SESZTÁK OSZKÁR
SESZTÁK OSZKÁR
SESZTÁK OSZKÁR, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a költségvetési törvény előkészítésére a Háznak történő benyújtására, tárgyalására speciális szabályokat állapít meg. A javaslat 102 törvényjavaslatot vagy törvényi helyet változtat, a 102 javaslatnak, változtatási szándéknak mintegy 60 százaléka technikai jellegű.
A leglényegesebb pont, ahol hozzányúl a törvényjavaslat a törvényi környezethez, az természetesen az államháztartási törvényt jelenti. A költségvetés az állam gazdálkodásának éves terve. A törvényről rendelkező külön szabályokat a törvény sajátos jogi jellege és különleges alkotmányos szerepe, amelyet az Alkotmánybíróság 4/2007. számú határozata külön is megerősített, indokolja. Az alkotmány 16. §-ában foglaltak szerint külön törvény rendeli elfogadni a költségvetési törvényt, illetve külön törvény az azt megalapozó törvényeket. Eszerint a költségvetésről más tárgyköröktől elkülönítve kell döntenie a tisztelt Háznak.
Ugyancsak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint a kormánynak elő kell terjesztenie azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzat megalapozásához szükségesek, illetve összefüggnek az államháztartás működésével. Ennek az előírásnak tesz eleget az előttünk lévő törvényjavaslat. Ugyanakkor viszont a törvényjavaslat tárgyalása kapcsán óhatatlanul - és ezt tették a vezérszónoki körben eddig megszólaló képviselőtársaim is - hozzá kell szólnunk a költségvetési törvényhez, illetve az adótörvények vitájához is, mintegy folytatva az akkori 30 órás vitát ennek a javaslatcsomagnak a tárgyalásánál is.
Itt kénytelen vagyok megjegyezni, azzal a megjegyzéssel élni, hogy a szocialista vezérszónoki körben elhangzott, hogy ez a törvényjavaslat, illetve a költségvetési törvényjavaslat nyomorba taszítaná az országot, és nyomorba döntené az embereket. Emlékeztetném tisztelt képviselőtársaimat, hogy a jövő évi költségvetési törvényben 1000 milliárdos terhet jelent számunkra pusztán csak az a körülmény, hogy önök 2008-ban az IMF-hez voltak kénytelenek fordulni, azért, hogy ne dőljön össze a magyar fizetőeszköz. (Zaj az MSZP soraiban. - Gőgös Zoltán: Ezt maga sem hiszi!) 1000 milliárdot jelent a jövő évi költségvetésben, bármennyire is legyintenek erre. A magyar állampolgárok, a magyar választópolgárok nem legyintettek erre, meghozták az ítéletüket önökkel kapcsolatban (Zaj az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.), és meggyőződésem szerint ők tisztában vannak ezzel a körülménnyel, 1000 milliárdos lyukat üt a jövő évi költségvetésen csak ez a körülmény.
Elhangzott ugyancsak ellenzéki képviselőtársaim szájából az, hogy hol tart a forint árfolyama. Valóban nagyon rosszul éljük meg mindannyian ezt az árfolyamot, ugyanakkor viszont emlékeztetném önöket, hogy 2008-ban 320 forint közelében járt ez az árfolyam, sokkal másfajta inflációs körülmények között. Ezeket a körülményeket meg kell említenünk, hiszen nem követhetjük el ezt a hibát, mintha Magyarországon kívül nem lenne élet, és úgy beszélünk a magyar parlamentben, mintha a múlt ezzel a kormánnyal kezdődött volna - ez nem így van -, és mintha nem lenne Magyarországon kívül gazdaságpolitikai környezet.
(10.20)
Ha a Magyarországon kívüli gazdaságpolitikai környezetet vizsgáljuk, akkor tudomásul kell vennünk, hogy egy ciklikus világgazdasági válság második leszálló ágában tartunk, 2008-ban volt az első leszálló ága, amelynek következtében az 1000 milliárdos lyuk keletkezett a költségvetésen, amely igazán nyomorba döntötte az országot, és jövőre is nagyon nehéz helyzet elé állítja a kormányzatot, illetve a magyar családok százezreit.
