KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánypárti vezérszónok által megfogalmazottakkal szemben nekünk az a véleményünk, hogy ez a megalapozó csomag az elmúlt évtized egyik legbrutálisabb és legmegszorítóbb költségvetését próbálja meg alátámasztani. De mint ahogy a kisebbségi vélemény kapcsán már elmondtam, véleményünk szerint ez a javaslat nem más, mint eltakarni a valós szándékait a kormánynak a tekintetben, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni a jövő évi költségvetés bevételi, illetve kiadási oldala kapcsán.
Kétségtelen egyébként, hogy néhány brutális elemet ez a 102 törvényt módosító salátatörvény is tartalmaz, de a lényeg nem itt van, tisztelt képviselőtársaim, mert ebben a törvénycsomagban kellett volna megjelennie mindazon módosításoknak, amelyeket például kormánypárti képviselők nyújtottak be az adótörvényekhez. Szeretnék ezekről néhány gondolatot elmondani, mert ezek hiányoznak ebből a törvénycsomagból, mert itt lett volna alkalom megvitatni azokat a javaslatokat, amelyeket kormánypárti képviselők benyújtottak.
Márton Attila azt mondta, hogy egyszerűsítik az adórendszert. Hát, úgy egyszerűsítik, hogy 12 új adót vezetnek be, ezáltal lesz még bonyolultabb és még átláthatatlanabb. A közmunkáról is azt mondta Márton Attila, hogy milyen nagyszerű dolog, a kormány, ez a Fidesz-kormány indította el. Akkor hol ült a képviselő úr az előző ciklusban, amikor erről volt szó itt a parlamentben, amikor elindult az “Út a munkához” program az előző kormány idején, és 120 ezer embernek nyújtott megélhetési lehetőséget? Ha azt mondta volna, hogy ezt kívánták volna folytatni vagy hatékonyabbá tenni, akkor azt mondom, hogy rendben van, bár a véleményünk e tekintetben eltér.
Tehát visszatérve: nézzük meg, az egyes módosítások, amelyek szerepelnek itt a javaslatban, hogyan érintik az egyes állampolgárokat. Márton Attila beszélt például arról, hogy a nyugdíj-megállapítás szabályait változtatják meg, hogy ezzel milyen örvendetesen jól járnak a nyugdíjasok. Tisztelt Képviselőtársaim! Sokkal rosszabbul járnak nyilvánvalóan, mert a gazdasági növekedésből adódó többletet ezáltal nem élvezhetik a nyugdíjasok, bár jövőre a Fidesz-kormány - idézőjelben - sikeres gazdaságpolitikája miatt nemhogy gazdasági növekedés, hanem jó esetben gazdasági visszaesés lesz. De a jövőben mégiscsak arra számít mindenki, hogy egyszer gazdasági növekedés lesz az országban.
A fegyveres, rendészeti szervek dolgozóit ismét sújtják egy módosítással. Most már a közlekedésre fordított költségeket nem számolhatják el költségként, hanem majd a kafetéria-rendszer keretében számíthatnak ilyen jellegű támogatásra. Ez is azt jelenti, hogy kevesebb jövedelmük lesz a jövő évben.
A legsunyibb és legalattomosabb módosítás a Rogán képviselő úr által benyújtott, úgynevezett szociális hozzájárulási adócsomag. Ez is az adótörvényekhez rajtaütésszerűen benyújtott többoldalas, alapvető változtatást jelentő módosító indítvány, aminek semmi más célja nincs, tisztelt képviselőtársaim, mint a magánnyugdíjpénztárban még megmaradt állampolgárok teljes ellehetetlenítése, nyilvánvalóan megbüntetése, mert hogyan merészeltek szembemenni a Fidesz-kormány akaratával, és ők galád módon bennmaradtak a magánnyugdíjpénztárban; na, most majd ezzel a szabállyal teljesen ellehetetlenítjük őket.
Egyébként az összes többi szándéka a kormánynak nyilvánvalóan ezzel az adóbevétellel nem látható még most, mert tudott volt, hogy ha járulékot fizetett valaki, akkor azért valami ellenszolgáltatást várhatott a korábbi időszakban. Most, miután adóvá alakítja a kormány, ezután semmilyen ellenszolgáltatásra senki nem tarthat igényt. Ez a legsunyibb és legalattomosabb módosítás, ami csak elképzelhető a kormánypártok részéről, tisztelt képviselőtársaim.
Aztán beszélnék egy másik olyan javaslatról, amit Koszorús képviselő úr zsenialitásának köszönhetően mintegy 25 oldalban nyújtott be az adótörvényekhez. Ez a környezetvédelmi termékdíj szabályozásának teljes átszabását jelenti. Értik, tisztelt képviselőtársaim? Képviselői módosító indítvány formájában 25 oldalban módosítanak egy olyan jogszabályt, ami egész ágazatot módosít, nem beszélve arról, hogy körülbelül 60 milliárd forintos többletterhet jelent majd a fogyasztóknak, mert hiszen a termékdíjak növelése azt jelenti, hogy emelkednek ezeknek az árai, ezt a fogyasztónak kell megfizetnie nyilvánvalóan, és ennyivel terhelik ezen keresztül is nem direkt, hanem indirekt módon az állampolgárokat.
Nem beszélve arról, hogy teljes mértékben ellehetetlenítik ennek a rendszernek a működését azáltal, hogy idő sincs a fölkészülésre, idő sincs arra, hogy a szolgáltatók, akik ilyen tevékenységgel foglalkoznak, alkalmazkodjanak ehhez. Ha őszinték a szándékaik, kormánypárti képviselők, akkor miért nem ilyen törvénycsomagban, törvényben nyújtják be ezt a módosítási kezdeményezést, hogy legalább lett volna két hetük az érintetteknek, hogy áttanulmányozzák, hogy milyen értelemben vonatkozik ez rájuk, mert természetesen az érintettekkel ebben az ügyben sem volt semmiféle egyeztetés, a benyújtást követően tapasztalhatták ezt meg.
