DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Először is azt szeretném kérni a kereszténydemokrata frakció nevében, amit a házbizottsági ülésen is előterjesztettem, hogy ennek a törvénycsomagnak a módosító indítványaira ne az általános vita lezárásakor legyen véghatáridő, hanem hogy a módosító indítványok előterjesztésére engedje meg a Ház vezetése a munkanap végét, tehát a mai munkanap végéig lehessen a törvényjavaslathoz módosító indítványt előterjeszteni. Köszönöm szépen.
Tisztelt Országgyűlés! Abban a szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy úgy kell felszólalnom, hogy sem a miniszteri expozét, sem pedig Baka András elnök úr hozzászólását a házbizottsági elfoglaltságom miatt nem tudtam meghallgatni, ennek ellenére én szeretném a kereszténydemokrata álláspontot kifejteni. Nagyon röviden annyit szeretnék mondani, hogy bár számtalan részkérdésben módosító indítványt fogunk előterjeszteni, magát a koncepciót és a törvénycsomagot támogatjuk.
Viszont abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Bárándy képviselő úr felszólalását meghallgathattam, és tekintettel a nagy nyilvánosságra, egy-két kérdés tekintetében úgy történetileg, mint szakmailag kénytelen vagyok vitába szállni és megcáfolni az előttem felszólaló képviselő úr által előadottakat.
Kezdeném azzal a sorral, amikor is elmondta a képviselő úr, hogy ki mindenki Fideszhez közel álló személyből lett különböző pozíció élén vezető. Hát, akkor én folytatnám a sort. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság elnökének jelölte annak idején a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja Szili Katalin elnökhelyettes asszonyt, aki az SZDSZ akkori ellenállása miatt nem tudta elnyerni ezt a pozíciót. Nem így történt viszont az alkotmányügyi bizottság korábbi alelnökével, Bihari Mihály magyar szocialista párti képviselő úrral, aki ettől minden további nélkül alkotmánybíró lehetett, sőt, azt hiszem, két ízben is, de egy ízben biztosan elnöke volt az Alkotmánybíróságnak. (Dr. Bárándy Gergely: Ez csak kettő, én több személyt is említettem!)
Nagyon furcsa beállításban került szóba Áder János szerepe Bárándy képviselő úr részéről. Azért azt szeretném kihangsúlyozni, hogy Áder János négy cikluson keresztül volt tagja ennek az Országgyűlésnek - sőt több mint négy cikluson keresztül -, egy cikluson keresztül elnöke volt a Háznak, ezenkívül a mai nagyobbik kormánypárt ügyvezető elnökeként is szerepel, és mint ügyvezető elnök a teljes belpolitikában a választójog terén és más ilyen téren nagyon is otthon van. Egyáltalán nem külsős, vagy mit tudom én, milyen címen nevezte meg őt a képviselő úr. Köszönet jár Áder Jánosnak azért a munkáért, amit elvégzett ezen a téren. Hozzáteszem, hogy ő csak a munkát irányította, az effektív munkát pedig kodifikátorok végezték.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy nagy szakmai tévedésre - vagy lehet, hogy szándékos csúsztatásra; ha az volt, nem tehetek róla - felhívjam a figyelmet. Bárándy képviselő úr nagyon zengzetesen kihangsúlyozta, hogy lám, lám, a bírósági hivatal vezetője örökletes pozíciót kap - ezt a szót használta -, mint ahogy örökletes pozíciót kapott a legfőbb ügyész is. Szeretném felolvasni a mostani törvényünk 115. § (4) bekezdését: “Ha a Kúria elnökének megbízatása az (1) bekezdés a) pontja - ez a megválasztás határideje - alapján szűnt meg, és a megbízatás megszűnéséig az Országgyűlés nem választott új elnököt, a Kúria elnöke az elnöki jogkörét az új kúriai elnök megválasztásáig gyakorolja.” (Dr. Bárándy Gergely: És ez jó?) De tisztelettel, azt tetszett mondani, hogy a Kúria elnöke nem kapja meg ezt, csak a hivatalvezető kapja meg ezt. (Dr. Bárándy Gergely: Nem ezt mondtam.) Meg fogjuk nézni a jegyzőkönyvben, ezért figyeltem fel rá.
