DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém), a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Egy 1997-ben kialakított szerkezeti és strukturális rendszer kritikája, valamint számos alapelv érvényre juttatása, így is össze lehetne foglalni a T/4743. és T/4744., a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatok lényegét.
A rendszer kritikája a következő: 1997-ben az igazságszolgáltatási reform részeként fogadta el az Országgyűlés azt a törvénykezési csomagot, amelynek során kialakult a jelenleg is érvényben lévő bírósági szervezeti, igazgatási struktúra, élén az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal. Az 1997-ben bevezetett igazgatási rendszert ért kritikai vélemények szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács bíró tagjai rendszerint a bírósági vezetők közül kerülnek ki, akik felett az ellenőrzést, a munkáltatói jogokat maga az Országos Igazságszolgáltatási Tanács gyakorolja. Tehát a bírósági vezetők tulajdonképpen önmagukat ellenőrzik, és saját bíróságuk feletti kontrollt gyakorolnak. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban a kritikák szerint nem működik megfelelően a rotáció, hiszen az újraválaszthatósági korlát hiányában egyes bíró tagok több cikluson keresztül is részt vettek a testület munkájában.
Ugyanúgy felmerült kritikaként, hogy nem operatív a testület, nem tud operatív feladatokat ellátni, hiszen havonta általában egy alkalommal ülésező testületről van szó. Nehézséget jelent, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke egyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. Mindkét tisztség egész embert kíván, és nehezen egyeztethető össze az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének igazgatási és a Legfelsőbb Bíróság elnökének szakmai szerepe. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjai egyéb tisztségük mellett látják el tagsági feladataikat, ezért nem tudnak kellően koncentrálni a hatáskörileg túlterhelt Országos Igazságszolgáltatási Tanács feladatainak ellátására. Ugyancsak korábbi kritika, és több alkalommal elhangzott, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke ugyan irányítja az OIT hivatalát, de csak áttételesen, a hivatalvezetőn keresztül.
Többek között már a fenti kritikákra reagálva, az új kormányzat időszakában, 2010 őszén az Országgyűlés elfogadta az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló törvényt. Az átmeneti rendelkezések mindegyike a korábban megfogalmazott kritikák alapján keletkezett feladatok megvalósítását szolgálták, természetesen csak átmeneti jelleggel.
Tisztelt Országgyűlés! Van egy fontos tényező, amelyet az igazságszolgáltatás reformját érintő törvényjavaslatok előkészítése során is figyelembe kell venni, ez pedig az a tény, hogy az Országgyűlés 2011. április 5-én elfogadta Magyarország Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén lép hatályba, és amelynek a 25. és 28. cikkelyei tartalmazzák a bíróságokra vonatkozó új, alapvető rendelkezéseket. A bírósági szervezetet érintően az alaptörvény előírja, hogy a bírósági szervezet többszintű, a legfőbb bírósági szerv a Kúria, és az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők. Szintén az új alaptörvény rendelkezik arról, hogy a legfőbb bírói szerv, a Kúria elnökét a bírák közül 9 évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kétharmados többséggel.
(9.50)
A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az új alaptörvény rendelkezései során a bírói szervezet új feladatot is kapott, hiszen az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról a bíróságnak kell döntenie.
Tisztelt Ház! Ahogy említettem, egy korábbi rendszer kritikája mellett több fontos alapelv gyakorlatban történő biztosítása is a bíróságokról szóló új törvények feladata lesz. Ezek az alapelvek: az egységes jogalkalmazás, az ésszerű időn belül történő döntéshozatal, az aránytalan ügyterhek megfelelő elosztása, az elhúzódó ügyek magas számának jelentős és radikális csökkentése. Az igazságszolgáltatással szembeni elsődleges elvárás hosszú évek óta hazai és nemzetközi szinten is azonos módon fogalmazódik meg: a bíróságok a döntéseiket egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, ésszerű időn belül hozzák meg, függetlenül attól, hogy az ország mely pontján folyik az eljárás.
