MICHL JÓZSEF
MICHL JÓZSEF
MICHL JÓZSEF (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a “biodiverzitás” szó és fogalom nagyon sokak számára még mindig ismeretlen Magyarországon. Biológiai sokféleséget jelent, az élővilág sokféleségét jelenti. A fogalom több szinten értelmezhető, egyaránt jelenti a Földön előforduló élőhelyek sokféleségét, a fajok összességét, a fajon belüli genetikai változatosságot, de akár egy kisebb területen belül is értelmezhető, így például akár Kárpát-medencei biológiai sokféleségről is beszélhetünk, vagy akár egy otthoni kert biodiverzitását is vizsgálhatjuk.
A biológiai sokféleség egyezményt 1992. június 13-án írták alá Rio de Janeiróban az ENSZ környezet és fejlődés konferenciáján. Magyarországon 2006. május 22-én került sor először a biodiverzitás napjának a megrendezésére.
Több mint egy évtizedig tartó tárgyalások után történelmi eseménynek számított, hogy 2010. október 29-én, tehát egy esztendővel ezelőtt a biológiai sokféleség egyezmény 193 részes állama egyhangúlag elfogadta az egyezményhez kapcsolódó úgynevezett Nagoja-jegyzőkönyvet, amely a biológiai sokféleség egyezményéhez kapcsolódó genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szól.
Az új nemzetközi megállapodás ebben az évben nyitva áll aláírásra New Yorkban. Ezt az Európai Unió több tagállama már megtette, így hazánk is 2011 első felében, uniós elnökségünk alatt aláírását elhelyezte ezen a jegyzőkönyvön. 2011. június 23-án ennek az aláírásnak a következtében Magyarország is sokkal erősebben vállalt részt ennek a megvalósításában, magában a biodiverzitás felügyeletében is és az ország e tekintetben való erősítésében.
Az uniós tagállamok környezetvédelmi és területfejlesztési szervezetei keresik a biológiai sokféleség fővárosát is több országban, így Franciaországban, Németországban, Szlovákiában és Spanyolországban is Magyarországon kívül, ami azt jelenti, hogy a versenybe a kisfalvaktól a nagyvárosokig minden típusú település bekapcsolódhatott, és ennek a versenynek a célja az volt és az, hogy találjuk meg azokat a településeket, amelyek a legjobban teljesítenek a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. Magyarországon a versenyt a Balatoni Fejlesztési Tanács szakmai szervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. koordinálta.
Napirend előtti felszólalásom aktualitását az adja, hogy ma kerül átadásra Tatán a Magyarország biodiverzitás-fővárosa kitüntető cím a zsűri által legjobbnak ítélt településnek, de különböző kategóriákban további díjak is átadásra kerülnek. Nagy büszkesége a városunknak, hogy 2010-ben ezt a címet Tata városa nyerhette el.
Igyekeztünk eddig is és ezután is természetesen még inkább mindent megtenni azért, hogy azt a Teremtőtől örökölt biológiai sokféleséget, amely a természet gyönyörűségét jelenti, nemcsak természetesen a mi környezetünkben, a mi városunkban, hanem az egész Kárpát-medencében minél jobban megőrizzük és fejlesszük. Előre gratulálok én is a mai napon díjazottaknak.
A biodiverzitás megőrzése, a természetnek a jövő számára történő becsületes megvédése és fejlődésének segítése a kisközösségek, a családok és az állam mellett természetesen a települések és a magyar falvak, városok kiemelkedő feladata, ezt most, amikor az önkormányzati rendszer átalakítása is napirenden van, azt gondolom, fontos hangsúlyozni. A még meglévő természetes természeti értékeink fennmaradása (Az elnök csenget.) adhat csak esélyt az unokáinknak is az emberi életre.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
(Göndör István elfoglalja a jegyzői széket.)
