DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Akkor folytatnám az ehhez a vitaszakaszhoz tartozó ajánlási pontok taglalását. A 82., illetve a 106. ajánlási pontokban foglaltakról szeretnék beszélni.
Teljesen egyetértünk az LMP képviselőcsoportjával, hiszen ezek a módosító javaslatok tőlük származnak, hogy más bíróságok kijelölése az arányos munkateher megteremtése érdekében, ahogy erről a törvény eredeti verziója rendelkezik, elfogadhatatlan. Egyedi ügyekben teszi ezt lehetővé vagy tenné lehetővé a jogszabály, ez pedig, azt gondolom, hogy sérti a törvényes bíróhoz való jogot. Úgy gondoljuk, hogy csak törvény rendelkezhet arról, hogy ki az illetékes és hatáskörrel rendelkező bíró. Úgy gondoljuk, hogy sérti az alkotmányt és sérti az alaptörvényt is, sőt, mi több, képviselőtársaim, jelen törvényt is sérti az, hogy erre mondjuk, az országos bírósági hivatal vezetője lehetőséget kap.
Úgy fogalmaz ez a törvény, hogy senki nem vonható el a törvényes bírájától. Úgy gondolom, hogy ez a rendelkezés pedig ennek ellentmond, hiszen az OBH elnöke elvonhat bárkit a törvényes bírájától. Úgy hisszük, hogy az alkotmányellenességen felül ez önkényre ad lehetőséget. Az országos bírósági hivatal elnöke eldönti ugyanis, hogy hol folyjon az eljárás. Eldönti azt is az országos bírósági hivatal elnöke, hogy kik legyenek a megyei bíróságok és a táblabíróságok elnökei, és kik legyenek a kollégium vezetői vagy azok helyettesei. Eldönti azt is egy személyben, mindenféle kontroll nélkül az országos bírósági hivatal elnöke, hogy egyáltalán kiből legyen bíró. Mindehhez képest a kollégiumvezető fogja eldönteni azt, hogy melyik tanácsra szignálja majd az ügyet, vagy esetleg mondjuk egy járásbíróságon melyik bíró tárgyalja konkrétan az adott ügyet.
A rendszerben, úgy gondolom tehát, benne van az önkény lehetősége. A hivatal elnöke tehát kijelöli a bíróságot, az őáltala kinevezett kollégiumvezető pedig megmondja azt, hogy konkrétan melyik bíró fogja ezt az ügyet elbírálni. Természetesen másodfokon, mondjuk, az ítélőtáblán vagy a megyei bíróságon, hogyha járás… - bocsánat, most már törvényszékeknek hívják, vagy pedig a törvényszékeken, hogyha a járásbíróságon indul az eljárás, akkor ugyanez a helyzet: annak az elnökét és kollégiumvezetőjét szintén az OBH elnöke nevezi ki, és az majd kijelöli az illetékes tanácsot.
Ismerem a választ, tisztelt Országgyűlés, megkaptam már százszor az államtitkár úrtól, hogy nem bízom a bírák pártatlanságában és őket sértem meg. Hadd éljek egy hasonlattal! Nem kell akkor ezen logika mentén az Országgyűlés sem, nem kell a kormányt ellenőrizni, mert ha valaki ezt mondja, akkor ezzel azt is mondja, hogy korrupt a miniszterelnök. Hát ha nem az, akkor miért kéne ellenőrizni? Akkor mi szükség az Országgyűlés kormányt ellenőrző szerepére? Vagy semmiféle szükség nincsen az ügyvédekre - egyébként ez a mentalitás nem áll távol önöktől -, hiszen a hatóság tisztességes. Miért gyanúsít bárki tisztességtelenséggel bármilyen hatósági személyt, aki majd vigyáz a vádlott vagy a gyanúsított jogaira is? Mi szükség van tehát akkor az ügyvédre? Minek az Állami Számvevőszék? Azt feltételezzük, hogy a kormány tisztességtelen, ezért ellenőrizni kell?
Tisztelt Országgyűlés! Körülbelül ehhez hasonló logika az, amit egyébként az államtitkár úr mondani szokott. Veszélyes logika elbagatellizálni a garanciális jogokat. Nem feltételezek - és most szeretném ezt kijelenteni - egyetlen bíróról sem rosszat, de ha a rendszer magában hordozza az önkény és az irányított döntés lehetőségét, akkor az a rendszer rossz, függetlenül attól, hogy vannak vagy nincsenek elfogult bírók. Márpedig, azt gondolom, hogy ezt a rossz rendszert nem szabad törvényerőre emelni. Ez a módosító javaslat pedig ezt kívánja megakadályozni.
Hangsúlyozom tehát, nem a bírák függetlenségében nem bízom, hanem az önkényre és irányított döntésekre alkalmas rendszert mint rendszert kritizálom. Óriási a különbség, államtitkár úr, szeretném erre most fölhívni a figyelmét, hogy ne kelljen utána kétpercesekkel szétbombázni a vita menetét.
A 74. ajánlási ponthoz szeretnék még hozzászólni. Az eredeti előterjesztésben a gyorsítás érdekében sorra ritkítják önök a jogorvoslattal megtámadható döntéseknek a körét. Ez egy közülük, de egyébként ez a gondolatmenet igaz az összes többire is. A garanciális jogok csorbítása a gyorsítás érdekében, ez önöknek a filozófiája, mi ezt messzemenőkig elutasítjuk, és nagyon kérjük, hogy gondolják át ezt a hozzáállást még egyszer, és támogassák ezt a módosító javaslatot is.
Köszönöm szépen. (Dr. Lamperth Mónika tapsol.)
(14.40)
