GAJDA RÓBERT
GAJDA RÓBERT
GAJDA RÓBERT, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a T/5004. számon benyújtott, egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, és azt 14 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta.
Az elmúlt napokban a sajtóban és elsősorban az MSZP padsoraiban éles visszhangot váltott ki a nemzeti információs és bűnügyi elemző központ felállítására vonatkozó rendelkezés. Különösen érdekes, hogy pont az MSZMP utódpártja vizionál ügynökrendszert Magyarországon, arról nem is beszélve, hogy a rendszerváltozást követően maga az MSZP sem talált abban kivetnivalót, hogy miniszterelnökükről kiderült, D-209-es néven III/II-es kémelhárító ügynök volt. (Dr. Molnár Zsolt: Nem volt tagja az MSZP-nek!) A rémhírterjesztést pedig egy olyan szervezettel kapcsolatban kezdik el terjeszteni, amely az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján nem is jogosult titkos információgyűjtésre.
A szocialista kormányzás nyolc éve azonban arra is elegendő volt, hogy lássuk, a rendőrség és a nemzetbiztonság milyen mértékben képes vagy inkább képtelen együttműködni, összehangolni munkáját; gondoljunk csak a 2006-os TV-ostromra, a móri gyilkosságra vagy a romák ellen elkövetett támadásokra. A kaotikus állapotok, az átláthatatlanság helyett a nemzeti együttműködés kormánya a rend és a közbiztonság megteremtését tűzte ki célul. Ez azonban elképzelhetetlen az állam hatékony védelmi funkciójának kiépítése nélkül.
(16.20)
Ehhez egy olyan koherens, a szükséges információkkal rendelkező szervezetre van szükség, amely hatékony fellépést biztosít a szervezett bűnözéssel szemben.
A nemzeti információs és bűnügyi elemző központ feladata, hogy figyelemmel kísérje Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, a kormányzatot tájékoztassa, valamint elemző, értékelő tevékenységet lásson el. Konkrét feladatai közül kiemelném az együttműködő szervek által folytatott párhuzamos adatkezelések feltárását, amelyből kiderül, hogy egy koordináló szervről beszélünk a nemzetbiztonsági szolgálatok között.
Az emberi jogi bizottság tagjaként pedig rögzíteném, hogy a javaslat az adatvédelemre vonatkozóan deklarálja, hogy az adatkapcsolatot olyan módon kell megvalósítani, hogy annak jogszerűsége, célhozkötöttsége, továbbá az adatkezelő egyéni felelőssége megállapítható legyen. Ez a rendelkezés megfelelő garanciát jelent adatjogvédelmi szempontból.
A NIBEK feladata a nemzetbiztonságot, a bűnüldözést, a közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdekeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország esetleges fenyegetettségéről, a belső közbiztonság helyzetéről, a közbiztonság állapotáról. Minderről pedig értékelő jelentéseket készít a kormánynak. Teszi mindezt a biztonsághoz való jog és az egyéni szabadságjogok maximális tiszteletben tartásával és összehangolásával, nemzetközi példák és a kor követelményeinek való megfelelés alapján.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
