GÚR NÁNDOR

Teljes szövegű keresés

GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mint azt Nagy István képviselőtársam elmondta, kisebbségi vélemény állítására is sor került, nem véletlenszerűen, valójában azért, mert sok esetben számos pontatlanság és tisztázatlanság van megítélésünk szerint a törvényjavaslatban. Csak címszavakban mondanám, hiszen a bizottsági ülés keretei között sem bő, mély, elemző kifejtésekre került sor.
Nem egy kollektív testület, hanem gyakorlatilag a parlament által választott személy fogja gyakorolni a korábbiakban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács eddigi jogköreit, és ez mértékadó módon példaként, ami a munka világát érinti, kihatással van az életpályamodellek, az életpályák alakulásának mikéntjére is. Míg korábban, példaként, a bírói kinevezések kapcsán testületi döntések születtek, a bírók maguk közül választották a saját elnöküket, az elnök és a testület közös döntése alapján fogalmazódtak meg ezek a döntések, addig most a törvénytervezet alapján majd egy olyan helyzet alakul ki, ahol a bírók nem a saját maguk köréből választotta testület és elnök jogkörévé válik mindez, hanem az Országgyűlés által választott egyszemélyi döntés fog megtestesülni, valójában az OBH elnöke fogja ezeket a döntéseket meghozni. Ez megítélésünk szerint olyan típusú ellentmondásos helyzetek kialakulásának sokaságát hordozza magában, amely, ha munkajogi értelemben vetten egy leendő törvény kapcsán nem is elvethető és kifogásolható, de morálisan megítélésünk szerint és sokfajta más egyéb megközelítés szempontjából nem a legszerencsésebb, én inkább szerencsétlennek nevezném.
Címszavakban megint csak, a bírósági tanácsok szerepéről annyit lehetne elmondani, hogy hasonlóképpen, mint ahogy az országos érdekegyeztetés működött ebben az országban, és azt felváltotta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, amelynek semmifajta döntési pozíciója nincs, csak véleményalkotási jogosítványa vagy kezdeményezési jogosítványa, ez most itt is igazzá válik. Gyakorlatilag a bírói tanácsok véleménynyilvánítási lehetőséggel, kezdeményezési jogosítvánnyal fognak bírni, de döntési kompetenciájuk nem lesz, érdemi hatáskörük nem lesz. Itt az újabb - idézőjelbe tetten, nem sértve és bántva senkit - gittegyletek életre hívása történik e tekintetben, már nemcsak az országos érdekegyeztetés szintjén, ha szabad még ilyenről beszélni, hanem a bírói tanácsok szintjén is.
A problémák közé sorolható még az is, hogy garancia nélkülivé válik nagyon sok minden. Mint ahogyan az előbbi kisebbségi vélemény alkotása kapcsán Ipkovich György képviselőtársam már elmondotta, garancianélküliséggel lesz felruházott az, hogy a finanszírozási háttér hogyan és miképpen formálódik. Míg a mai nap folyamán, a következő törvény tárgyalása kapcsán majd az ügyészséget érintően nem kérdés a kérdés, mert nem vitatható, hogy be kell terjeszteni az Országgyűlés, a Parlament falai közé azt, amit a főügyész összeállít, itt, ebben az esetben ez a helyzet nem áll fenn, a bíróságok anyagi ellátottsága, gyakorlatilag az akadályok nélküli működés alapvető feltételei legalább kérdőjelesek ilyen értelemben.
Befejezésképpen egy olyan anomáliára szeretném a figyelmet felhívni itt a kisebbségi vélemény megfogalmazásakor is, ami a törvényes bíróhoz való jog biztosítását érinti. Ha én jól tudom, akkor a korábbiakban az illetékesség, a hatásköriség alapján történő - idézőjelbe tett - kijelölések foganatosítódtak, a mostani törvénytervezet kapcsán pedig megint csak egy egyszemélyi döntés kapcsán történhet, történik mindez meg, az OBH elnökének a döntése alapján. Ez sokak megfogalmazása szerint egyrészt nem korrekt, másrészt elfogultsághoz vezet, harmadrészt az alapvetéseknek gyakorlatilag a függetlensége, a semlegessége és sok minden egyéb más kritériumrendszere teljesítését teszi kérdésessé.
Azt gondolom tehát, hogy van mit átgondolni ezen törvénytervezet kapcsán, hogy módosító javaslatok sokaságával, megítélésünk szerint van mit a helyére tenni, a kisebbségi vélemények ennek a gondolkodásmedernek a tükrében születtek.
Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem