TÓTH CSABA
TÓTH CSABA
TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Miért szórakoznak az emberekkel? Miért tartják bizonytalanságban őket? Hetente más számot mondanak, hogy hány embert akarnak a rokkantak közül visszajuttatni a munka világába. Volt már 150 ezer, 220 ezer, 120 ezer, most éppen 195 ezernél tartunk.
Mindehhez azonban ezeknek az embereknek egy felülvizsgálaton kell majd átesniük. Az, hogy ki minősül majd rokkantnak, illetve hány százaléktól kaphatnak ellátást, az a minősítés rendszerétől függ. Feltételezhetjük, hogy az új rendszert úgy dolgozzák ki, hogy az a korábbinál többeket fog munkaképessé nyilvánítani. Erről azonban csak annyit tudunk, amit egy írásbeli kérdésemre válaszolt a miniszter úr, hogy a megmaradt munkaképesség minősítése során teljesen új kategóriák alkalmazására fog sor kerülni. Sehol egy jogszabály, sehol egy előterjesztés.
Azt is elmondták, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal évente közel 300 ezer vizsgálatot végez, ebből rokkantsági nyugellátás vagy nyugdíjszerű ellátási igény alapján 70 ezer vizsgálatot végeznek. Hogyan és milyen módon fogják ezt a hatalmas feladatot elvégezni, hiszen a korábbinál kétszer-háromszor több embert kell akár néhány hónapon belül felülvizsgálni?
A kormány és a hivatal képviselője már többször nyilatkozott arról, hogy a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatát nagy teljesítményű munkaszimulátorokkal fogják végezni. 2010 végén a hírek még arról szóltak, hogy egy éven belül még több gép fog rendelkezésre állni a felülvizsgálatokhoz, amiket korábban már idén szeptembertől akartak elkezdeni.
A sajtóból tudjuk, hogy a munkaszimulátor alkalmazása akkor lehetséges, ha az európai uniós projekt lezárul, és létrejönnek a képességvizsgáló laboratóriumok valamennyi megyében és régióban. A minisztérium szerint a munkaszimulátor alkalmas arra, hogy objektíven felmérje a vizsgált személy megmaradt, munkavégzés szempontjából hasznos képességét. És szerintük nemcsak a szakmai munkaképesség véleményezése lehetséges, hanem a rehabilitáció eredményessége is megítélhető, vagy a konkrét rehabilitációs javaslat megfogalmazásához is támpontot nyújthat.
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól kapott adatokból egyébként érdekes dolgokat tudhatunk meg, például, hogy 2009-ben és 2010-ben 13, illetve 12,5 százalékban változtatták meg a besorolást azok körében, akik soros felülvizsgálaton vettek részt. Ez mindkét évben nagyjából 11 600 főt érintett.
Felvetődik a kérdés: megfelelő infrastruktúra nélkül miképpen lehet majd eleget tenni az elvégezendő feladatoknak? Egyelőre se gép, se új rendszer nincsen. Igaz, a soros és a rendkívüli felülvizsgálatok zajlanak. Az egyik ilyen alkalmával 1500 emberből 3 esetben vették el az ellátást, ez azonban nem azt mutatja, hogy a rokkantnyugdíjasok mind csalók és visszaélők lennének, mint ahogyan azt a kormány sugallja.
Mindezek miatt kérdezem államtitkár urat: tudják önök, hogy pontosan mennyi embert, miért és hogyan akarnak felülvizsgálni? Meddig akarnak még több százezer családot bizonytalanságban tartani? Hogyan állnak a közbeszerzések? Mennyibe fognak kerülni a képességvizsgáló laboratóriumok, honnan lesz rá forrás?
Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)