Akkor, 2008-ban az önök kormánya, az akkori kormány úgy tett, mint hogyha nem lenne világgazdasági válság, nagyon mulatságos jelei is voltak ennek, hiszen megjelentek az MSZP-s választási plakátok - ilyen előválasztási plakátok -, és madarakat lehetett látni a választási kampányfotókon, amelyek elrugaszkodnak, és már a kedvező jövő felé veszik az irányt, ugyanakkor viszont beütött a gazdasági világválság. Önök nem hazai gazdaságpolitikai intézkedésekkel keresték a bajból kivezető utat, hanem külső segítséget kértek, amelynek szenvedő alanyai vagyunk a mai napig is.
A világgazdasági válság második ciklusa ebben az évben érte el az Európai Uniót és benne Magyarországot is, mint egy kitett gazdaságot, erre meggyőződésem szerint a kormány időben és aktív módon, a hazai lehetőségeket figyelembe véve is reagált. Nem várt a 2012-es költségvetésig, hanem már ez évben olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek akár igen, az adóbevételek növelésével, olyan adóbevételek növelésével, amelyek nem közvetlenül a magyar családokat terhelik, tehát ilyen adóbevételek növelésével is próbálja - meggyőződésem szerint helyesen - kezelni ezt a helyzetet.
Szólnunk kell a világgazdasági környezet, az európai gazdasági környezet alakulása mellett valóban a terhes örökségről is, amelyet - bármennyire is nem tetszik szocialista képviselőtársaimnak - minden alkalommal el kell mondanunk, hiszen nem ezzel a kormánnyal kezdődött a magyar gazdaságtörténet az országban, és nem fehér lappal kezdett ez a kormány, hanem nagyon is terhes szocialista örökséggel. Ahogy ez a jövő évi költségvetés kezelni próbálja, és meggyőződésem szerint helyesen kezeli a helyzetet: a belső erőforrások és a belső lehetőségek feltárásával - itt gondolok elsősorban a bürokrácia csökkentésére, amely lépések ebben a törvényjavaslatban is fellelhetők -, takarékossági intézkedésekkel, a bevételi oldalon pedig valóban olyan adócsalási kiskapuk bezárásával, amelyek régen esedékesek voltak, de a szocialista kormányok 8 éven keresztül nem tudtak rá sort keríteni.
Alapvető gazdaságpolitikai célja a költségvetésnek és a magyar gazdaságpolitikának a hiány csökkentése, hiszen nem csak a jövő évi költségvetésre kell koncentrálnia a magyar gazdaságpolitikának, és túlélni még a következő néhány évet, mint ahogy ezt a szocialista kormányok tették - emlékezetes volt, hogy milyen költségvetési körülményeket hagytak 2010-ben az új polgári kormánynak; ha nem történnek beavatkozások, akkor 7 százalék lett volna a költségvetési… (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) Igen, 7 százalék lett volna a költségvetési hiány, és ezt önök is tudták, ilyen költségvetést tákoltak össze. Tehát ha a magyar gazdaságpolitika horizontját messzebbre emeljük, akkor a költségvetési hiány csökkentése elengedhetetlen gazdaságpolitikai cél. Emlékeztetném önöket arra, hogy az angol pénzügyminiszter beszélt jeles fórumon arról, hogy mennyire fontos a költségvetési hiány csökkentése, sőt arról is, hogy a gazdasági válság csökkentése olyan lépéseket is igényel, amelyek nem szokásosak eddig az európai vagy akár a magyar gazdasági életben, adókörnyezetben.
