GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Visszatérnék a törvényjavaslathoz és annak is egy konkrét, az agrárgazdaságot érintő eleméhez, ez pedig az élelmiszer-felügyeleti - pontosabban, ott csak felügyeleti van, de nyilván mindenki látja belőle - díj ügye.
(12.10)
Az is meglepő, hogy miért ebben a törvénycsomagban van és miért nem az adótörvények között, ugyanis ezt lehet díjnak nevezni, de miután semmiféle ellentételezést nem kap ennek a befizetője, innentől kezdve ez egy adó. Az persze más kérdés, hogy mondjuk, a közösségi közlekedési adó pedig miért nem itt van, aminek abszolút itt lenne a helye. Ez a két terület vagy két új adónem - miután vidéken is 0,5 százalékos mértékű a közösségi közlekedési adó, ez a díj pedig 0,1 százalékos, ami szintén adó - már olyan mértékű elvonást jelent, ami nagyon nehezen lesz kigazdálkodható, és attól tartok, hogy abszolút kontraproduktív lesz a dolog.
Itt is elhangzott a vitában, és utalnék arra, amit a képviselő úr mondott, hogy olyanok beszéljenek gazdasági ügyekről, akik értenek hozzá - akkor én is mondhatnám, hogy az biztos, hogy Márton Attilának fogalma nincs arról, hogyan működik az élelmiszer-felügyelet, mert akkor nem mondott volna olyat, hogy nem fizetnek az érintett vállalkozások ezért. Hogy mindenki tisztában legyen vele: egy húsipari vállalatnak, akármilyen kicsi is vagy nagy, sertésenként vagy disznónként - mert én inkább ezt a szót szeretem - 340 forintot kell fizetni csak azért, hogy ott megfelelő állami felügyelet legyen. Ez azt jelenti egy 300 ezer darabos vágóhídon - amit van szerencsém ismerni, mert van nálunk is -, hogy nagyjából 100 millió forintot fizet az a cég jelenleg is azért, hogy ott legyen állandó jelleggel 3 állatorvos meg 12 szaksegéd. Magyarul, a teljes költségüket, hozzátéve, hogy messze nem keresnek ennyit, tehát ha saját emberekkel lehetne rendezni, de ez pont az ő összeférhetetlenségük okán van így és nagyon helyesen van így, teljes mértékben megtéríti az élelmiszer-ipari vállalat. De ugyanezt el tudom mondani az állattenyésztőkre is: fizetnek mindenféle hatósági laboratóriumvizsgálatért - állat- és növény-egészségügyi eljárásokat igényelnek -, nyomon követhetőséget biztosító jelölésekért, fülszám, s a többi; semmi nem ingyen van. Ez egy nagyon komoly összeg, ebből a hatóságnak nagyon sok bevétele származik, emellett korábban a bírságokból befolyó pénzeket is a rendszer működtetésére fordíthatta. Azzal, hogy a bírság ott maradjon-e, ahol beszedik, lehet vitatkozni, de én úgy gondolom, hogy ez a rendszer a chipsadó és a környezetvédelmi díj után további sarcot nem fog tudni elviselni. Itt mindenki a magyar élelmiszer-gazdaságról meg az állattenyésztők megmentéséről beszél, miközben az elmúlt hetekben mást sem hallottunk, mint azt, hogy minden egyes teher, ami létezik, minden növekszik náluk.
Tehát nagyon-nagyon kérem a kormány jelen lévő képviselőjét, illetve a képviselőtársaimat, hogy ne vessük ki ezt a díjat, mert ez az újabb 7-8 milliárd forintos sarc most már olyan szintű lesz, hogy egyszerűen az egyébként is veszteséges magyar élelmiszeriparnak egy újabb árbevétel-arányos terhelése munkahelyek ezreinek a megszűnéséhez és a magyar áruk polcról való eltűnéséhez fog vezetni. Azt szeretném kérdezni, hogy ez kinek lesz jó. Mert tudjuk, válság van, mert most a Fidesz kormányoz; egyébként ha mi kormányoznánk, nem lenne válság, ez teljesen biztos, hanem csak szerencsétlen kormányzati intézkedések lennének.
Nagyon sok mindent tudnék idézni a jövedéki adó meg az üzemanyagok kapcsán, hogy miket hallottunk, és ilyenkor - nem tudok mást mondani - következetesnek kell lenni minden képviselőnek: ugyanazt kell mondaniuk akkor is, amikor kormánypárti, és akkor is, amikor ellenzéki oldalon ülnek. Én tudom, hogy ez illúzió, csak akkor azt kérném, hogy egy kicsit szerényebbek legyünk, amikor mindenféle dolgot próbálnak visszafelé mutogatva az előző kormányra hárítani, mert látjuk, hogy a reformintézkedések egy része nagyjából hasonló mederben zajlik, csak mondjuk, nagyságrendekkel nagyobb terhet ró a lakosságra, mint amit annak idején határozottan visszautasítottak. Az építményadóról most nem akarok különösebben beszélni, de majd kíváncsi leszek, hogy melyik önkormányzat tudja azt elkerülni, ha minden finanszírozást elvesznek tőle, hogy mondjuk, 3 százalékos építményadót vessen ki. Nem fogja tudni senki fizetni, az ugyanis pontosan annyi lenne, mint ha mindenki albérletet fizetne a saját lakása után, ez meg szerintem senkinek nem lehet a célja, ezért mondom azt, hogy egy kicsit szerényebben kellene ezekhez a kérdésekhez hozzáállni.
