DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem tudom, szól az eszköz? (Jelzésre:) Jó. Tehát ugyemost egy nagyon heves kétperces nyitótűz indult a Jobbik-frakció részéről, de ez csak egy bevezető volt, jelezzük. (Derültség.) Azért, hogy itt egy kicsit felpaprikázzuk a figyelmet...
Viszont a törvényjavaslat egyéb részeivel kapcsolatban is vannak problémáink. Ezt már jó néhány órája mondjuk, tehát nemcsak az ominózus arceltakarás, hanem a törvény koncepciója, irányvonala, amire már utaltam abban a bizonyos felvezető kétpercesemben, hogy maradjanak velünk, hallgassák meg az általános időkeretben elmondott felszólalásomat. Hát én most ezt szeretném megtenni. Ezt szeretném megtenni, de előre jelzem, hogy az előterjesztő számára ez szintén nem lesz túl örömteli, de nagyon remélem, hogy egy újabb meggyőző érvrendszer lesz arra, hogy felülvizsgálja az álláspontját, és ne ragaszkodjon ennek a javaslatnak a Ház előtt tartásához.
Szeretném onnét indítani a felszólalásomat, amire már utaltam ebben a bizonyos első kétpercesben, hogy az egész koncepciója ennek a törvényjavaslatnak egy téves, torz talajon áll. Miről van szó? A javaslat indokolása teljesen egyértelmű akkor, amikor úgy fogalmaz az 50. oldalon, hogy 2001. szeptember 11-e után új biztonsági kihívások következtek be a világban, és erre reagálni kell. Ez az egyik legfőbb hivatkozási pont. És ennek mentén fogalmazzák meg azokat a célokat, amelyeket körülbelül úgy bontanak ki, hogy a terrorista cselekmények elharapóztak a világban, és az elharapozó terrorista cselekmények veszélyeztetik a demokratikus jogállamokat. Szó szerint idézem:
“A globális biztonsági kihívások között egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetközi terrorizmus. A szabadság, a biztonság és a rend térségének megteremtése elképzelhetetlen az állam hatékony védelmi funkciójának kiépítése és működtetése nélkül. Ehhez egy olyan koherens, a szükséges információkkal, tudással, képességgel rendelkező szervezetre van szükség, ami egyszerre biztosít hatékony fellépést a nemzetközi és hazai terrorizmus, illetve az annak bázisát jelentő szervezett bűnözés, valamint az egyre növekvő erőszakosságot mutató, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett, személy elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben.”
Ez végül is egy nagyon egyértelmű érvelés, csak az első számú problémánk ezzel az, hogy ugyanezzel indokolták a terrorelhárító központi létrehozatalát. Tehát ugyanezt mondták, hogy tombol a világban a terrorizmus, tombol Magyarországon a terrorizmus, miközben, ugye, tudjuk, hogy nem tombol. Egyetlenegy, úgymond terroristaper van folyamatban, éppen ma is folyik a tárgyalása, még a Gyurcsány-korszak hordalékaként tolja maga előtt a magyar igazságszolgáltatás, azt gondolom, sokak megdöbbenésére, a Budaházy György és társai elleni ügyet, amelyben a Draskovics Tibor által irányított Igazságügyi Minisztérium és a korábbi legfőbb ügyész által irányított ügyészség szedte össze azokat a koncepcionális perhez szükséges, jórészt hamisított bizonyítékokat vagy törvénytelen módon beszerzett bizonyítékokat, amelyekkel azt próbálják bebizonyítani, de egyébként előre jelzem, eredménytelenül fognak ezen dolgozni, hogy Budaházy György és társai terroristák. Hála istennek, Budaházy György már jogerősen házi őrizetben van, szabadlábon védekezik. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy tömeges jelenség lenne a terrorizmus Magyarországon. (Dr. Kontrát Károly elhagyja a helyét.)
Nézzük meg, hogy egyáltalán a globális kihívások között miért kell Magyarországnak szembesülni a terrorizmus kihívásával! Miért jön ez elő? Én tényleg próbálok itt nagyon alaposan végiggondolni minden verziót, és próbálom az egészséges átlagos magyar gondolkodás szintjén megközelíteni ezt a kérdést. Mondjuk, a tornanádaskai kiskocsma szemszögéből úgy vetődik föl ez a kérdés, hogy: miről beszélnek ezek? Milyen terrorista globális kihívások? Bocsánat, terrorizmus van, mondjuk Afganisztán, Pakisztán környékén, Irak környékén? Igen, ott ugye önrendelkezési jogukért küzdenek olyan nemzetek, amelyek országába a globalizmus térhódításának jegyében a NATO zászlajának égisze alatt, magyar katonák bűnös asszisztálásával megszálló háborút folytatnak Afganisztán és Irak ellen. Államtitkár úr visszajött, üdvözöljük ezúton is, nagyon értékes gondolatokról maradt le. (Dr. Kontrát Károly: Hallottam mindent.) De majd a visszajátszásból talán meghallgatja.
