DR. NEMÉNY ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

DR. NEMÉNY ANDRÁS
DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elsőként hadd kezdjem azzal, hogy remélem, hogy Aradszki képviselő úr hozzászólásával a kötelező “nyolcévezést” letudtuk, és talán tudunk most már magáról a törvényről beszélni.
Román István képviselőtársamnak arra a felvetésére pedig, hogy felszabadult az MSZP-frakció, és ezért nyújtott be több módosító javaslatot, azt tudnám reagálni, hogy nem felszabadultunk, hanem az alapjavaslatot, ha úgy tetszik, ennek a törvényjavaslatnak a prototípusát mi terjesztettük be először a gazdasági bizottság elé, amely sajnos nem került elfogadásra és nem került támogatásra. Ezt a javaslatot több mint egy hónappal ezelőtt terjesztettük be, egészen pontosan szeptember 26-án. A címe az volt, hogy a lakossági hitelkamatoknak a referenciakamatokhoz történő rögzítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról. A házelnök a mai ülésnap elején jelentette be, hogy nem került tárgysorozatba-vételre.
Ebben a javaslatban az szerepelt, hogy a hitel- és kölcsönszerződés kamatát a referencia-kamatláb és a kamatfelár összegében kell meghatározni. Az így meghatározott kamat nem módosítható egyoldalúan, és nem haladhatja meg a referencia jellegű kamatláb 3 százalékponttal növelt értékét. Továbbá szerepelt az is, hogy a hatálybalépéskor nem teljesített szerződésekre is alkalmazni kell, azzal, hogy a szerződés módosításáért a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben nem érvényesíthet költséget. És hogy teljes legyen a kép, belekerült még az is, hogy a pénzügyi szervezet pedig a közjegyzői költséget levonhatja a különadóból.
A mi javaslatunk célja egy kicsit más volt, mint az önök javaslatáé, hiszen mi ezt a rögzített árfolyamon való végtörlesztés helyett szerettük volna benyújtani. Egy olyan lehetőséget akartunk teremteni, amely nemcsak a jobb anyagi helyzetben lévőknek teremt lehetőséget, nemcsak ők tudják igénybe venni, hanem mindenki igénybe tudja venni. Hiszen az már világosan látszik, és többektől el is hangzott, hogy a végtörlesztést csak a megtakarítással rendelkezők tudják igénybe venni, és azóta tudjuk azt is, hogy számolhatnak azzal a lehetőséggel, hogy az adóhatóság majd érdeklődik tőlük, hogy mi is volt a megtakarításuk eredete. Ha a miniszterelnök szóképét akarnánk elővenni -, aki, ugye, azt mondta, hogy ilyenkor előkerülnek a cihából a pénzek -, akkor mondhatjuk úgy is, fogalmazhatunk úgy is, hogy az adóhatóság majd megkérdezi, hogy hogyan is kerültek oda, abba a cihába, és ez bizony meglehetősen kellemetlen tud lenni, és rossz szájízt tud adni az egész törvényjavaslatnak.
A mi javaslatunk az igazságosság mezsgyéjén indult el. Azt gondoltuk, hogy egy olyan javaslatot kell kidolgoznunk, ahol a bankoknak csökken a nyeresége, de nem az ügyfeleik veszteségét kell viselniük, hanem a saját telhetetlenségüknek, vagy ha úgy tetszik, mohóságuknak szabnánk gátat. Hiszen, ahogy többször elhangzott, indokolatlan kamatemelések voltak, és ezek nemcsak a múltban, nemcsak a közelmúltban, hanem az egészen közelmúltban, a végtörlesztés óta is így voltak, ezt maga az előterjesztő is elismerte. A javaslatunk nemcsak a jövőre nézve volt egy javaslat, hanem minden folyamatban lévő szerződésre is vonatkozott volna. És igen, a mi elképzelésünk egy kötelező módosítást jelentene, míg a mostani javaslatban ez csak egy egyszeri felajánlott lehetőség, de természetesen ezt mi is úgy értelmeztük, hogy amennyiben az ügyfélnek ez kedvezőbb. Senki sem akarná még rosszabb helyzetbe hozni az ügyfeleket.
Talán a legfontosabb az, hogy a mi javaslatunk az eddigi befizetésekre is vonatkozott volna, hiszen csak így lehetne a végtörlesztésnek valódi alternatívája. Egy olyan megoldást kerestünk tehát, amely méltányos azokkal szemben is, akik nem vettek fel hitelt, hiszen ha a végtörlesztésről szóló törvény elbukik az Európai Bíróságon - és félő, hogy ez meg fog történni -, akkor valamennyi magyar állampolgár meg fogja fizetni ennek az árát. Ezért tehát elmondható, hogy a mi javaslatunk kiszámítható, tervezhető, hosszú távú megoldás lenne, amely még igazságos is.
Az önök mostani javaslata csak részben tartalmazza ezt, és azt is legyengítve. Ha két szóban akarnánk megfogalmazni, akkor azt mondhatnánk az önök szóhasználatával, hogy lenyúlták, ámde legyengítették a mi javaslatunkat. Az, hogy lenyúlták és használják, minket egyáltalán nem zavar, hiszen számtalanszor előfordult már, hogy zárószavazás előtti módosító javaslatban hozták be a mi javaslatunkat. Azt gondolom, hogy előbb-utóbb talán önök is belátják, hogy nem szégyen ellenzéki javaslatokat is megtámogatni, nem feltétlenül kell a saját magukéivá tenni úgy, hogy fideszes javaslatként kerüljenek be, de mi még ennek is tudunk örülni.
Az azonban, hogy legyengítették, kifejezetten zavar minket. A semminél persze így is több, és nyilván támogatni fogjuk, hiszen a hitelesek érdekében még így is egy jobb javaslat, mint ami eddig volt, de épp ezért terjesztettünk be módosító javaslatokat, amiket szeretnénk, ha támogatnának, bár sok illúziónk nincs, hiszen a bizottságban nem tették ezt. Hárompontos módosító javaslatunk volt, amit talán itt is érdemes elmondani, és azt gondolom, hogy támogatásra érdemes. Talán még megfontolják a szavazás előtt.
Az egyik az, hogy a törvény a kihirdetést követő nap lépjen hatályba, ne csak január 1-jén. Semmi nem indokolja, hogy csak január 1-jén lépjen hatályba. Ha segíteni akarunk, akkor tegyük azt minél előbb.
A másik javaslatunk az volt, hogy az új szabályok vonatkozzanak azokra a szerződésekre is, ahol a hátralévő futamidő nem haladja meg az egy évet. Miért tennénk különbséget és kivételt szerződés és szerződés között?
A harmadik javaslatunk pedig az, hogy a kamatváltozás szabályait mi kiterjesztetnénk a lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésekre is, hiszen így lesz következetes a javaslat, így lesz teljes a kép. Így nem kell újra visszakerülnie a Házba. Talán ez csak elkerülte az önök figyelmét.
Kérjük, hogy fontolják meg még egyszer, és támogassák ezeket a javaslatainkat jó szívvel, így akkor mi is támogatni fogjuk a végső szavazáson a javaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem