KARA ÁKOS
KARA ÁKOS
KARA ÁKOS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Amennyiben röviden össze kellene foglalni az előttünk levő törvényjavaslat lényegét, akkor talán úgy tehetném ezt, hogy az ügyészségnek az igazságszolgáltatásban elfoglalt sajátos alkotmányos helyzetéhez igazodó, a társadalmi és a jogi környezetben lezajlott változásokra választ adó, reflektáló, professzionális, hatékony ügyészi szervezetrendszer megteremtése a cél. Ezt a fő célt, ezt a fő mondanivalót a bizottságunk a tegnapi ülésén 12 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett támogatta mindkét törvényjavaslat esetében.
Engedjék meg, hogy röviden néhány elemet hadd emeljek ki az ügyészségről szóló törvényjavaslat főbb tartalmi elemei közül, hogy ez rögzítésre tudjon kerülni bizottsági többségi álláspontként. Az ügyészség feladata a jövőben is háromirányú: az állami büntetőigény érvényesítése, a büntetés-végrehajtás feletti törvényességi felügyelet, illetve egyéb közérdekvédelmi feladatok. Az ügyészségi szervezet négy szintjét, ahogy a törvénytervezetben olvashatjuk, változatlanul megőrzi a tervezet azzal, hogy 2013. január 1-jétől a helyi ügyészségek helyett járási ügyészségek működhetnek majd. A szervezet rugalmasságát biztosítja, hogy az ügyészség szervezetét, működését és illetékességét a törvényi keretek között a legfőbb ügyész utasítással szabályozza, a hatályos szabályok alapján a főügyészségekről és fellebbviteli főügyészségekről törvényi melléklet rendelkezik.
A legfőbb ügyész hatásköre bővül, elhangzott az előterjesztői expozéban ennek az oka: a jövőben hangsúlyosabb szerepe lesz az egységes ítélkezés, illetve joggyakorlat kialakításában is.
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslat tartalmi elemeit bizottsági álláspontként a következőkben foglaltuk össze. A törvényjavaslat alapjaiban nem változtatja meg a hatályos szabályozást, megtartja a most hatályos törvény szerkezetét, jogintézményeit azzal, hogy a jogszabály megalkotása óta eltelt évek, húsz esztendő gyakorlati tapasztalatai alapján továbbfejleszti ezt, erre ad lehetőséget. Változatlanul fenntartja a bírók, a bírósági és az ügyészségi alkalmazottak munkajogi helyzete tekintetében, hogy az lényegében azonos legyen, legalábbis a munkavégzésre, előmenetelre, a szabadságra és más munkajogi kérdésekre vonatkozóan tekintve.
A legfőbb ügyész és a Kúria elnöke azonos közjogi helyzetére tekintettel a legfőbb ügyész jogállását és javadalmazását a Kúria elnökéhez hasonlóan rögzíti, ez is az előterjesztő részéről elhangzott.
Zárásképpen szeretném elmondani a bizottsági álláspont rögzítése céljából, hogy a törvényjavaslat az ügyészi kinevezés feltételeit elsődlegesen a gyakorlat igényeihez igazítja, de figyelembe veszi a bírák jogállási szabályait, valamint a bírákkal azonos módon határozza meg az alapilletményeket és pótlékokat, ezt fontosnak gondoljuk, míg a vezetői pótlékok körében a vezetett, irányított szervezet méretétől függően differenciál.
Mindezekre tekintettel a Fidesz-KDNP részéről támogatásra javasoltuk, így alakult az eredmény a 12 igennel, az 1 nemmel és a 3 tartózkodással.
Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