Mindenesetre a magyar hadsereg bűnös asszisztálásával zajlik egy újgyarmatosítás a harmadik világban, Ázsiában. És mindez belesimul, nyilvánvalóan belesimul Izrael érdekeinek védelmébe. Igenis ebben a Házban kimondom; nincs itt Steiner Pál, körbenézek, de lehet, hogy nézi felvételen az adást, és már készül megírni újabb levelét arra vonatkozóan, hogy megint a holokauszttagadás bűnébe estem. Pedig nem erről van szó. Nem erről van szó. Én nagyon-nagyon szeretném, ha önök elolvasnák Szabó Dezső: Mit üzen Kossuth Lajos című írását 1935-ből. Így van, néhányan bólogatnak is, hogy ismerik. Na most, miről szól ez az írás? Röviden arról szól, hogy ha a magyarság érdekei ellen lépnek fel, ha a magyarság értékeit ócsárolják, a magyarság javait ellopják, ha az európai felvilágosodott kultúra a magyarság védekezése körében rámutat arra, hogy adott esetben egyes nemzetiségi vagy vallási csoportok vagy nemzetek a magyar érdekeket sértik, akkor az, mondjuk antiszemitizmus. És ezt a bizonyos antiszemita bunkósbotot használják a mai napig minden olyan nyilvános közbeszédet folytató személyiségre, akik arra mutatnak rá, hogy Magyarország szuverenitását alapvetően nem attól kell félteni, hogy itt majd kóbor terroristák, nindzsák, dzsihádharcosok legéppuskáznak bennünket, amikor hazamegyünk a Kossuth téren át.
Nem ez fog történni. Nem ez veszélyezteti hazánk függetlenségét. Hazánk függetlenségét sok más dolog veszélyezteti. Többek között azzal kellene foglalkozni a magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak, jogszerű, tisztességes keretek között, hogy vajon hogyan lehetséges az, hogy Magyarországon külföldi befektetők ezek között vannak, mondjuk, német befektetők is, vannak osztrák befektetők is, de vannak izraeli befektetők is, tehát külföldi befektetők hogyan építettek ki egy teljes árnyékbirodalmat, egy árnyékországot. Olyan szintű árnyékországot építettek ki, hogy meg merem kockáztatni, és lehet, hogy ebben majd Heves megyei, egri képviselőtársaim majd igazolnak, hogy egyszerűen városok vezető testületei nem hozhatnak, nem hoznak már szuverén döntéseket, mert arra vannak tekintettel, hogy a legnagyobb foglalkoztató a városban, jelesül Egerben egy bizonyos autóalkatrész-szerelő üzem vezetőjének ez tetszik, érdekeit sérti vagy nem sérti. És nem egy és nem két ilyen ügy van. Tehát ez veszélyezteti a nemzet biztonságát.
Vagy mondok egy másik példát, mi veszélyezteti a nemzet biztonságát. Az, ha hagyjuk, hogy azon szervezeteket és személyeket, akik a magyar érdekekért küzdenek az elcsatolt területeken, ugye, az egységes nemzet koncepcióját tartalmazza az alaptörvény, nagyon helyesen, hozzáteszem, és ezt még egyszer üdvözöljük, a magyar nemzet egységének szellemében folytatják magyarságszervező munkájukat Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Őrvidéken, és ezért őket az ottani titkosszolgálatok kőkeményen üldözik, megfigyelik, fenyegetik, és egy ilyen helyzettel szemben nem látom, nem érzékelem, nyilván a titkosszolgálatoknak az a feladatuk, hogy ne lássuk, ne érzékeljük, de nem látom, nem érzékelem, hogy a magyar diplomácia vagy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok hatékony, kőkemény ellenlépéseket tennének.
Egyébként ugye, nagyon szimpatikus is lehetne akár a javaslatban az a rendelkezés, amely azt mondja, hogy bizony ki kell terjeszteni a nemzetbiztonsági védelem tevékenységét külföldre is. Tehát ez egy új perspektívát nyit meg számunkra, nemzetben gondolkodók számára. Bár hozzáteszem, számunkra soha nem külföld Kárpát-medence megszállt magyar területe, bármelyik magyar területe, de formáljogilag külföld. Tehát ezt most ideiglenesen elfogadjuk. De ha már önök leírták azt, hogy az új típusú feladatokra tekintettel indokolt lehetővé tenni a TEK számára, hogy a tevékenységét adott esetben az ország területén kívülre is kiterjessze, akkor kérem szépen, tessék azon dolgozni és azt megszervezni, hogy ezek a személyek és szervezetek akár a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, de sok más szervezetet tudnék mondani, akik életüket, egzisztenciájukat kőkeményen kockára teszik, mert ott nemcsak a belső ellenséggel kell megküzdeniük, hanem bizony az utódállamok sok esetben nagyon kemény etnikai tisztogató és hatalmi erejével, olyan összezárással, hogy mondjuk, Romániában vagy Szlovákiában teljes, balról a szélsőjobbig teljes konszenzus van abban, a legtöbb esetben, néhány kivételtől eltekintve, és fontos, hogy minél több kivétel legyen, hogy a magyarság életlehetőségeit korlátozzák, és a megszállt területeket minél jobban beolvasszák az utódállam testébe.
