RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, és igyekszem jó példával elöl járni, mindig be fogom mondani, ahogy a Házszabály előírja, a módosító javaslat sorszámát.
Először a 35. sorszámú módosító javaslatról - illetve ennek kapcsán még további módosító javaslatok érkeztek - szeretnék beszélni néhány szót. Ez a javaslat az életpályamodellről szól. Itt nagyon sokan, nagyon sokféle javaslatot beadtak, és ezek közül néhány mellett szeretnék érvelni magam is. Az egyik javaslat az volt, Lázár János frakcióvezető is beadott ilyen javaslatot, mi is beadtunk, az oktatási bizottság fideszes tagjai, hogy pontosítsuk az óraszámok meghatározását.
Tapasztalatunk szerint egyébként az iskolákban tanító pedagógusok tetszését az a típusú meghatározás, hogy a 40 óra 80 százalékának az 55-65 százalékát kell tanítani, ez, hogy mondjam… - bizonyos feszültségeket fog jelenteni, hiszen ugyanolyan bérért az egyik pedagógus akár 2-3 órával is többet kell tanítson, mint a másik, és ez bizonyára feszültségeket fog jelenteni. Ezért Lázár frakcióvezető úr javasolta egységesen a 24 órát. Hogyha ezzel nem is értünk egyet, akkor is, magam is amellett vagyok, hogy szerencsés lenne egy konkrét óraszámot meghatározni.
Reménykedjünk abban, hogy lesz forrása az életpályamodellnek, mert az oktatási bizottság tagjai mindannyian úgy gondolták, hogy elengedhetetlenül szükséges, hogy a pedagógusbéreket rendezzük.
Az 59-es sorszámú javaslat mellett szeretnék érvelni. Itt azt fogalmaztuk meg képviselőtársaimmal együtt, hogy az emelt szintű érettségi vizsga külső vizsgaként legyen megszervezhető. Ezt azért tartjuk fontosnak, hiszen az emelt szintű érettségi vizsga jelenthet belépőt a felsőoktatásba, és a bizottság többsége úgy látta - ebben egyébként vita volt a bizottság tagjai között -, hogy kisebb a szubjektivitás lehetősége, hogyha ezt egy teljesen külső vizsgaként szervezzük meg.
A 68-as sorszámú módosító javaslat szívügyem, hiszen az eredeti javaslatot is én lobbiztam be a törvénybe az előző ciklusban, amely arról szólt, hogy két és féléves kortól az óvoda vehessen fel gyerekeket, hogyha van szabad férőhelyük. Ezt sikerült is keresztülvinni a parlamenten, de akkor belekerült egy értelmetlen rendelkezés, amely arról szólt, hogy ezt csak a körzetes óvoda tehesse meg, így Kőbányán is előállt az a helyzet, hogy elméletben volt óvodai férőhely, csak nem a körzetes óvodában, emiatt nem tudták felvenni a gyermeket. Kimondottan örülök, hogy a kormány ezt a javaslatot támogatta.
A 70-es sorszámú javaslat mellett érvelnék. Hároméves kortól javasoljuk, hogy ne lehessen megtagadni a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felvételét a körzetes óvodába. Mindannyian elmondták, az ellenzék is állandóan ezzel támadott minket az előzetes általános vitában, hogy az, hogy a gyermek, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek idejekorán óvodába járjanak, ez kulcskérdés, hiszen így a hátrányukból 3-4 év óvoda alatt jelentős mennyiségű elmaradást le tudnak dolgozni.
A 73-as módosító javaslatról éles vita bontakozott ki a bizottsági ülésen, és szeretnék a mi álláspontunk mellett érvelni. Ez a családi napközik kérdése, hogy a családi napközi kiválthatja-e az óvodát. Mi egy kompromisszumos javaslatot javasoltunk: az óvodai kötelezettség ötéves korig családi napköziben is legyen teljesíthető, ha az intézmény az óvodai nevelés országos alapprogramjának megfelelő pedagógiai programmal működik. Tehát valamilyen szigorítást azért a családi napközik irányába is tegyünk be, követeljük meg, hogy megfelelő pedagógiai programmal működjön a családi napközi, és akkor legyen teljesíthető itt is. Azt gondoljuk, hogy ez össze tudta hangolni a bizottságban a különböző álláspontokat.