Tisztelettel visszatérnék az eredeti törvényjavaslatunkhoz. Én részese voltam annak a munkának, ami az 1996-os és 1997-es esztendőkben folyt. Én párhuzamot vonok az alkotmányozással és a bírósági szervezet átalakításával. Azt hallottuk, hogy nem indokolt az alkotmányozás, holott abban az időben, 1997-ben gőzerővel alkotmányozott a Szocialista Párt, olyannyira, hogy az akkori házelnök rendszeresen végigülte a bizottsági üléseket, mert ő a bizottságnak nem védnöke, nem címzetes, hanem effektív munkát végző elnöke volt. Az akkori alkotmányozást teljes erőbedobással végigülte Vastagh Pál igazságügy-miniszter úr is, és az alkotmányozással párhuzamosan ment az az igazságügyi reform. Az alkotmányozás terén az ellenzéki pártok nagyon sok kompromisszumos megoldáshoz adták a nevüket, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács létrehozásához viszont nem, és mindent elkövettünk annak érdekében, hogy ez a fajta igazgatási megoldás ne jöjjön létre. Létrejött, és 1997 óta számtalan kritika érte ezt a testületet. Én ezt úgy mondom, részben belülről, hiszen két cikluson keresztül is megadatott az, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak lehessek tagja.
(10.40)
Azok a kritikák, amelyek az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot érik - és ebben egyetértek Bárándy képviselő úrral -, megítélésem szerint inkább jogalkotási téren keresendők, mint hogy a tanács belső tagjainak, személyeinek a tevékenységére lehetne visszavezetni. Ez egy szerencsétlen útkeresés volt, én ezt így fogalmazom meg.
Én annak lettem volna a híve, hogy közvetlenül kormányzati felügyelet alá kerüljön a kérdés, mint ahogy 1997-ig is az Igazságügyi Minisztérium bírói főosztálya irányította a bírói igazgatást. A bírói főosztály akkori érdemi ügyintézőinek is túlnyomó többsége berendelt bíróként végezte a munkát.
Ez a konstrukció alapvetően fennmaradt, mert akkor, amikor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 1997-ben létrejött, természetesen a takarékosság jegyében a bírói főosztály létszámát háromszorosan meghaladó OIT Hivatal jött létre, de az érdemi ügyintézők ott is berendelt bírák voltak, és a hivatal vezetője ott is berendelt bíró volt, mint ahogy - és ezt szeretném kihangsúlyozni, egy nagyon lényeges kérdés, és a bírói szakmaiság biztosításának az egyik záloga - az új felállítandó hivatal vezetőjének és a vezető általános helyettesének a kinevezési kritériuma az, hogy a bírók közül választhatók, illetve nevezhetők ki. Természetesen lehetnek szakmai, gazdasági, nem tudom, milyen, műszaki helyettesei a hivatalvezetőnek, ott a bírói képesítés nem feltétel, de a hivatal általános vezetőjénél feltétel.
Én azt hiszem, hogy nagyon lényeges kérdés az is, és szeretném visszautasítani azokat a vádakat, hogy teljhatalmat kap a hivatalvezető, hiszen az országos bírói tanácsnak, amelyet szintén létrehoz a törvény, indítványozási joga is van a visszahívásra, meg ellenőrzési joga is van a bírói kinevezések folytán kifejtett gyakorlatra vonatkozóan, mármint a hivatalvezető fölött. Tehát ez azért nem kontroll nélküli. Egy biztos, sokkal rugalmasabb, és szerintem nagyobb önállóságot biztosít a bírói irányzat felé, mint az a konstrukció, amit eredetileg én támogattam volna, a közvetlen kormány alá rendelés, mert a hivatali vezetést a kormány alá rendelés esetén tulajdonképpen a miniszter látta volna el, itt viszont a bírák közül az Országgyűlés által választott hivatalvezető fogja ellátni. Tehát nem hiszem, hogy ebben a kérdésben különösebben kellene tartani ettől.
A bírói függetlenséget pedig tegyük félre, mert a bírói függetlenség tulajdonképpen egy ítélkezési kérdés, és a bírói függetlenség nem az igazgatási tevékenységgel hozható össze. A bírói függetlenség abból áll, hogy a bíró a törvényeknek van csak alárendelve, ítélkezése során nem utasítható. Ezeket a kérdéseket természetesen ez a szervezeti átalakítás nem érinti, az új alaptörvény is biztosítja.
Tisztelettel, azt szeretném még elmondani, hogy akkor, amikor az első polgári kormány ’98-ban létrejött, az akkori alkotmányügyi bizottság számtalan érdeklődést és számtalan órát fordított annak a tisztázására, hogy az európai országokban és tulajdonképpen a világon hogyan alakul ez a bírói igazgatás. Több helyen személyesen is felkerestük azokat az országokat, ahol hasonló rendszerben, mint nálunk az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tevékenykedett, voltak hasonló igazgatási hivatalok. Ilyen volt többek között Spanyolország, ahol azért merőben eltér, és az országos igazságszolgáltatási tanácsnak egy kisebb része volt csak bíró, a többségük adminisztratív és közgazdasági ember volt.