(20.00)
Tehát azt gondolom, hogy ez az a perspektíva, amellyel mi egyet tudunk érteni, tessék ebbe az irányba mozogni, de teljesen nyilvánvaló a szövegezésből és majd később a normaszöveg további rendelkezéseiből, hogy igazából nem erre gondolnak, nem erre gondolnak.
Az Amerikai Egyesült Államok “háború a terror ellen” koncepciójának egy újabb magyarországi termését tették le az asztalunkra, ez a bizonyos Global War on Terror, globális háború a terror ellen. Ez az a koncepció, amelynek jegyében megszületett az Amerikai Egyesült Államokban a Patriot Act, a hazafiassági törvény, amely nagyon kemény jogkorlátozó törvény. Soha senki nem gondolta volna, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, az alapvető jogok és szabadságjogok hazájában előfordulhat - ahol ugye a fegyverviselés jogától kezdve nagyon sok kemény jog védett, a szólásszabadságról nem is szólva -, bizony előfordult, hogy meghoztak egy olyan törvényt, amely olyan mértékű jogkorlátozást tett lehetővé a személyes szabadság korlátozástól kezdve, az adatbegyűjtésig, megfigyelésig, hogy ennek nyomán tömegesen indultak kényszerintézkedésekkel is járó büntetőeljárások.
Ehhez nem kellett sem alapos gyanú, nem is biztosítottak védőt, és azonnal, három-négy órán belül Guantánamón találta magát az a személy, aki adott esetben egy hamburgerezőben ült azzal a célszeméllyel, akiről azt gondolták a nagy, hatalmas apparátussal működő titkosszolgálatok, hogy ő az, aki fenyegeti az Amerikai Egyesült Államok biztonságát; nem egy ilyen, nem két ilyen eset van. Abu Khaled esetét javaslom, hogy tanulmányozzák, ennek a fiatalembernek az esetét, az Európa Tanács legutóbbi közgyűlésén bizony nagyon nagy hangsúllyal volt erről szó, ez egy megdöbbentő eset: több évet, jelentős időtartamot töltött Guantánamón, a legválogatottabb kínzásokkal - vízbemerítés, fuldokoltatás, verés, ütlegelés - próbálták kiszedni belőle az al-Kaida titkait, csak egyetlenegy probléma volt, hogy az ég egy adta világon semmi köze nem volt az al-Kaidához. Tehát könyörögve kérdem önöket, hogy miért nem mondunk nemet egy ilyen irányú jogalkotásnak.
És hadd folytassam tovább, ha már az Európa Tanácsnál vagyunk, és ugye vannak itt képviselőtársak is - bár most nem látom Ékes József képviselőtársamat -, akikkel együtt küzdünk a magyar érdekekért az Európa Tanácsban, Strasbourgban. Most az októberi közgyűlésen két jelentős jelentést is és ennek nyomán két jelentős határozatot is tárgyaltunk és elfogadtunk. Az egyik “Az emberi jogok és a terrorizmus” című jelentés, amely egy nagyon-nagyon kritikus jelentés volt, nagyon alaposan körbejárta a terrorizmus elleni háború kérdéskörét, és azzal az alaptétellel kezdi, hogy a terrorizmus elleni háború egy tévút - mondja ki az Európa Tanács elsöprő többséggel elfogadott idei októberi határozata.
Tartalmilag ez mit jelent? Azt jelenti, hogy az emberi jogok durva és kiterjedt korlátozásával, veszélyeztetésével jár ez a bizonyos terrorizmus elleni háború, és most már úgy tűnik - mint ahogy régen a szocializmus idején volt, hogy begyűrűzött a gazdasági válság, ezt mondták Kádárék meg a többi helytartó, begyűrűzik a gazdasági válság -, hogy hozzánk begyűrűzött a globális háború a terror ellen; csak ez egy nemzetidegen rezsim, ez nem a mi ügyünk, ehhez semmi közünk. Nekünk nemzetbiztonságra van szükség, belső biztonságra, egy jól képzett, jól felszerelt, hatékony rendőrséggel, egy jól képzett, hatékony, jól felszerelt csendőrséggel, egy nemzeti elkötelezettségű nemzetbiztonsági szervezetrendszerrel és egy jó erős, jól képzett, jól felszerelt honvédséggel a külső védelem tekintetében. Erre van szükségünk, és egyáltalán nem arra van szükségünk, hogy ilyen, tőlünk idegen célok szellemében fogant törvényekkel gyalázzuk meg ennek a Háznak a szellemét, tekintélyét.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
