DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem szót, mert a vita harmadik órájában úgy gondoltam, hogy az elhangzott észrevételekre, vezérszónoki felszólalásokra illendő reagálnom, már csak azért is, mert nagyon sok téves és valótlan állítás hangzott el a törvényjavaslattal kapcsolatban. Mindjárt előre szeretném bocsátani, hogy csak és kizárólag a parlamenti képviselők felszólalásaira reagálok, véletlenül se szeretnék reagálni a független hatalmi ág vezetőjének szavaira.
Az első, amire szeretnék reagálni, az Bárándy képviselő úr politikai kritikája. Szeretném megjegyezni azt, hogy nehezen tudtam minden esetben kihámozni a politikai kritikából a törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai kritikákat, ezek számos esetben összemosódtak. De természetesen igyekszem a kritikákat kihámozni. Így például Bárándy képviselő úr hosszasan értekezett arról, hogy a bírósági rendszerben a bíróságok elnevezései - valahogy úgy fogalmazott - a Horthy-rendszer elnevezéseit hozzák vissza. Na most, kedves képviselőtársaim, a Legfelsőbb Bíróság új elnevezése, a Kúria elnevezés egyrészt a Legfelsőbb Bíróságtól származik, a Legfelsőbb Bíróság tett erre javaslatot az alkotmányozás folyamatában, másrészt pedig az Európai Unió bíróságát úgy hívják, hogy Curia. Remélem, ez az elnevezés nem Horthy Miklóstól származik.
Az “ítélőtábla” elnevezést az MSZP-SZDSZ kétharmados többség által megalkotott törvény állította vissza Magyarországon. Remélem, ez sem Horthy Miklóstól származik.
A “törvényszék” elnevezés: például az előbb említett luxemburgi székhelyű bíróság első fokán törvényszéknek nevezik a bíróságot; most azt leszámítva, hogy természetesen a Horthy-korszak előtt is törvényszéknek hívták Magyarországon ezt a típusú bíróságot. Remélem, hogy a luxemburgi elsőfokú bíróság sem Horthy Miklós műve, és nem azért hívják törvényszéknek ott a bíróságot.
És a járásbírósággal is ugyanez a helyzet. Európa számos országában, ahol ismerik a járásokat, ott a járási illetékességű bíróságokat járásbíróságnak hívják, azon túlmenően megint csak, hogy Horthy előtt és után is voltak járásbíróságok.
Tehát nem tudom ezt politikai vagy szakmai kritikának minősíteni, de mind a kettő szempontjából ostobaság, amit a képviselő úr mondott. Eleget személyeskedett ahhoz a képviselő úr, hogy ezt a személyes megjegyzést megtehetem.
Ezt követően Bárándy képviselő úr hosszasan sértegette a 2900 bírót, azt mondta, hogy majd közülük helytartót lehet választani, lojális vezetőt, politikai komisszárt. Tisztelt Ház! Ez a vita nem először zajlik le közöttem és Bárándy képviselő úr között, és egyébként Schiffer frakcióvezető úrral is lefolytattam már ezt a vitát. Magyarországon a rendszerváltás óta, tehát huszonegy éve a bírákra vonatkozó kötelező szabály, hogy pártnak tagjai nem lehetnek, politikai tevékenységet nem végezhetnek. Ha azt állítja bárki, például az Országgyűlés egy képviselője - civilben ügyvéd egyébként -, hogy a bírák közül politikai alapon lehet választani, akkor nagy baj van Magyarországon. És ezért nem a törvényhozás a felelős, hanem a Legfelsőbb Bíróság elnöke a felelős, hogy olyan bírói kar tetején ül, amelynek tagjai közül politikai alapon lehet választani. Ha ez az állítás igaz - én nem értek egyet ezzel az állítással, azt gondolom, attól, hogy valaki gondolkodik, attól, hogy elmegy szavazni, mert a bírák nincsenek megfosztva ettől a joguktól nagyon helyesen -, attól még politikailag nem elfogult egy bíró. Ha Bárándy képviselő úr vagy akár Schiffer képviselő úr fel tudná sorolni itt nekünk, hogy kik azok a bírák, akik szerintük ilyen vagy olyan politikai irányban elfogultak, nagyban segítenék az igazságszolgáltatás pártatlanságát, ugyanis mindaz, amit ezek nélkül a nevek nélkül, e nélkül a lista nélkül állítanak, csak blöff. Ha önök tudnak olyan bírókról, akik nem tartják be a pártatlanság és a függetlenség elvét a munkájuk során, akkor kérem, osszák meg velünk, közös felelősségünk, hogy az ilyen bírák ellen egyébként a törvényes eljárásokat lefolytassák.