Visszatérve a felügyeleti díjra: az ágazat olyan szerencsés helyzetben van, hogy hál’ istennek, a kormányhoz, annak finanszírozásához nagy köze nincs, legalábbis ami a növénytermesztési ágazatot érinti, hiszen az európai uniós közös agrárpolitika részeként működik. De most már ott tartunk, hogy az a növekmény, amit egyébként annak idején a csatlakozási szerződésben közösen eldöntöttünk, lassan arra fogy el, amilyen zseniális ötletek újabb és újabb elvonásokkal megjelennek akár a költségvetési, akár az adószabályoknál.
Megkérdezem itt most a fideszes képviselőtársaimtól meg az államtitkár úrtól: elbír egy vidéki vállalkozás, például agrárvállalkozás vagy élelmiszer-ipari vállalkozás 20 százalékos béremelést? Ugyanis 20 százalékos bért kell ahhoz emelni, hogy teljesítse azokat a kormányzati elvárásokat, amelyek miatt utána majd nem lesz ejnye-bejnye. Nem fog tudni elviselni, nincs ekkora nyereségfedezete annak a tevékenységnek, amit végez. Nemhogy 20 százalékot nem tud emelni, semennyit nem tud emelni. És amikor arról beszélünk, hogy ez a zseniális, roppant igazságos, roppant arányos adórendszer mit hozott: azt hozta, hogy mondjuk, egy 1200 fős nagy élelmiszer-feldolgozó vállalkozásnál 900 fő rosszabbul járt, ha tisztán a bérelszámolását nézzük. Akkor ez nem lehet igazságos, államtitkár úr meg képviselő urak! Hol igazságos az a rendszer, ahol 10 emberből 9 rosszabbul jár? Ugyanis nem keresnek vidéken 300 ezer forint fölött meg 250 ezer forint fölött az emberek! Ez nem igazságos. Nem az összes problémát, de a problémák nagy részét ez a szerencsétlen, visszavonhatatlan és - legalábbis azt látjuk - megmásíthatatlan adópolitika okozza.
Egyetlenegy új adónemre nem lenne szükség, ha egy picit újragondolnák ezt az egészet, és azt mondanák, hogy igen, ötmillió vagy akár hétmillió fölött hozzunk vissza még egy másik adókulcsot, és onnantól kezdve ez a kérdés nem kérdés. Így nagyon sok pénz jutna más területekre is, és nem lennének olyan igazságtalanságok, mint amilyenekről beszélgettünk, hogy persze, itt szociális segélyt emlegetett a képviselő úr, csak azt nem tudom, hogy egy harminc éve a pályán lévő pedagógusnak a 104 ezer forintos nettó fizetése miért szociális segély. Nagyon nagy szégyen, hogy ez ennyi. Képzeljék el, ha még nem lett volna 2002-ben 50 százalékos béremelés, akkor mennyi lenne most! És az igazságos, hogy az amúgy is viszonylag jobban kereső, mondjuk, egymillió forint körül kereső embereknek meg 140 ezer nettó pluszt jelentett? Ez hol igazságos? Ezt senki nem tudja megmagyarázni. És ennek semmi haszna nem lett, egy centivel nem nőtt meg Magyarországon a fogyasztás - akkor ezt miért kellett megcsinálni?
Tehát azt gondolom, hogy ezt a sok-sok pici, most már a rendszert teljesen átláthatatlanná tevő adót - amelyek, mondom, az agráriumban különösen csőstül jönnek, és valószínű, hogy európai bizottsági probléma lesz, mert ugyanazt az árbevételt három ágon, iparűzési adóval, közösségi közlekedési adóval meg felügyeleti adóval megterhelni, ez az európai szabályokkal totál ellentétes, mert ugyanaz az alapja mindegyiknek - mindenképpen ki kell venni a rendszerből, és az meg nyilvánvaló, hogy ne támogassák ezt a közösségi közlekedési adót, mert ez nincs a rendszerben, csak egy módosító javaslatban van az adótörvényekhez. Tehát át kellene ezt az egészet gondolni, és azt is látom, hogy ez a költségvetés nagyjából ugyanúgy fog járni, mint a tavalyi, hogy már februárban módosítani kell. Meg lehetne ezt előzni, csak meg kellene hallani azokat a hangokat, amiket nemcsak mi mondunk, hanem ki kell menni a vidéki kisvállalkozókhoz, akik - amikor szembesülnek vele, hogy milyen újabb sarcokat kapnak - kettőt tehetnek. Vagy fölszámolják magukat, és ez igaz lesz az evára is egyébként, csak mondom, mert nagy a lelkesedés az eva megszüntetésével, lehet, hogy valaki visszaél vele, mert biztos van ilyen, de a zöme nagyon tisztességes kisvállalkozó és nem él vissza vele, tehát én ezt nagyon megfontolnám a kormány helyében, mert nemhogy ennyi adóbevétele, de a töredéke se lesz, és nagyon-nagyon sok vállalkozás meg fog szűnni. Tehát valami mást ki kell helyette találni, mert ezt, hogy megszüntetem holnap, és nincs helyette más, mégse kellene csinálni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