Az a fajta igazgatási rendszer, ami nálunk kialakult az OIT-ban, hogy a 15 főből, majd később a 16 főből 10 bíró volt, gyakorlatilag a bírói túlsúlyt és a bírói ellenőrzést biztosította, de tisztelettel, ez ma is fennmarad. Hát van egy országos bírói tanács, amelynek ellenőrző tevékenysége van, negyedévenként össze kell ülni. Nincsenek olyan napi feladatai, mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak voltak, mert azt a hivatalnak adja át a törvényjavaslat, mint ahogy ez év márciusában már az OIT-tól számtalan ilyen operatív tevékenységet is az elnök úr kezébe, illetve a hivatalnak adott át a jogalkotás.
Tehát itt ezen a téren megítélésem szerint visszalépés nincs, az ellenőrzés mindenféleképpen fennmarad, és szerintem az igazgatás sem fog semmilyen csorbát szenvedni, annál is inkább, mert a visszahívhatóságtól az ellenőrzésig, a beszámoltatástól kezdve minden biztosítva van a törvényben. Mondom, e téren még fogunk mi módosító indítványokat előterjeszteni.
Tisztelettel, azt is el kell mondjam, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tevékenységének a vizsgálatát tudomásom szerint az osztrák szomszédaink is górcső alá vették, és az igazgatási rendszerbe való ez irányú választásukat elutasították, és nincs is ilyen igazgatási szervezet Ausztriában tudomásom szerint, közvetlenül minisztériumi irányítás alatt van a bírói igazgatás.
Amit még szeretnék elmondani, hogy tulajdonképpen lehet azt mondani, hogy a polgári oldal találta ki ezt az egész kettéválasztást, ami a két bírósági vezető személye körül kialakul most, vagyis hogy legyen a Kúriának önálló elnöke, és legyen önálló elnöke a bírósági hivatalnak. Csak szeretném elmondani, hogy ez nem példa nélküli itt, mert Horvátországban tudomásom szerint ez az igazgatási rendszer van.
Azt is szeretném elmondani, hogy én nem 2010-ben szereztem erről először tudomást, hanem, ha jól emlékszem, 2008-ban Draskovics miniszter úrnak volt ez annak idején az elképzelése, és mindenféleképpen meg akarta valósítani már 2008-ban azt a lehetőséget, hogy válasszuk ketté a Legfelsőbb Bíróság elnöke funkciót és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke funkciót. Ez pont arra az időre esett, amikor gyakorlatilag nem volt elnöke sem a Legfelsőbb Bíróságnak, sem az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak. Többen emlékeznek rá, hogy több sikertelen kísérlet volt, Havasinétól kezdve több jelöltje volt az Országgyűlésnek, mígnem Baka András úr személyében a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke megválasztásra került; addigra ez a vita elcsendesült.
Tehát nem a jelenlegi igazságügyi kormányzat találta ki először ezt, hangsúlyozni szeretném, hogy nem példa nélküli Európában, mint a horvát példára is utalok, és az előző kormányzat is foglalkozott ennek a lehetőségével.
Tisztelettel, szólni kell még azért arról a kérdéskörről is, hogy a bírák javadalmazását is rendezni kell.
(10.50)
Önálló törvény foglalkozik a szervezeten kívül a jogállással és a javadalmazással. Az egyik leglényegesebb kérdés, hogy ha jól tudom, a ma hatályos, december 31-éig hatályos rendelkezések szerint a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki egyszersmind az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is, a közjogi méltóságok javadalmazásával kapcsolatos törvény hatálya alá tartozik e tekintetben, és egy központi rendelkezés volt a köztársasági elnökről, a házelnökről, a miniszterelnökről, a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság elnökéről. Most azzal, hogy a köztársasági elnök úrral kapcsolatos jogszabályt már a tisztelt Ház elfogadta, ez az egységes rendezés megváltozik, ezért aztán magában ebben a törvényben kerül rendezésre a Legfelsőbb Bíróság elnökének és az országos bírói hivatal vezetőjének is a javadalmazása. Ez is egy olyan kérdéskör, amivel kapcsolatban lesznek - mint a bírák javadalmazásával kapcsolatban is lesznek - módosító indítványaink, de itt is a koncepciót elfogadjuk és meg fogjuk szavazni.
Tisztelt Országgyűlés! Röviden ennyit szerettem volna elmondani, és a kereszténydemokrata frakció nevében javaslom a Háznak, hogy a törvényt a jobbító szándékú módosító indítványok elfogadása után szíveskedjen elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