Mellesleg volt ilyen eset, hogy fegyelmi eljárásokat folytattak le politikai megnyilvánulás miatt. Önök emlékezhetnek erre, voltak ilyen esetek. Hála istennek, megjegyzem, egyiknek sem lett az a vége, hogy eltávolították a bírót a pályájáról, tehát továbbra is ítélkezhetett. Magyarul, a bírói kar úgy ítélte meg, akik a fegyelmiket folytatták le, hogy a bírák között politikai alapon nem lehet válogatni, politikai alapon nem lehet kinevezéseket osztogatni. Tehát ez az állítás sértő 2900 bíróra nézve. Ha önök ezt bizonyítékkal nem támasztják alá, akkor ez egyszerű vádaskodás, ezt a vádjukat nekünk szánják, és valójában nem a bírókat minősíti az önök állítása.
Tisztelt Ház! A javaslat minőségéről egyeztetésen is sok szó esett, Bárándy képviselő úr és Schiffer képviselő úr is beszélt erről. Szeretném leszögezni, hogy a javaslat a Magyar Bírói Egyesület közreműködésével született. Ezt a Magyar Bírói Egyesület egyébként a saját internetes honlapján elérhető módon állítja magáról, és folyamatosan figyelemmel kísérte a javaslatot. Na most, én elhiszem, hogy Bárándy képviselő úr nagyszerű jogász, de hogy a Bírói Egyesületben, amely több mint 1600 tagot számol, többen értenek a bírói igazgatáshoz és a bírói jogállási kérdésekhez, ebben biztos vagyok. Tehát ha ön ezt fércmunkának tekinti, akkor itt jó néhány bíró munkáját is minősíti. Mondom, szíve joga, hogy ezt állítsa, én jobban bízom azoknak a bírói egyesületi vezetőknek a szakmai megítélésében, mint amit Bárándy képviselő úr itt előadott. Lehet hogy szakmai kérdésekben más állásponton vannak, olyannyira más állásponton vannak, hogy a Magyar Bírói Egyesület véleményét egyszerűen nem hajlandó meghallani például a tisztelt Ház ellenzéki oldala. De úgy látom, hogy a bírósági vezetőknek sem mindegyike hallja meg a Magyar Bírói Egyesület véleményét.
A Magyar Bírói Egyesület honlapján a mai napon is - megkerestem - elolvasható, felidézhető: a Magyar Bírói Egyesület egyrészt az OIT típusú igazgatást megújításra képtelennek tartja. Azt mondja a Magyar Bírói Egyesület, hogy már megújulásra képtelen ez az igazgatási modell, ebben a modellben már nem lehet tovább gondolkodni. És a Bírói Egyesület azt állítja, hogy az egyik megoldási lehetőség egy országos hatáskörű hivatal felállítása, amely a külső igazgatást végzi. És a Bírói Egyesület mellesleg megjegyzi, hogy az igazságügyi miniszteri igazgatás sem lenne ördögtől való. De egyik sem gondolkodik a totális önigazgatásban, abban, amit itt sokan visszasírnának, és számon kérnének ezen a törvényjavaslaton.
