DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is kapcsolódnék ahhoz a témához, amely az önkormányzatok és az állami fenntartású iskolák kérdését illeti. Túlzott szigorúságnak tartjuk azt - amelyre a 44. számú módosító javaslatunkat benyújtottuk -, amely úgy szeretné megváltoztatni a szabályozást, hogy a 2 ezer főt meg nem haladó lakosságszámú települések egyáltalán nem tarthatnak fenn köznevelési intézményt. Úgy érezzük, ez bizonyos esetekben természetesen indokolt lehet, hiszen a kistelepüléseken fő szabály szerint igenis nagyon nagy terhet ró a településekre az iskola vagy az óvoda fenntartása, és valóban megkérdőjelezhető, hogy magas színvonalú oktatást tudnak-e nyújtani ezek a települések.
Azonban akadnak olyan önkormányzatok, amelyek igen gazdagok, akár ha 2 ezer főt meg nem haladó lakosságszámúak is, mert például turizmusból igen sok bevétele van az önkormányzatnak, és úgy érezzük, hogy ha egy 2 ezer főt meg nem haladó település eleget tud tenni azoknak a feltételeknek, amelyeket az oktatásért felelős minisztérium előír, akkor nem szabad elvenni a jogot arra - csak azért, mert a lakosságszám nem éri el a 2 ezer főt -, hogy az iskolát fenntarthassák.
(17.50)
Természetesen a törvényben előírt kötelezettségeknek való megfelelést nem szeretnénk kétségbe vonni, tehát például a létszámra vonatkozóan, illetve arra, hogy a megfelelő színvonalú oktatást biztosítsák ezeken a településeken is.
Ehhez kapcsolódik az alternatív iskolák támogatása, illetve az, hogy a törvény szerint az alternatív iskolák működésével járó többletköltséghez központi költségvetési támogatás nem igényelhető. Mi ezt a “nem” szót szeretnénk kivenni, ezzel egy olyan lehetőséget teremtenénk meg, amely az alternatív iskolák számára igen fontos lehet, de a kormányzatra semmilyen kötelezettséget nem róna az, ha ezt a lehetőséget benne hagynánk a törvényben. Ha olyan gazdasági helyzet állna elő, amikor az oktatásra fordított összeg lehetővé teszi, hogy támogassuk az alternatív iskolák többletköltségeit, tehát nem általánosságban az alternatív iskolákat csak azért, mert alternatív tantervvel működnek, hanem a többletköltségeiket, akkor nem értjük, hogy miért van szükség erre a korlátozásra, illetve ezt nem szeretnénk kizárni.
A módosító javaslatainknak egy jó néhány darabja a diákok jogaival foglalkozik. Az Országos Diákjogi Tanács működtetését, illetve a miniszterrel történő szoros együttműködését szeretnénk a törvénybe iktatni. Úgy gondoljuk, nagyon fontos, hogy a legnagyobb számban érintettek, a diákok is megfelelő keretek között és megfelelő rendszerességgel kinyilváníthassák a véleményüket.
Emellett a diákoknak a kollégiumi ellátásával kapcsolatban is nyújtottunk be módosító javaslatokat, amelyek azt célozzák, hogy a kollégium munkarendje is alkalmazkodjon az iskola munkarendjéhez, természetesen év közben, a tanítási időszak alatt is, illetve a szakképzésben részt vevő diákoknak a szakmai gyakorlati képzéséhez. Tehát ezek nagyon fontos kiegészítések lennének - úgy érezzük - a törvényhez, és ezért nyújtottuk be őket, hogy összehangoljuk, megteremtsük a diákok ellátásában szerepet vállaló kollégiumok és iskolák között az összhangot.
Azt hiszem, minden képviselőcsoport, de így a Jobbik is beterjesztette azt, hogy a szülőknek és a diákoknak, valamint a pedagógusoknak a joga, hogy oktatási biztoshoz forduljanak, az ne kerüljön ki a törvényből. Ebben, úgy látom, hogy minden párt egyetért, és ennek nagyon örülünk. Úgyhogy ennek a módosító javaslatnak az elfogadásában reménykedünk.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiból.)
