DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 87., 88., 89., 93., 125., 128. pontokhoz szeretnék hozzászólni. Először a 87., 88., 89. pontokhoz; ez három különböző képviselőcsoport javaslata. Abban közösek, hogy mind a három módosító javaslat az országos bírósági hivatal elnökének a státusára vonatkozó jogszabályokat érinti. Én azt gondolom, mindegyik módosító javaslat célja, ezt meg lehet bátran fogalmazni, hogy ne lehessen hosszú kormányzati ciklusokon átnyúlóan bebetonozni egy állami vezetőt Magyarországon, jelen esetben a hivatal elnökét.
Ez a javaslat azt szeretné elérni, hogy a törvény ne a hatalomkoncentrációt szolgálja, ne egy eszköz legyen arra, hogy a Fidesz a bíróságokat is maga alá tudja gyűrni. Úgy gondolom, nem helyes az, hogyha az országos bírósági hivatal elnökét felemeljük a legfőbb közjogi méltóságok szintjére, azaz az Országgyűlés nagy kétharmaddal választja meg. Én javaslatot tettem arra, hogy a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadával válasszuk meg. Ez egy szimbolikus módosító javaslat, valójában nem érdemi és nem tartalmi; annyiból tartalmi, hogy jelzésértéke van.
Egyet szeretnék még kiemelni, amit helyesnek tartok a bizottsági módosító javaslatból, és az alapjavaslatban szereplő, erre vonatkozó megfogalmazást hibának tüntettem fel a vezérszónoki felszólalásomban, nevezetesen, hogy olyan bírót is ki lehet nevezni a hivatal elnökévé, aki mondjuk, két napja bíró. Ezt az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata helyes irányba mozdítja, hiszen csak határozatlan időre kinevezett, azaz legalább három éve bírói jogviszonnyal rendelkező bírót lehet kinevezni a hivatal elnökének, ugyanúgy, ahogy egyébként minden más vezető bírói állásnál ez így van és indokolt.
A 93. §-hoz szeretnék még néhány gondolatot fűzni. Ez egy nagyon fontos és nagyon is tartalmi módosító javaslat. Elvetné azt a lehetőséget, hogy az országos bírósági hivatal elnöke akkor is megtartsa a tisztségét, hogyha egyébként lejár a bírói szolgálati jogviszonya, megszűnik a bírói szolgálati jogviszonya. Ha ez így marad, és ezt a módosító javaslatot vagy valami más hasonlót nem fogad el az Országgyűlés, akkor előállhat bizony az a helyzet nagyon könnyen, hogy a bíróságokat hosszú ideig nem bíró fogja igazgatni.
Megint egy hasonlattal hadd éljek: ez olyan, mintha az Országgyűlés elnöke hivatalban tudna akkor is maradni, amikor már megszűnt a képviselői mandátuma, tehát nem országgyűlési képviselő lenne az Országgyűlés elnöke, vagy mondjuk, nem alkotmánybíró lenne az Alkotmánybíróság elnöke. Előállhat tehát az a helyzet, hogy a bírósági egyik legfelsőbb vezető nem bíró. Azt gondolom, ez hiba és megelőzendő. Úgy hiszem, ez tartalmában is súlyosan sérti a bírói függetlenséget.
Persze, értem a lojális vezető bebetonozására irányuló egyik szabályt, és látom ebben a javaslatban, vagy látom ebben a rendelkezésben, hiszen önök a 62. életévük betöltése esetén minden más foglalkozási ágtól eltérően nyugdíjba kényszerítik a bírákat. Valószínű, hogy az országos bírósági hivatal vezetője nem a huszonéves vagy harmincéves bírák közül fog kikerülni. Éppen ezért félnek vagy tartanak attól, hogy esetleg ez a személy a jogviszony megszűnésével elveszíti ezt a pozícióját, és az önök által kinevezett személy helyett egy következő parlamentnek majd egy másik embert kell megválasztani. Én azt gondolom, és azt kérem önöktől, hogy egy picit próbáljanak meg felelősségteljesebben gondolkodni, és ne csak az aktuális hatalmi érdekeiket nézni, hanem ezen egy picit túltekinteni. Tehát valahogy, vagy ezzel a módosító javaslattal, ennek az elfogadásával, vagy egy önök által benyújtandó módosító javaslattal, kérem önöket, zárják azt ki, hogy az országos bírósági hivatalt egy olyan személy vezesse, aki nem bíró.
A 125. és 128. ajánlási pontról szeretnék még beszélni. Egyébként ezt a témát még sok más is rendezi, például a 144. ajánlási pont, ez egy másik vitaszakasz része. E javaslatok erősítenék meg az országos bírói tanács ellenőrzési jogkörét. Ma, a jelenlegi előirányzat szerint, az én meglátásom szerint ez a testület nem más, mint egy kirakattestület. Az általános vitában, azt hiszem, úgy fogalmaztam, hogy a cinizmus egyik normatív megjelenési formája, és ezt most is tartom.
A korlátozatlan és ellenőrizhetetlen hatalom, azt gondolom, hogy egyikünk szerint sem jó. Ennek a testületnek pedig nincs valódi hatásköre. Én azt gondolom, hogy indokolt legalább a bírói státust érintő döntések vonatkozásában, hogy ne hozhasson meg egy személy egyedül egy döntést, hanem legalább e tekintetben legyen egy valós kontrollszerepe (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az országos bírói hivatalnak. Ezek a javaslatok ezt indítványozzák, kérem tehát ezek elfogadását.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