Tehát, képviselőtársaim, mindannyiunknak figyelmébe ajánlom, hogy jó lenne meghallgatni az érintettek véleményét is, nem innen okoskodni a parlament padsoraiból és innen mondani el, hogyan kellene a bíróknak dolgozniuk meg milyen igazgatási modellben kellene dolgozniuk. Meg kellene hallgatni a véleményüket. És ezt egyébként az OIT tagjainak is ajánlom, beleértve bírókat meg nem bírókat is. Az OIT-tagok sem ismerik, vagy nem akarják megismerni az alacsonyabb beosztásban lévő bírók véleményét. Ez az igazság, ezt nyugodtan leszögezhetjük. Ebből a vitából pontosan az szűrhető le, hogy vagy nem ismerik, vagy nem akarják figyelembe venni ezeket a bírói véleményeket. Ez pedig nagy hiba szerintem. Nemcsak a bírói szakmán kívül álló szakemberek, nemcsak a közvélemény gondolja azt, hogy valami nincs rendben a bírói igazgatásban, vagy nincs rendben az eljárások hatékonyságát illetően, hanem még maguk a bírák is így látják ezt a helyzetet.
Nos, ezek után tértünk rá arra, hogy miért került ide, a Ház elé ez a törvényjavaslat. Pontosan azért került ide, a Ház elé, mert ilyen súlyos kritikák fogalmazódtak meg vele szemben. Az, hogy a lehetséges igazgatási modellek közül nem jót választottunk, esetleg még tökéletesítésre szorul, rendben van, ezt elfogadom, de azt, hogy olyasmit tartalmazna a törvényjavaslat, amely az európai sztenderdekkel szembemegy… - miután nincsenek európai sztenderdek az igazgatási modellekben, miután Európában mindenki tudja, aki ismeri ezeket az igazgatási modelleket, hogy három fő modell közül választanak, és ezeket még vegyesen is alkalmazzák. Tehát egyetlenegy országban sem alkalmazzák tisztán valamelyik igazgatási modellt, hanem valamilyen nemzeti sajátosság mindenütt van. Ezekben a sztenderdekben egy a közös, az, hogy a szakmai és igazgatási vezetést igyekeznek szétválasztani - nem úgy, mint nálunk, ahol ez összecsúszott -, és még egy fontos, hogy a bírói függetlenséget, az ítélkezési függetlenséget tiszteletben tartják.
(12.00)
Ez itt a lényeg, az ítélkezési függetlenség tiszteletben tartása. Mert nem az a lényeges ebből a szempontból, hogy a bíró munkáját ki fogja majd minősíteni - ez is fontos, de nem ez a fontos -, az a fontos, hogy amikor ítélkezik, akkor csak a törvényeknek és a lelkiismeretének alárendelten ítélkezzen. Ez az, ami elvárható egy bíróval szemben.
Úgy hiszem, hogy az elhangzott kritikák - leszámítva azt, amit a kormány és a politikánk általános kritikaként kapott - csak a felszínt súrolták. A törvényjavaslatokkal kapcsolatban megfogalmazott kritikák szubjektív kijelentések, hasraütéses kijelentések. Ez így nem lesz jó, mondják. Ez így nem lesz jó, nem lesz átlátható, majd ilyenek lesznek, lojálisak lesznek. Ez egyébként nem több, mint az önöktől már sokszor hallott összeesküvés-elmélet. Nem is egy, több ilyen összeesküvés-elméletet hallottunk már.
