KARA ÁKOS
KARA ÁKOS
KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A következő néhány percben egy olyan kiváló emberről szeretnék szólni, akinek jelentősége messze túlmutat azon a helyen, ahol élt, ahol dolgozott, és aki az élet több területén is jelentőset alkotott. Meggyőződésem szerint nemcsak saját korában volt ismert és elismert, de méltó arra, hogy az utókor is megemlékezzék róla - most, halálának ötnegyed százados évében.
Dr. Kovács Pál orvos, író, lapszerkesztő, közéleti ember volt. 1808. július 1-jén látta meg a napvilágot Dég községben, szülei kilencedik gyermekeként. Édesapja Kováts Ferenc mérnök, a helyi Festetics-uradalom jószágigazgatója, aki íróként és fordítóként is ismert volt akkortájt, így találkozhatott fia már gyermekkorában jeles irodalmárokkal, így Kazinczy Ferenccel is. Pápán - édesanyja szülővárosában - a református kollégiumban tanult, majd rövidebb pozsonyi tanulmányok után Pesten iratkozott be az orvosi karra, ahol 1833-ban diplomát szerzett.
1835-ben került Győrbe, édesapja szülővárosába, mint fiatal orvos, és itt működött fél évszázadon át 1886. augusztus 13-án bekövetkezett haláláig. Orvosként betegei tisztelték és szerették. Ez utóbbinak számos jelét adták, 1849 nyarán például, amikor a szabadságharc alatti tevékenységéért az osztrák parancsnok fogdába záratta, betegei küldöttséget küldtek kiszabadítására, és ezt eredményesen tették. Dr. Kovács Pál nevét hallva leginkább szerkesztői tevékenysége juthat az ez iránt érdeklődő emberek eszébe. Valóban, az általa szerkesztett győri, Hazánk című lap bizonyult leginkább maradandó alkotásnak. Nemcsak azért, mert 1847-ben és ’48 elején az egyetlen vidéki magyar nyelvű újság volt egy olyan korban, amikor a környező dunántúli megyékben egyáltalán nem jelent meg időszaki kiadvány, de rangos szerzőgárdája és tartalmának magas színvonala is kivívta a kortársak, így az utókor elismerését.
Hisz munkatársának tudhatta Petőfi Sándort, akinek nem kevesebb, mint 27 verse jelent meg itt első közlésben, és itt láttak napvilágot először Kerényi Frigyeshez írt Úti levelei is; de küldött ide több-kevesebb írást Arany János, Tompa Mihály és Garay János is. Az újság szerkesztői beköszöntőjében megfogalmazott gondolat jól mutatja dr. Kovács Pál ars poeticáját: “Eggyé kell lenni nyelvben a magyarnak, hogy akaratban, tettben eggyé lehessen!” E cél érdekében dolgozott a szerkesztő a lap teljes fennállása alatt egészen annak 1848 augusztusában történt megszűnéséig. Bevonva természetesen ebbe a munkába a győri értelmiség legjobbjait, így Czuczor Gergelyt, Rónay Jácintot és Vas Gerebent is.
Dr. Kovács Pál sikeres író is volt: 1827-től szinte haláláig folyamatosan jelentek meg elbeszélései és színpadi művei, újságokban, irodalmi lapokban és önálló kötetekben egyaránt. Ötvenéves írói jubileumát fényes külsőségek között ünnepelte meg Győr város közönsége, amely az ünnepeltet egy arany toll adományozásával tüntette ki, ahogy a krónikák szólnak róla.
Az író és szerkesztő mellett érdemes szólnom a közéleti emberről is. Az 1838-ban megalapított Győri Olvasó Társaság működését már a következő években nagyra értékelték kortársak; de jelentős része volt a Magyar Színészetet Biztosító Társaság 1840-ben történt megszervezésében is. Ilyen jellegű tevékenységét később is folytatta. 1862-ben például a Győri Ének- és Zeneegyletet szervezte meg, amelynek öt évig elnöke is volt, de részese volt 1870-ben, tehát kicsit később az Ismeretterjesztő Kör megalapításának is.
Jutott energiája egyháza szolgálatára is. 1835-ben a győri református gyülekezet presbitere lett, öt évvel később pedig gondnokká is megválasztották. Tette mindezt egy népes család fejeként: feleségével, a pápai születésű Velsz Emíliával négy gyermeket neveltek fel tisztességgel.
Hangsúlyoznom kell így mondandóm vége felé, hogy dr. Kovács Pál soha nem zárkózott be a város falai közé, győriként meg tudta tartani, sőt bővíteni tudta pesti egyetemistaként kialakított irodalmi kapcsolatait. Mestere, Kisfaludy Károly örökségét ápolva tartotta a kapcsolatot idősebb és fiatalabb irodalmárokkal.
Dr. Kovács Pál nevét ma utca viseli Győrött, amelyben egykori lakóházán emlékmű látható. Győr-Moson-Sopron megye közgyűlésének közművelődési díját ugyancsak róla nevezték el, miképpen szülőfalujának általános iskoláját is. Születésének 200. évfordulóján, még 2008-ban síremlékét közösségi, civil, Győr megyei és győri önkormányzati együttműködéssel sikerült felújítani.
Életműve méltó arra, hogy megemlékezzünk róla. Győri képviselőként ezért szóltam tisztelettel a tisztelt Házban önök előtt. Köszönöm a türelmüket. (Nagy taps.)
