mert mindenkit vissza kell hívni formálisan, és újra hatot delegálni, majd az egyik helyett egy hetediket. Ez tehát egy teljesen értelmetlen szabály.
A 38. ajánlási pontban azt indítványozom, hogy tegyük lehetővé nevesített módon az alapító számára, hogy egy személyt is visszahívhasson. Itt persze nagyon úgy tűnik, hogy ezt a Ptk.-ba teljeskörűen át kell majd vezetni, tehát lehet, hogy ez majd koherenciakérdéseket felvet.
Összességében ezek a javaslataim volnának. Kérem az államtitkár urat és a kormánytöbbséget, hogy segítsék a törvényalkotást úgy, hogy ezek a javaslatok segítsék a cél megvalósulását: a civil társadalom életének megkönnyítését.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