Mindez a folyamat, miközben a magyar gazdaságpolitika horizontját, a messzebbre tekintetést 2013-2014-re tesszük, amikor a világgazdasági válságnak vége lesz, és feltehetőleg egy növekvő világgazdasági és európai gazdaságpolitikai környezet segíti a magyar gazdaságot, aközben a magyar kormány és a magyar gazdaságpolitika Magyarország átszervezésébe is kezdett. Önök 8-10 éven keresztül beszéltek úgynevezett strukturális reformokról, amelyek általában abban merültek ki, hogy hogyan tudják az emberek nadrágszíját még szorosabbra vonni, és még egyet húzni rajta. Ha komolyan vesszük, hogy a magyar önkormányzati rendszer, a magyar ellátórendszerek - akár az egészségügyben, akár az oktatásügyben - átalakításra szorulnak, márpedig átalakításra szorulnak, hiszen OECD-felmérések szólnak arról, hogy sajnos ezek a rendszerek rosszabbul teljesítenek a világ vagy akár az európai átlagnál is, akkor nem kerülhetők el, és a kétharmados felhatalmazás birtokában különösképpen nem kerülhetők el azok az átszervezési lépések, amelyeknek ugyancsak a kellős közepén vagyunk.
Az önkormányzati rendszer átalakításáról is beszélek, amelyet nem a politikai szféra felől közelítünk meg, hanem az emberek, az ellátásra szorulók szempontjait vesszük figyelembe. Éppen ezért fordulhat elő az a valóban történelmi változás, hogy a megyei önkormányzatok intézményrendszerének irányítását, fenntartási lehetőségeit, jogait az állam kapja meg. Tehát a magyar kormány, a magyar gazdaságpolitika hozzákezdett az alrendszerekben, az ellátási rendszerekben történő változásokhoz is, amelyek Magyarország átszervezését jelentik egy világgazdasági válság és ennek a nehézségei közepette. Ugyanakkor viszont, ha messzebbre nézünk, ha messzebbre készülünk, ezek elengedhetetlen lépések.
Hogyha messzebbre készülünk, és a horizontunkat messzebbre emeljük, akkor elengedhetetlen lépések azok az önök által sokat kárhoztatott lépések, amelyek az arányos adórendszerre történő átállást jelentik a jövő évi költségvetésben is, hiszen az az adórendszer, amely még a rendszerváltozás előtti időkből öröklődött, és amit progresszív adórendszernek hívunk, az az adórendszer nem eredményezett gazdagabb Magyarországot, és nem lettek gazdagabbak a polgárai. Tehát másfajta adórendszerre kell átállnunk ahhoz, hogy céljainkat meg tudjuk valósítani.
Sokat beszélnek önök vezérszónoki vagy más körben is arról, hogy ez a kormány szociálisan érzéketlen lenne vagy nem foglalkozik a leszakadó társadalmi csoportokkal. Ennek ékes bizonyítéka az, hogy a jövő évi költségvetésben 39 százalékkal többet szán a kormányzat a Start-munka keretében azokra a közkiadásokra, amelyek olyan polgártársainkat céloznak meg, akik sajnos - és ez valóban méltóság kérdése - tétlenségre voltak kárhoztatva nagyon hosszú éveken keresztül. Meggyőződésem szerint ez az eszköz is arra szolgál, azt a célt szolgálja, hogy a kedvezőbb világgazdasági környezetben ezek az emberek alkalmasak legyenek az elsődleges munkaerőpiacon történő helytállásra is, elsősorban saját maguk és a magyar gazdaság érdekében.
Nagyon fontos és a jövőről szóló célkitűzése a költségvetésnek a zárt nyugdíjkassza megteremtése és az első lépések megtétele az egészségügyi kassza zárttá tételére. A zárt nyugdíjkassza azért is fontos, hogy a társadalom előtt is világos legyen, melyek azok a pénzek, amelyek közvetlen nyugdíjkiadásokat szolgálnak, és melyek azok az összegek, amelyeket adóforintokból más, egyébként társadalompolitikailag hasznos célokra fordítunk. Meggyőződésem szerint ez a lépéssorozat a tisztánlátást szolgálja, mind a kormányzati tisztánlátást, mind pedig az állampolgárok tisztánlátását.
E lépések következtében is rövid távon, a jövő évben a költségvetési törvényjavaslat azzal számol, hogy a foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal bővül, az aktivitási ráta közel 1 százalékkal nő.