(10.10)
Esett már szó arról, hogy a közlekedési hozzájárulást 16 milliárd forinttal csökkentik, Márton Attila ezt is valami fantasztikus sikerként próbálta bemutatni. Ennyivel többe fognak kerülni az autóbusz- és vonatjegyek, akkor, amikor önök mindenféle közigazgatási átszervezéssel járásokat és egyebeket akarnak létrehozni, magyarul, arra kötelezik az állampolgárokat, hogy beutazzanak valahová, valami szomszédos településre, vagy esetleg a szomszédos munkahelyre, hogy ott megtalálják a megélhetésüket, ráadásul ezt még majd drágábban tudják megtenni, mert a jegyárak nagy valószínűséggel növekszenek.
Itt van egy újabb gyöngyszem, tisztelt képviselőtársaim. A béren kívüli juttatások alatt kormánypárti képviselők Rogán képviselő úr vezetésével benyújtottak egy javaslatot, amely 10 százalék egészségügyi hozzájárulást ír elő a béren kívüli juttatások tekintetében. Ez most már azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy a béren kívüli juttatásokat jövőre már 30 százalékos adóteher terheli.
Mi lesz ennek a következménye? Az lesz a következménye, hogy a munkaadók meg fogják fontolni, hogy ezeket a béren kívüli juttatásokat egyáltalán folytassák-e vagy juttassák-e, a mellett az intézkedés mellett, hogy a minimálbért is radikálisan meg kívánják emelni. Ilyen terheket raktak a munkaadókra, és ezek a terhek még növekednek. A következő pontokban továbbiakat fogok felsorolni önöknek a zseniális javaslataikból, ami további terheket jelent. Ez azután a foglalkoztatást hogyan fogja érinteni, miután semmiféle hatástanulmány nem készült, nem lehet tudni, valószínűleg elbocsátásokkal fog járni, és munkahelyek fognak megszűnni, mert a munkaadók nem fogják bírni ezeket a többletköltségeket.
Akkor beszélhetnénk nyilvánvalóan arról is, ez a jogszabálytervezet néhány mondatos módosításokban a különböző szociális juttatásokról is szót ejt, de nem mondhatunk mást erről, mint amit korábban is mondtunk, hogy ez a nyomorba döntés költségvetése, tisztelt képviselőtársaim. Immár a második év lesz az, amikor reálértékben csökken ezeknek a juttatásoknak az értéke. Nominálisan megmarad a 2011-es szinten 2012-ben is, ami a 2010-es szintet jelenti, tehát két év inflációjával csökkentek ezek a juttatások azoknál az embereknél, akik egyébként a leginkább rászorulnak. És akkor nem beszélünk arról, hogy természetesen itt kellene tartalmaznia ennek a jogszabálynak azokat a módosításokat, amelyeket a közoktatási és a felsőoktatási rendszer átalakítása kapcsán meg kívánnak lépni, azért, hogy a költségvetésben nyomon követhető legyen, önök hogyan kívánják ezt a rendszert ilyen módon átalakítani, és hogyan kívánják ebből a költségvetésből finanszírozni.
Egyelőre az látszik, hogy mintegy 300 milliárd forint hiányzik az alapfokú oktatás finanszírozásából, de nem látszik, ezt honnan fogják finanszírozni. A felsőoktatásból 20-25 milliárdot kívánnak kivenni. Azt, hogy hogyan fogják ezt megvalósítani, ennek a jogszabálynak kellene tartalmaznia, de ez sincs ebben a jogszabályban. Ugyanakkor látható módon ismételten beavatkoznak a hirdetési piac működésébe. Már korábban is megfogalmaztuk, hogy azok az indokolások, amelyeket megfogalmaztak, hogy a közlekedés biztonsága érdekében volt szükség ezekre a módosításokra, ezek nyilvánvalóan hazugságok voltak, csupán az önök gazdasági érdekei, az önökhöz közeli gazdasági társaságok gazdasági érdekei kívánták azokat a módosításokat, amelyeket a hirdetési piac átalakításával megtettek. Most ezt folytatják néhány elemével, amit módosítani kívánnak.
Van még néhány adóelem, amire már sajnos a vezérszónoklatban nem lesz módom, de itt ülnek képviselőtársaim, és utalnak majd azokra a többletadókra, amelyeket valamennyi gazdasági társaságnak meg kell majd fizetnie, akár az agrárágazatban, akár egészen más területeken is, ami további terheket jelent majd. Hogy másról ne beszéljek, itt ülnek egészségügyi bizottságbeli képviselőtársaim is, és nem tudom, mit szólnak ahhoz, hogy az alapellátásban dolgozó orvosoknak például majd fizetniük kell ezt az újfajta közösségi közlekedési adót vagy hozzájárulást 0,5 százalék erejéig a nettó árbevételhez kapcsolódóan, és egyébként mit fognak szólni, hogy az abszolút alulfinanszírozott egészségügyi ellátásnak további ilyen terhei lesznek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Látható, hogy az a költségvetés, amit benyújtottak, illetve az ehhez adott megalapozó törvények messze túlhaladottakká váltak a mai napig. A 300 forintot lényegesen meghaladó euróárfolyam mellett már nem tarthatóak azok a költségvetési számok. Mi azt javasoljuk önöknek, hogy ne kockáztassák több millió magyar ember pénzét és megélhetését, vonják vissza ezt a költségvetést, és amíg lehet, egy realitásokat tartalmazó költségvetést és az azt megalapozó javaslatokat nyújtsanak be a Házhoz.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
