VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. A Jobbik-frakció részéről az a vélemény fogalmazódott meg a gazdasági bizottság ülésén, hogy egyrészt ez nem a gazdasági bizottság indítványa volt, hanem a kormány indítványa, amit a gazdasági bizottság fideszes elnökén keresztül nyújtott be az Országgyűlésnek, ennek már csak a megvitatására tudtunk sort keríteni.
Annak azonban örültünk, hogy a nemrég benyújtott jobbikos indítvány célkitűzéseit láttuk visszaköszönni a kormányzat előterjesztésében.
(14.10)
Sneider Tamás, a szociális bizottság elnöke, jobbikos képviselőtársam nyújtott be ugyanis egy olyan indítványt, amely maximálta volna 30 százalékban a THM felső mértékét, minden hitelügyletre ezt terjesztette volna ki. Alapvetően ennek a felpuhított, fideszes módra megváltoztatott törvényjavaslatát látjuk most itt visszaköszönni.
Képviselőtársaim, valamit szeretnék tisztázni, hogy amikor a kormány arról beszél, hogy a jegybanki alapkamathoz képest 24 százalékos kamatfelárat engedélyez ezekben a hitelügyletekben, akkor miről is van szó. Nem csupán egy szociális intézkedésről van szó, hanem egy olyan intézkedésről is, amely a bankrendszer stabilitását hivatott szolgálni.
A szociális részéről egypár szóban megemlékeznék. Amióta az Orbán-kormány hivatalba lépett, azóta a központi hitelinformációs rendszer adatai szerint 150 ezer emberrel többen szerepelnek a rossz adósok listáján. Tehát teljesen egyértelműen elmondható, az adatokkal bizonyítható, tényekkel alátámasztható, hogy a gazdasági és szociális válsághelyzet az Orbán-kormány regnálása óta töretlenül tovább folytatódott.
A kormány nem tesz meg mindent azért, hogy ezen az úton továbbmenjen, és nem csupán a THM jövőbeni korlátját kellene felállítania, hanem a meglévő hitelállományra is ki kellene terjeszteni ezeket az intézkedéseket, ugyanis az országnak az az egyik legnagyobb problémája - ez gazdasági és szociális téren egyaránt jelentkezik -, hogy az embereket a túl magas kamatok, a bankok által átláthatatlanul alkalmazott árazási gyakorlat oly mértékben sújtja, hogy a legtöbb magyar család jelenleg valamilyen hitelét nyögi, 1 millió 300 ezer ember devizahitelben el van adósodva. Mint a kormány a közelmúltban elárulta, nem is kíván a kormány továbbmenni a devizahitelesek megsegítésében a jelenleg járt útnál. Húz a jövőbeni ügyletekre vonatkozóan a pillanatnyi jegybanki kamatok alapján egy 30 százalékos THM felső plafont, és megtette azt a devizahiteles mentőcsomagját, amely csak 28 ezer ember megmentésére volt alkalmas az 1 millió 300 ezerből mind a mai napig, és jelenleg ebben a törvényjavaslatban nem mert ennél tovább menni.
A másik ok, amiért azonban mégis támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, hiszen a jövőbeni hitelfelvevőkön mégiscsak segít a törvényjavaslat, az az, hogy ha megnézik a bankok hitelállományát, akkor látható az, hogy a magyarországi bankrendszer jelentős kockázati felárral működik, jelentős a bedőlt hitelek aránya, nemcsak régiós összehasonlításban, hanem világszinten is. Ez két okból fakadt. Alapvetően mind a kettő a bankok helytelen, szakszerűtlenül végzett hitelezési gyakorlatára vezethető vissza.
Az egyik ok az, hogy túl magas kamatokat alkalmaztak a bankok az ügyfeleikkel szemben. Ez nyilvánvalóan a bankok profitéhségének köszönhető, és annak, hogy nem volt eddig semmilyen felső kamatbeli korlátozás a bankok részére előírva. A másik ok pedig az, hogy a politika szabad kezet adott a bankoknak arra, hogy akár egyoldalúan is módosíthassák a szerződési feltételeket, szabad kezet biztosított arra, hogy egy ugyanolyan időpontban felvett svájcifrankhitel után Magyarországon több mint 3 százalékkal magasabb kamatot fizessenek a hitelt felvevő személyek, mintha ugyanebben az időpontban, ugyanebben a devizában lengyel állampolgárként vették volna föl ezt az összeget.
Tehát akkor, amikor a kormányt felszólítjuk arra a lehető leghatározottabban a Jobbik-frakció részéről, hogy járjon tovább ezen az úton, akkor nem kérünk egyebet, mint azt, hogy azt az igazságosságot, amelynek érvényesülnie kellene Magyarországon, érvényesítse a kétharmados parlamenti felhatalmazásával, és azt, hogy a magyar emberek kiszolgáltatottsága, a bankrendszerrel szembeni alávetettsége megszűnjön egyszer és mindenkorra.
Én arra biztatom a kormánykoalíciót, hogy ne álljon meg ott, ahol Matolcsy György megtorpant, járjon tovább azon az úton, amely a devizahitelesek és más hiteladósok megmentését célozza.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