A bíróságok igazgatására vonatkozó, a fentiekben ismertetett bírálat tárgyát képező témakörök mellett az igazságszolgáltatásunk egyik legjelentősebb problémájaként jelentkezik az eljárások időszerűségének, az aránytalan ügyteherelosztásnak, továbbá az elhúzódó ügyek magas számának és területi koncentráltságának a kérdése. Az ország középső régiójában a több éven túli ügyek magas aránya több mint tíz éve megoldásra váró problémaként van jelen. Az elmúlt évben egyre hangsúlyosabban fogalmazódtak meg azok az igények, amelyek az eljárások kiszámíthatósága, időszerűsége tekintetében mielőbbi pozitív változást sürgetnek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Az én meglátásom szerint minden országgyűlési képviselő a saját választókerületéből számos olyan példát látott vagy hallott már, amelynek során arról tájékoztatták őket, hogy egyes bírósági ügyek elhúzódása miatt milyen erkölcsi vagy anyagi káruk keletkeztek az állampolgároknak, arról nem beszélve, hogy a bíróságok működése esetén milyen kára van annak a lassan általánosnak vélt vélekedésnek, hogy a bíróságok lassan dolgoznak, az ügyek elhúzódnak, nem érdemes bírósághoz fordulni, mert mire jogerős döntés születik, addigra okafogyottá válik az ügy. Én azt gondolom, nem szabad hagyni, hogy ez a vélekedés általánossá váljon, többek között ezért van szükség azonnali intézkedésekre, többek között ezért van szükség egy új szervezeti és strukturális rendszer kialakítására.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kiszámítható és időszerű igazságszolgáltatás akkor valósulhat meg, ha egy hatékony, operatív, a társadalmi és gazdasági változásokra gyorsan reagálni tudó központi igazgatással rendelkezik a bírósági szervezet, egy olyan központi igazgatással, amely az ügyteherkülönbségeket nem helyi problémaként, nem a helyi érdekek mentén, hanem a maga összetettségében, országosan kezelendő ügyként értékeli, és a megfelelő, törvényben biztosított eszközökkel képes fellépni az aránytalanságok megszüntetése érdekében. Az igazgatás segítségére lehet ebben a munkában a szakmai vezetés is, hiszen ha a Kúria a törvény által a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kialakított jogintézményeket kellő hatékonysággal alkalmazza, és az alsóbb fokú bíróságokon felmerülő jogalkalmazási kérdésekre jól megválasztott eszközzel, kellő gyorsasággal reagál, az szintén elősegíti nemcsak a kiszámítható, hanem az időszerű ítélkezést is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nemcsak a hatáskörök megfelelő telepítése fontos, hanem az is, hogy a központi igazgatás számára tág eszközrendszer álljon rendelkezésre a létszámgazdálkodás és az igazgatás területén. Szeretném néhány mondatban bemutatni azt a rendszert, amely a kormány elképzelései szerint a jövőben irányítja ezt a területet.
A bírósági központi igazgatást az országos bírósági hivatal elnöke látja el, az elnök egyszemélyi felelőssége mellett. Az OBH elnökéhez kerülnek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének igazgatási jogkörei. Az OBH elnökét a bírák közül az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, a köztársasági elnök jelölésére. A konstrukció szerint tehát elválik a Kúria elnökének és a bírósági igazgatás vezetőjének a személye. Az OBH-n kívül a rendszer elemét képezi a kizárólag bírákból álló országos bírói tanács, amely felügyeleti, véleményező funkciót lát el.
A fentiek által egy operatív, a problémákra azonnal reagálni tudó igazgatási vezetés állhat fel: az erős jogosítványokkal rendelkező OBH elnöke és a közvetlen irányítása alatt álló országos bírósági hivatal. Az OBH elnöke sem működik azonban kontroll nélkül, mert az Országgyűlés elmozdíthatja tisztségéből a köztársasági elnök vagy az országos bírói tanács indítványára, és felette véleményező és figyelemfelhívó jogkört gyakorol az OBT. Előnyként jelentkezik, hogy a Kúria elnöke a jövőben a szakmai vezetésért lesz felelős, az OBH elnöke pedig az igazgatási kérdésekben dönt, így egy tiszta konstrukció jöhet létre, ahol a szakmai és igazgatási hatáskörök nem keverednek.