Szeretnénk azt is, illetve a bizottság többsége fontosnak tartja, hogy a két tannyelvű iskolák megmaradjanak, ezért a 88-as sorszám alatt tettük azt a javaslatot, hogy az általános iskolában és gimnáziumban az oktatás két tanítási nyelven is folyhasson. Azt gondolom, hogy sok képviselőtársunk kapott ilyen jelzéseket, hogy ez mindenképpen szükséges lenne, hogy a törvényben megmaradjon.
114-es sorszámon fogalmaztuk meg azt a javaslatot, amit, szintén reménykedjünk, hogy a kormányzat is támogatni tud, hogy a szakiskolát végzetteknek legyen lehetőségük, hogy az érettségire felkészüljenek, és ezt a lehetőséget ne konkrétan két évben, hanem két vagy három évben határozzuk meg. Ennek az az oka, hogy tudjuk azt, hogy kik jelentkeznek a szakiskolába, ha elvégzik, nem biztos, hogy a kettő év elegendő nekik, biztosítsuk azt, hogy államilag finanszírozzuk azt is számukra, hogyha három év alatt készülnek fel az érettségire.
A 137-es sorszámon is egy hosszú, több oldalról megközelített módosító javaslatot fogadott el a többség egy hosszú vita után. Itt több módosító javaslatot összevonnék, a fő kérdés az, hogy ha az önkormányzatok visszaszerződnek, mondjuk, iskolákra, akkor milyen lehetőségeik vannak az ellenőrzés, illetve a szakmai szolgáltatás területén. Mi, amikor a módosító javaslatokat megfogalmaztuk, azt fogalmaztuk meg, hogy képtelenség az a helyzet, hogy egy fenntartó fenntartja az intézményét, és szakmailag ne segíthesse, illetve szakmailag ne ellenőrizhesse, ezért ezt én egy elég fontos javaslatnak tartom. Nem az állami ellenőrzés és nem az állami szakmai segítség ellen érvelünk, mert mindannyian azt gondoljuk, hogy ezt jelentősen erősíteni kell a jelenlegi helyzethez képest. Viszont nagyon fontosnak tartjuk, hogy aki fizet, a fenntartó, annak legyen joga ellenőrizni, és aki a fenntartó, az szakmai segítséget is nyújthasson az intézményeinek. Ellenzéki képviselőtársaink hívták fel a figyelmet arra, hogy például az egyházi oktatásnál elég paradox lenne a helyzet, hogyha csak állami ellenőrzést lehetne folytatni.
A 214-es: egy fontos javaslat, ez is megosztotta a bizottságot, de jelentős többséget kapott. A javaslat konkrétan arról szól, hogy az etika tantárgy legyen az iskolai foglalkozások része, és az etika legyen kiváltható egyházi jogi személlyel kötött megállapodás alapján hit- és erkölcstanoktatással.
Azt kell mondjam, tisztelt képviselőtársaim, hogy a környező országokban ez kivétel nélkül minden országban így működik, mi is azt gondoljuk, hogy legyen etikaoktatás, ami egyébként kiváltható hit- és erkölcstanórával, tehát a gyermek választhasson ezek között. Itt lesz egy pontosító javaslat, de a bizottság többsége ezt fontosnak és támogatandónak tartja.
A 277-es sorszámon javasoltuk a következőt, és reménykedünk abban, hogy a minisztérium, illetve a kormány ezt is megfontolja: a középiskolában a felvételi vizsga általában központi legyen. Helyi felvételi vizsgát csak azokban az iskolákban lehessen szervezni, ahol három év átlagában a jelentkezők száma lényegesen, azaz legalább kétszeresen meghaladta a felvehetők létszámát. Azt gondoljuk, hogy ez fontos, tehát döntően a rendszert abba az irányba kell eltolni, hogy a középiskolai felvételi egy központi felvételi legyen, és még egyszer mondom, speciális esetben, ha jelentős túljelentkezés van, akkor lehessen ettől eltérni.
