DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kezdetektől fogva sokszor elhangzott a javaslattal kapcsolatban, hogy avíttas, sokszor elhangzott, hogy erőteljesen visszapillant a Horthy-korszakra, sokszor elhangzott, hogy a szegényeknek megszűnnek a lehetőségei, vagy erősen korlátozódnak. Ha ezek az elhangzott érvek valóban igazak lennének, én biztos nem szavaznám meg.
Azt gondolom azonban, hogy a vita jelentős része, amikor ezekkel vitatkoznak az ellenzék oldaláról, még valahol a javaslatok kezdeténél tartanak. Sokat változott ez a javaslat a kezdetektől. Én azt remélem, és nagyon határozottan ezért is kértem ma szót, hogy amin még változtatni kell, a módosítókkal változtatni kell. Az egyik ilyen tény az én számomra: mindenképpen figyelembe kell venni azt, hogy Magyarországon olyan szociális helyzet van, olyan összetétele van ennek a társadalomnak, amilyen kialakult húsz vagy akár az elmúlt száz esztendőben. Látni kell, hogy Magyarországon van olyan réteg, amely ha nem kap megfelelő segítséget, akkor hiába mondogatjuk, hogy majd utóbb hogyan fizet vissza, mit fizet vissza, sem akkor nem lesz rá képes, sem most, mert az indulásnál már elakad.
Én tehát azt szeretném látni és azt szeretném kérni, s meg kell mondanom, kisgazdaként igazából csak akkor tartom támogathatónak a javaslatot, ha érzem benne azt a fajta segítőkészséget, amire ennek a társadalomnak, a társadalom egy igen nagy részének szüksége van. Az elmúlt hetekben-hónapokban jelentős mértékben éreztem azt, hogy van olyan pozitív irányú változás, amely már a szakmaiságon túlmenőleg ezeket a szempontokat is figyelembe veszi. Szakmai tanácsot én jogászként nyilvánvalóan nem tudok adni ebben az ügyben.
(13.50)
Azt azonban kérni tudom, hogy olyasfajta változtatások még hadd történjenek, amelyek segítik, elősegítik, hogy a szegényebb társadalmi rétegek végül is tanulni tudjanak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