Hadd kérdezzem meg tényleg így magunk között, az ország nyilvánossága előtt: az, hogy a legfőbb ügyész egyszer egy választáson egy párt képviselőjelöltje volt, mitől jelent kevesebb függetlenséget, mint hogy a legfőbb bíró a Magyar Országgyűlés tagja volt? Az Országgyűlés honlapjának tanúsága szerint - pontosan megnéztem - 1990. május 2-ától 1991. május 31-ig a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt. Én nem vonom kétségbe az elnök úr függetlenségét, de ezen az alapon bírálják jelenleg a legfőbb ügyészt, hogy valamikor, egy tizenöt évvel ezelőtti választáson elindult egy párt színeiben. Ugyanezen az alapon bármelyikük kétségbe vonhatná akár Baka András függetlenségét is. Én pontosan ennek az érvelésnek a képtelenségére hívom fel a figyelmet. Azt gondolom, hogy minden egyes független közjogi méltóság azért felel, amit a hivatalában tesz. Ha ő a hivatalában független és pártatlan tevékenységet végez, az esküjéhez méri a munkáját, akkor mindannyian elégedettek lehetünk vele. S akkor ne foglalkozzunk azzal, hogy köztársasági elnököket pártok vezetőségéből javasoltak; még az első köztársasági elnök esetében is ez a helyzet. De mondjuk, a köztársasági elnöki pozíció egy politikai tisztség.
Úgy látom, hogy ezek a kritikák egyetlenegy probléma köré csoportosíthatók: az ellenzék vitatja a parlament kétharmados többségének a döntési jogát. (Dr. Schiffer András: Dehogy vitatjuk!) Hiába mondja Schiffer András, hogy dehogy vitatja, ő egy felfogásról beszél, meg nem tudom, miről. De mégiscsak az a helyzet, Schiffer képviselő úr, ha történetesen önök javasolnának valakit egy közjogi méltóságra, az persze független és pártatlan lenne, ha meg a Fidesz javasol, az mindig elfogult. Ezt az állítást szokták megfogalmazni. Egyébként pedig nem érdekli önöket, hogy az elmúlt húsz évben hány politikai kötődésű személy töltött be független méltóságot. Arról a problémáról nem is beszélve, hogy hányan voltak MSZMP-tagok ugyebár azok közül, akik betöltöttek ilyen közjogi méltóságot. Erről a problémáról, valamint a bírói karról nem is beszélve, mert az egy másik történet lenne.
Képviselőtársaim, az indulataikat megértem, de elfogadni nem tudom, mert e két törvényjavaslat nem szenved olyan hiányosságban, olyan hibában, amely egy demokratikus jogállam bírósági szervezetét, igazságszolgáltatását olyan mértékben torzítaná, hogy akár a pártatlanság, akár a függetlenség, a független ítélkezés sérelme felmerülhetne. Azzal kezdtem a felszólalásom, hogy a bírói függetlenség nem sérül a törvényjavaslatoktól, ezt a mai napig nem tudták kimutatni; összeesküvés-elméletekre hivatkoznak, arra, hogy az előbb általam már bemutatott független bírók közül majd valaki neki tetsző bírót fog választani. Tisztelt Képviselőtársaim! Vagy tiszteljük és tiszteletben tartjuk a bírák függetlenségét, és elfogadjuk, hogy ők függetlenek, vagy pedig azt mondjuk, hogy politikai alapon válogatható közülük. Ez egy képmutató magatartás! Azt javaslom, hogy próbáljuk meg tiszteletben tartani a bírák függetlenségét, és próbáljuk elhinni egy egyébként közjogilag független intézményről, hogy nem is fog elfogadni politikai alapú utasítást, és úgy fog működni, ahogy az az alkotmány és az eskü szerint elvárható.
Képviselő urak, ha a bírói szervezetben politikai elfogultságot tapasztalnak, az egész Magyarország problémája, s még egyszer hangsúlyozom, azért mindig a harmadik hatalmi ág vezetője a felelős, ha politikai alapon válogathatnak a bírók közül. Remélem, hogy Magyarország nem olyan ország, ahol politikai alapon lehet választani a bírók közül. Én továbbra is hiszek a bírói függetlenségben, s remélem, hogy önök is még mindig hisznek a bírói függetlenségben.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
