MIRKÓCZKI ÁDÁM
MIRKÓCZKI ÁDÁM
MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem szeretném megismételni túlzott mértékben a már elhangzott ellenzéki kritikákat, azonban helyesnek gondolom, ha néhány már elhangzott pontot újra górcső alá veszünk, és a téma súlyának megfelelően kellőképpen kivesézünk, és rávilágítjuk unos-untalan e tarthatatlan javaslat hibáira a figyelmet.
Számunkra, a Jobbik számára egyvalamit most már ideje lenne tisztáznia a tisztelt kormánypártoknak vagy az előterjesztőknek, történetesen azt, hogy létezik-e akkor most Magyarországon terrorizmus, avagy sem. Az elmúlt másfél évben rengeteg interpelláció, azonnali kérdés, kérdés, írásbeli kérdés, minden egyes műfaj kapcsán azt a választ kaptuk, és mindezt meg is tudom erősíteni a nemzetbiztonsági bizottság által meghallgatott miniszteri beszámolókból is, hogy jelentősen javult, avagy szinte nem létezik terrorfenyegetettség. Hogy ezt az alapkérdést miért kellene idő előtt eldönteni, azt gondolom, azért, mert ezen az alapon hozta létre a kormány szerintünk Orbán Viktor magánhadseregét, a Terrorelhárítási Központot, amelyet, valljuk meg őszintén, senki nem igazán tud, hogy a nap 24 órájában hol és pontosan kikkel mit végeznek, illetve nem végeznek.
Ezen az alapon kívánja a kormány most létrehozni a már oly sokat emlegetett NIBEK nevű csodát. Államtitkár úr előterjesztőként úgy fogalmazott, hogy a XXI. századnak megfelelő hatékonyságú szervezetet kell létrehozni. Én azt mondanám, amire már Molnár Zsolt bizottsági elnök úr is utalt, hogy szerintünk ez nem a XXI. század, hanem egészen konkrétan 1984.
Majd szeretnék arra választ kapni tehát, hogy államtitkár úr vagy a Belügyminisztérium hogyan értékeli a terrorizmus kérdéskörét, mert azt gondolom, hogy ha létezik terrorizmus, akkor nem látjuk azokat a lépéseket, amelyeket megtettek, ha pedig nem létezik, akkor meg nincs szükség ezekre a szervezetekre, tehát ezt mindenképpen tisztázni kell.
De menjünk bele a részletekbe. A 6. § azt szabályozza, hogy a Terrorelhárítási Központ a külföldi tevékenységet hogyan végezheti és mit. Hozzáteszem zárójelben: ennek már pontosan ideje volt, hiszen ha a sajtóhíreknek hihetünk, és a különböző bizottsági beszámolóknak, akkor eddig is végzett külföldi tevékenységet. Hogy mindez persze mennyire van így vagy mennyire nem, azt önök nyilván jobban tudják, de itt volt az ideje - hogy némi pozitívumot mondjak -, hogy akkor törvényi szinten is szabályozva legyen.
Nem világos, hogy a Belügyminisztérium irányítása alatt lévő szolgálat miért lát el ilyen feladatokat. Amellett, hogy maga a cél és a megvalósítandó eszköz természetesen vagy a kívánt eredmény támogatandó, jó, ha a külföldi hírszerzésünk is megfelelően működik, de az ilyen jellegű tevékenységet eleddig a titkosszolgálatok végezték a Külügyminisztériummal közösen, és mi azt gondoljuk, hogy az így megfelelő is volt, és alapvetően kellőképpen leszabályozott volt a terület. Most ezzel, hogy a Terrorelhárítási Központot is bevonják, ráadásul nem a Külügy-, hanem a Belügyminisztérium alatt, ez egy picit furcsa.
Szeretnénk arra is választ kapni, hogy a javaslat alapján kiolvasható, és akkor erősítsen meg, államtitkár úr vagy cáfoljon: a Terrorelhárítási Központ külföldön hírszerző tevékenységet is fog folytatni? Hiszen a javaslat alapján ez is elképzelhető.
(16.40)
A 9. § alapján az ideiglenes védelem fontosságát szabályozza, illetve ennek a jogintézménynek a szükségességét mi sem vitatjuk, sőt nagyon is fontos, de a nevében rejlő - most idézőjelbe teszem - “ideiglenesség” viszont nem egy konstans állapotot jelent. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az egy év nagyon sok, és nem biztos, hogy indokolt. Elfogadva a jelenlegi gyakorlat ésszerűtlenségét, mi azt javasoljuk, a Jobbik javaslata az, hogy az ideiglenes védelem tartalma ne egy évben, hanem mondjuk hat hónapban legyen meghatározva. Ez szerintünk sokkal életszerűbb, és jobban igazodik a mindennapokhoz. Még egyszer hangsúlyozom, ez egy nagyon fontos eljárás vagy intézmény, lehetőség. Gondoljunk például csak a tegnapi esetre, mindenki nyilván tisztában van vele, polgármesterre lőnek és a többi, tehát ennek az ideiglenes védelemnek igenis helye van.
A törvény 3., 5. §-ai a megbízhatósági vizsgálatokról szólnak. Mi ezt támogatjuk, hogy az állam ilyen alappilléreit jelentő szervezetekben valóban csak megbízható magyar állampolgárok teljesítsenek szolgálatot. A visszatérő ellenőrzéseket szintén tudjuk támogatni, akár úgy is, hogy a mesterségesen létrehozott élethelyzeteken keresztül történnek ezek, magyarul, mondjuk ki nyíltan, csapdák alkalmazásáról van szó az érintett emberek esetében. Azonban, tekintettel az igénybevétel által okozott alapjogsérelmekre, a Jobbik ezt a javaslatot, illetve ezt a szakaszt csak úgy tudná támogatni, vagy úgy tudja támogatni, hogyha a tervezetben szereplő ügyészi felügyelet helyett ilyen esetekben is a bírói engedélyhez kötöttség lenne a kötelező.
A minősített adattal való visszaélés elkerülése végett annyit szeretnék megjegyezni, hogy tessék áttekinteni a bírói engedélyhez kötött eszközök, módszerek alkalmazhatóságát, és ennek függvényében mi úgy érezzük, hogy a civil állampolgárokat megillető jogvédelem meg kell hogy illesse a hivatásos állományúakat is. A bírói engedélyes ügymenet az elmúlt időszakban kellően rugalmasan kezelhető, így nem veszélyeztetheti az eredményességet, viszont a civil kontroll, ha úgy tetszik, a törvénykontroll legmagasabb szintje, a későbbiekben talán nem merülhetne fel a visszaélés gyanúja. Tehát ez inkább egy preventív jellegű megoldás lenne, és nem hiszem, hogy bárki, akár szakmai, akár morális értelemben kritizálni tudná, hogy miért a bírói engedélyhez szeretnénk ezt a részt kötni.
A Jobbik egyáltalán nem tartja szükségesnek, sőt kifejezetten károsnak tartja a nemzeti információs és bűnügyi elemző központ megalakítását. Itt még nagyon sok ellentmondást fel lehetne sorolni. Számtalan esetben elhangzott a kormánypárti képviselők vagy akár a kormányzat részéről, ugye, már a katonai titkosszolgálatok összevonása esetén is, hogy egy költséghatékony és a teljesítményt növelő javaslatról van szó. Akkor kérdezzük, a költséghatékonyság és a teljesítmény növelése érdekében most pontosan ezen érvekkel egy teljesen új, hiper-szuper csúcsszolgálatot kívánnak létrehozni, amely, akárhogyan szépítjük, és itt a kormánypártok részéről gyönyörű érvek elhangoztak, azok az érvek, amelyek önök szerint mind-mind indokolják ezt a szerintünk indokolatlanul és korlátlanul nagy hatalommal bíró leendő szolgálat létrehozását. Mondjuk ki nyíltan, hogy mindenki értse, a NIBEK esetében miről van szó: lényegében bárhol, bármikor, bárkiről, bármiről, bármit. Röviden így foglalható össze a nemzeti információs és bűnügyi elemző központ mindenekfeletti hatalma, és mi ezt nagyon-nagyon problémásnak tartjuk.
A katonai titkosszolgálatok összevonásával a létszám 4-re csökkent. Ugye, említettem, hogy milyen indokok alapján döntöttek így kormányzati szinten, most viszont ugyanezen indok alapján egy új csúcs-titkosszolgálatot kívánnak létrehozni, amely azért is indokolatlan, hogy folytassuk azt a fajta érvrendszert, bontogassuk tovább azt a fajta érvrendszert, ami, mi úgy gondoljuk, sokkal jobban megalapozott, mint a Belügyminisztérium által kiadott vagy jegyzett javaslat, mert az eddigi szolgálatok is tökéletesen, elég pontosan körülhatárolva, lefedve mindenkinek a saját szakterületét, el tudták végezni azt a feladatot, amelyet önök most ennek az új szervnek titulálnak.
Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy borzasztó aggályosnak tartjuk azt is, hogy az Információs Hivatalt a Külügyminisztériumtól a Belügyminisztérium alá kívánják vonni. Itt szeretném azt is hangsúlyozni, és kérnék rá némi magyarázatot, önök nem tartanak-e attól, hogy ebben az esetben lesz némi illetékességi és hatékonysági probléma, hiszen az Információs Hivatal a határokon túli hírszerző tevékenységet folytatta, tehát a külföldi feladatokra koncentrált, míg a Belügyminisztérium illetékességi területe kizárólag a határokon belüli feladatokra vonatkozik. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy az Információs Hivatalnak a korábbiak szerint is sokkal fontosabb és jobb helye van a Külügyminisztérium alatt, semmint azt most a Belügyminisztérium alá kívánják hozni, ez elsősorban a külföldi tevékenységre vonatkozik. Tehát mi úgy gondoljuk, nem biztos, hogy ez egy szerencsés húzás, sőt biztosak vagyunk benne, ez egy nagyon szerencsétlen lépés lesz.