(10.30)
Éppen egy tegnapi gazdaságpolitikai szaklapban olvastam, hogy ezek a számok, bár szerény mértékben, de javulást jelentenek, és egy ilyen gazdasági környezetben minden ilyen szándékot, minden ilyen eredményt nagyon is meg kell becsülni és védeni kell.
Jövőre remélhetőleg érezhetőek lesznek azoknak a nagyberuházásoknak a hatásai is, amelyek már ennek a kormánynak az időszakában kezdődtek el. A növekedés szerkezete ugyanakkor viszont kedvezően alakul, hiszen sokkal inkább a belföldi forrásokra támaszkodik, nem pedig a külgazdasági körülményekre, és ilyen módon is a magyar gazdaságpolitika célrendszerét szolgálja.
A jövő évi inflációs terv 4,2 százalékkal számol. Ezt sem önök, sem mérvadó gazdasági elemzők nem vitatták, tehát ez is egy olyan pontja a költségvetési tervezetnek, a költségvetési törvény tervezetének, amelyre bizton építhető a jövő évi költségvetési tervezet.
Mint már mondtam, a legfontosabb, hogy a jelen világgazdasági válság körülményei közepette a kormány sikeres válságkezelést folytasson, ugyanakkor viszont ne ragadjon le a látószöge pusztán csak a válságkezelésnél, hanem olyan állapotú országot készítsen elő Magyarország átszervezésével, az arányos adórendszer bevezetésével és egyéb gazdaságpolitikai eszközökkel, amelyek lehetővé teszik, hogy az ország felkapaszkodjon a világgazdasági válság utáni időkben megélénkülő világgazdasági környezetre.
Végezetül engedjék meg, hogy e törvényjavaslat néhány olyan eleméről beszéljek, amelyek a polgárok érdekeit szolgálják, illetve olyan javaslatokat tartalmaznak, amelyek megalapozzák ezeket a költségvetési célokat. Polgárbarát elemnek kell minősíteni, és örömmel hallottam, hogy a szocialista vezérszónoki körben is ezt megjegyezték, hogy a bírságkiszabások központosításra kerülnek, ilyen módon azok a hatóságok, amelyeknek az éves működési költségvetésben szinte automatizmusként be volt tervezve megfelelő bírságösszeg beszedése, a jövő évi költségvetésben ők nem lesznek erre rákényszerülve, ilyen módon ezt az intézkedést bátran mondhatjuk polgárbarátnak, hiszen nem közvetlen hatósági célokat szolgál ez a bevételi elem. Ugyanakkor adók módjára behajthatóak lesznek ezek az összegek, a bíróság, az ügyészség által kiszabott eljárási, illetve rendbírság kivételével.
Pozitívnak kell feltétlenül értékelnünk már ebben a törvényjavaslatban is azt, hogy az élelmiszerlánc-felügyelet nem a költségvetésből kap a jövő évben forrásokat, hanem valóban azok a multinacionális élelmiszerláncok kell hogy eltartsák a saját ellenőrző szervezetüket, amelyek ellenőrzésére hivatottak ezek az állami szervek, az élelmiszerlánc-felügyelet. Természetesen ez alól az intézkedés alól a hazai kisvállalkozások mentesülnek, hiszen úgy vannak megszabva a határok.
Fontosnak tartom, hogy e törvényjavaslat kapcsán is szóljak, hogy a nyugdíjkassza zárttá tételére megtörténnek az alapvető lépések a következő költségvetési évben. Nagyon fontos, ha úgy tetszik, társadalomfilozófiai változásnak is tartom, tartjuk, hiszen akkor lehet biztosan tudni egy adóforintról, hogy hová kerül, ha ezt a változást át tudjuk vezetni. Nagyon fontosnak tartom, hogy a fogyasztói árkiegészítések kérdéséről is szól a törvényjavaslat, hiszen nagyon nem mindegy, illetve egészen pontosan egyáltalán nem mindegy, hogy milyen összegeket fordítunk ezekre a célokra a jövő évi költségvetésben.
Mindezek alapján elsősorban persze a költségvetési törvényjavaslat támogatása érdekében arra kérem a képviselőtársaimat, hogy az azt megalapozó törvényjavaslat-csomagot is szavazzák meg.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