(17.20)
342. sorszámon fogalmaztunk meg egy olyan módosító javaslatot, hogy a helyettesítésért külön díjazás járjon. Ezt, azt gondolom, elég fontosnak érzem. Ha megint nem így fog történni, ebből csak problémák és feszültségek lesznek a tantestületen belül.
És a 477. módosító javaslat: a települési önkormányzatoknak legyen lehetőségük, és ezt biztosítja is a törvény, hogy vállalják a fenntartói feladatokat, azaz visszaszerződjenek az államtól. Viszont azt a szabályozást, amely a jelenlegi törvényben benne van, egy kicsit vékonynak érezzük. Azt gondoljuk, fontos megfogalmazni a törvényben, hogy valamiféle garancia is jár azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a fenntartási jogot vállalják, hogy valamiféle költségvetési támogatásban részesülnek, hogyha ezt az állami feladatot átvállalják. Ebben az esetben fognak tudni az önkormányzatok tisztességesen, világosan dönteni arról, hogy át tudják-e vállalni a fenntartói feladatokat iskolák, művészeti iskolák és egyéb intézmények esetén.
Ezenkívül még egyetlen módosító javaslat van, amiről külön szeretnék szólni. Az egész napos iskola témakörével összefüggésben hosszú vita alakult ki arról a bizottságban, hogy az egész napos iskola, ami kötelező jellegű, és számos kérés, észrevétel érkezett hozzánk is, és azt hiszem, más képviselőkhöz is, hogy ha a szülő különórára, zeneiskolába, sportfoglalkozásra járatja a gyerekét, akkor legyen lehetősége elkérni az egész napos iskolából a gyermeket. Most az az igazság, hogy az a megfogalmazás került be a törvénybe, hogy a szülő kérésére az intézmény gyakorlatilag kötelezően fel kell hogy mentse a délutáni iskolába járás alól a gyereket. Jobbikos képviselőtársaim javasolták, hogy ez ne legyen kötelező jellegű, hanem az iskola igazgatójának biztosítsunk egy lehetőséget. Ugyanis ha kötelező jellegű, akkor fennáll annak a veszélye, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél mindannyian fontosnak érezzük, a hátrányos helyzetük miatt például, hogy minél több időt töltsenek az iskolában, ha ezeknél a gyerekeknél a szülőnek elég egyszerűen azt mondani, hogy “kérem, hogy a gyermekemnek ne kelljen idejárni”, akkor gyakorlatilag az egész ügy, amiért az egész napos iskolát megszerveztük, gyakorlatilag működésképtelenné válik.
Ugyanakkor felvetődött a bizottsági ülésen az is, hogy ha ez nem kötelező jellegű, akkor mi van abban az esetben, hogyha olyan szülőnek a kérésére, aki egyébként tényleg zeneiskolába, sportra, nyelvórára vinné a gyermekét, az intézményvezető ezt a lehetőséget nem biztosítaná, akkor abból megint probléma lenne. Ez egy nagyon-nagyon fontos témakör. Abban maradtunk a bizottságban, gyakorlatilag teljes konszenzussal, hogy erre megpróbálunk a hátralevő időszakban egy olyan konszenzusos módosító javaslatot megfogalmazni, nem lesz könnyű, ami mindkét problémakört kezelni tudja. Azaz lehetőséget biztosít arra, hogy azok a szülők, akik délután megfelelő színvonalú ellátást tudnak nyújtani a gyereküknek, lehetőséget kapjanak arra, hogy ezt megtegyék, és azoknál a gyerekeknél, akiknél egyébként úgy látja az intézményvezető, a fenntartó, hogy a gyermeknek használunk azzal, ha délután is iskolában van, akkor ezeknek a gyermekeknek pedig így tudjunk segíteni, hogy minél kisebb legyen a leszakadásuk.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és abszolút szakmai alapon a mai részletes vitához ennyivel szerettem volna hozzájárulni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