A NIBEK működése kapcsán a részletes indokolásból megtudhattuk, hogy a jelenleg meg nem lévő információigényt kívánja kielégíteni, a minisztériumain keresztül miniszterekkel és államtitkárokkal kívánják irányítani a közbiztonsággal és nemzetbiztonsággal foglalkozó szerveket. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy lényegében feketén fehéren lefektetik a kézivezérelt rendszert, amely 2012. január 1-jétől működni fog. Az indokolásban az információ gördülékenyebbé, hatékonyabbá tételéről van szó, ez az egyik fontos elem. Akkor megkérdezem: ezek szerint eddig nem kapták meg a szükséges információkat és helyzetelemzéseket? A nemzetbiztonsági bizottság ülésein azért rendszeresen hivatkoztak arra, akár államtitkárok, akár miniszterek, akár a szolgálatok képviselői vagy vezetői, milyen tökéletesen működik ez az úgymond együttműködés, az információk megfelelően áramlanak, itt most mégis az szerepel indokként, tehát ez megint némi ellentmondást jelent.
A NIBEK felállításával a helyzet, úgy gondoljuk, nem fog javulni. Ez a szolgálati ág a mi véleményünk szerint inkább egy, ahogyan már említettem, mindenkit ellenőrző szerv lesz, amelynek megalakítása az eddig elhangzott aggályokon túl, úgy gondoljuk, azért is hiba, hiszen egy értékelő-elemző tevékenységre szakosodott intézményről van szó, de szerintünk a Belügyminisztériumon belül működő értékelő-elemző osztály is el tudná látni ezeket a feladatokat, hiszen az eddig meglévő, a már meglévő és szerintünk jól teljesítő szolgálatok alapos indokkal nyilván oda tudják adni az adatokat, semmi szükség egy ilyen csúcsszervre. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy mindez mennyibe fog fájni a magyar adófizetőknek, tehát a költségekről nem sokat hallottunk, és szeretném ezúton is megkérdezni, vajon milyen forrásból, ha lehet már pontos összeget hallani, akkor mennyibe fog ez kerülni. Azt gondolom, a mai gazdasági helyzetben nem egy mellékes kérdés és nem egy mellékes információ, hogy mindez hogyan, miből és mennyiből fog megvalósulni.
A törvényjavaslat 18. §-a alapján, ugye, egy önálló titkosszolgálati szervről van szó, a 22. § alapján pedig feladata egyrészt a kormányzati tájékoztató tevékenység ellátása, másrészt pedig az együttműködő szervek által folytatott eljárások, mindenekelőtt nyomozások és titkos információgyűjtések adatelemzések készítésével történő segítése, egy értékelő-elemző tevékenység. A 22. § utolsó bekezdése részletes indokolásában a már általunk említett orwelli világot, azt gondolom, meg is villantja. Idézem: “A NIBEK hatékony működését az együttműködő szervek részére kötelezettségként előírt visszacsatolás is segíti. A NIBEK által tett jelzések, javaslatok, kezdeményezések elintézéséről azok vételét követő 5 munkanapon belül tájékoztatást kell adniuk.”
(16.50)
Az érthetőség kedvéért, ezt a fajta segítséget, mármint jelzések, javaslatok, kezdeményezések, magyarul mi úgy fordítnánk le, hogy utasítások. És a vételt követő 5 munkanapon belüli tájékoztatás magyarul: jelentés. Tehát ezt ilyen egyszerűen is meg lehetne fogalmazni, nem kellenek ezek a kommunikációs trükkök, nem kell védeni fölöslegesen egy védhetetlen intézményt. És az 5 munkanap egyébként önmagában is megalázza a szolgálatokat, mivel így elég gyorsan haptákban a NIBEK javaslatait kell majd nyilvánvalóan előnyben részesíteni. Nem értjük, hogy az államigazgatásban korábban megszokott 30 napos határidőt miért változtatják meg.
Összefoglalva tehát a Jobbik részéről, túl a célokon, ami elsősorban valóban a nemzet biztonságáról szól, ezt a javaslatot semmilyen szinten nem tudjuk támogatni. Nem is fogjuk támogatni. Annyit azonban hozzátennék, hogy ha már eltántorítani önöket ettől nem lehet, azért nyilván módosító javaslatokkal kevésbé rosszá kívánjuk tenni, megpróbálunk javítani rajta.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik és az LMP soraiban.)