Én ezt egy nagyon fontos tényezőnek tartom, az egyik legfontosabbnak az új intézkedések között, amely alapján valóban egy teljesen tiszta struktúra épül fel, szétválasztva két fontos feladatot. Az igazgatási feladatok irányítása, valamint a szakmai feladatok irányítása két teljesen külön terület, két teljesen más jellegű feladat, a legjobb megoldásként a jövőben két teljesen más hivatal, élén két egymástól teljesen független vezető irányításával. A modell megfelel a bíróságok függetlenségére vonatkozó nemzetközi elvárásoknak is. Az igazgatásért egy független, az Országgyűlés által megválasztott személy felelős, és ezzel párhuzamosan egy szintén független bírákból álló testület kontrollfunkciókat gyakorol.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államtitkár úr már bemutatta azt a rendszert, amely alapján mi a következő időszakban elképzeljük ennek a területnek a működését. Én a hozzászólásom végén még szeretnék egy mondattal reagálni a Legfelsőbb Bíróság elnökének, dr. Baka András úrnak a hozzászólására, amelyet a magam részéről teljesen tiszteletben tartok. Azonban azt gondolom, elnök úr, hogy egy dolgot semmiféleképpen nem lehet állítani: azt, hogy az ezen a területen történő változtatások olyan nagy hirtelenséggel jöttek volna elő. Hiszen az új kormányzat 2010 óta minden fórumon jelezte azt, hogy elégedetlen ennek a területnek a hatékonyságával, a hatékonysági problémákat elsősorban szervezeti és strukturális kérdésekben látja, valamint abban, hogy nem megfelelő a mozgási lehetőség, nem lehet reagálni a keletkezett problémákra. Ez nem 2010-ben keletkezett probléma, hanem 1990-től kezdődően felmerült problémákról van szó, amelyekre a következő időszakban azonnali, gyors és hatékony válaszokat kell adni.
Az egyik legfőbb intézkedés és elképzelés az volt, hogy a szakmai területet, illetve az igazgatási területet a kormányzat szeretné kettéválasztani. Szeretném elmondani az elnök úrnak, hogy a Magyar Bírói Egyesület több alkalommal is kifejtette a véleményét erről a területről. A mai napig a Magyar Bírói Egyesület honlapján olvashatók azok a vélemények, összefoglalók, amelyek arról szólnak, hogy a Magyar Bírói Egyesületnek, amely jelentős tagsággal rendelkezik, az egyik javaslata volt az, hogy egy egységes igazgatási hivatali rendszer épüljön ki Magyarországon, szétválasztva a szakmai és igazgatási feladatokat.
A másik, hogy az elnök úr a hozzászólásában kritikával illette azt a tényt, hogy az alaptörvényben megfogalmazott közigazgatási bíráskodás önálló rendszerben történő felállítása nem lesz hatékony, vagy nem felel meg az alaptörvényben olvasható rendelkezések tartalmának.
(10.00)
Szeretném elmondani az elnök úrnak, hogy a törvényi előkészítés során ezen a területen is több véleményt kért ki a kormány e tekintetben, és a jelenlegi struktúra, amely azt jelenti, hogy ez a bíráskodás a jelenleg is meglévő munkaügyi bíróságok mellé települ, a beérkezett vélemények szerint egy előremutató lépés, amely alapvetően segítheti ennek a területnek a hatékonyságát. Ennek megfelelően azt gondolom, hogy a következő időszak egyik legfontosabb feladata lesz ennek az új szervezeti és strukturális rendszernek a kialakítása.
Én már a bizottsági ülésen is kérdést intéztem az államtitkár úrhoz a tekintetben, hogy mivel ekkora jelentőségű változásról van szó, biztosítható-e a következő időszakban, hogy ez a szervezeti és strukturális reform minden különösebb probléma nélkül egy azonnali folyamatosságot biztosítson. Ott is elhangzott, az államtitkár úr is felhívta a figyelmet arra, hogy itt a szervezeten belül dolgozó bíráknak is nagy felelősségük van a tekintetben, hogy ez az új szerkezetre való átállás, ez az új átalakítás zökkenőmentes legyen.
Én bízom abban, hogy ez a kormányzati szándék a szakmai elképzelésekkel egybeesik. A mi elképzeléseink jelentős részét egyébként azok a szakmai vélemények generálták, amelyek olyan emberektől érkeztek, akik ezen a területen dolgoznak. Én bízom abban, hogy mindenki átérzi annak a felelősségét, hogy a következő időszakban egy egységesebb, egy hatékonyabb rendszerre van szükség, amelynek végkimenetele az lesz, hogy az állampolgárok azt érzik, hogy amikor bírósághoz fordulnak, akkor ott magas szintű szakmai színvonalon teljesítő emberek fogják az ügyeiket elbírálni, ésszerű határidőn belül, ennek megfelelően minden területen előrelépést jelenthet ez.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
