DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az ajánlás 119. pontjához szeretnék hozzászólni, amely szerintem a legfontosabb része a mai vitának; álláspontom szerint ez a legfontosabb része. Ennek az a lényege, hogy az országos bírói tanács tagjává ne lehessen jelölni az OBH elnökét, az ítélőtábla elnökét, a törvényszék elnökét, járásbíróság elnökét, valamint ezek elnökhelyetteseit, valamint ezen személyek hozzátartozóit sem.
Az eredeti törvénytervezet szerint csak a hozzátartozók kerülnének ebbe a kategóriába, azonban mi ezzel nem értünk egyet. Miért nem értünk vele egyet? Azért, mert egy jogállamban az a legfontosabb, hogy a megfelelő bírói igazgatási vezetőknek is legyen megfelelő ellenőrzése. Olyan szervek, személyek ellenőrizzék őket, akik nem állnak semmilyen függésben, összefüggésben vagy hozzátartozói viszonyban azokkal az igazgatási szervi vezetőkkel, akiket ellenőriznek. S valóban, a kormány által benyújtott törvényjavaslat tartalmazza, hogy a hozzátartozók ne legyenek az országos bírósági tanács tagjai, hiszen ez az új törvény tartalmaz egy olyan passzust is, amely szerint az országos bírói tanács ellenőrzi az igazgatási szerveket, illetve azok vezetőit is, tehát ellenőrzési jogköre van. Azaz ha az országos bírói tanácsba kerülnek olyan személyek, mint a járásbíróság elnöke, elnökhelyettese, törvényszék elnöke, elnökhelyettese, ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese, OBH elnöke, elnökhelyettese, Kúria elnöke, elnökhelyettese, akkor ők a saját tevékenységüket fogják ellenőrizni.
Államtitkár úr ugyan kifejtette ezzel kapcsolatban a véleményét, hogy ezek a vezetők minden valószínűség szerint kisebbségben lesznek, hiszen úgy van megoldva, hogy a járásbíróság fog hét főt delegálni az OBT-be, de akkor is azt mondom, ugyanúgy lehetőség van arra, hogy a járásbíróság elnökeit jelöljék az országos bírói tanácsba, és a járásbírók is rendelkeznek igazgatási jogkörrel, tehát ők is saját magukat fogják ellenőrizni, és kialakulhat egy olyan helyzet, hogy adott esetben többségbe kerülnek a bírósági vezetők, akár a járásbíróság elnökeiből, és a megfelelő összefonódás máris megvan, hiszen egymást fogják ellenőrizni, az egyik fogja ellenőrizni a másikat, a másik pedig az egyiket, és amikor ez egymás között történik, akkor tudjuk, hogy milyen összefonódásokra van lehetőség.
Magyarországon a bírói rendszernek kell a legtisztábban működni. Itt kell kizárni az összefonódásnak, bármilyen jellegű összefonódásnak a lehetőségét is. Szerintem a törvényjavaslat önmagában nem elég arra, hogy ezeket az esetleges összefonódásokat megakadályozza. Nem biztos, hogy ez be fog következni akkor sem, ha eredetiben marad a törvényjavaslat szövege, de kerüljük ki ennek a lehetőségét is. Ezért kérem önöket, hogy fogadják el a Jobbik Magyarországért Mozgalom módosító javaslatát, amelyet Staudt Gábor képviselőtársammal nyújtottunk be, és ne csak az igazgatási vezetők hozzátartozóit zárjuk ki, hanem zárjuk ki az igazgatási szervek vezetőit is.
S még egy fontos érv amellett, hogy ezt megtegyük. Nagyon sokat hivatkoztak arra kormánypárti részről is, hogy a korábbi bírósági igazgatási rendszer nem volt megfelelő. Ez a bírósági rendszer ugyanis kitermelt magából egy olyan igazgatási vezetői réteget, amely szinte leválthatatlan volt. Senkinek nincs szüksége arra, hogy egy ilyen rendszer kialakuljon, és ez a javaslat egy ugyanilyen rendszert segítene elő álláspontunk szerint, hiszen kiváltságosakká fognak válni az igazgatási szerv vezetői, oly mértékben kiváltságossá, hogy ők fogják az egész bírói önkormányzati rendszert is uralni, ez pedig mindenképpen a bíróságon belüli demokrácia ellen fog hatni, illetve lehetőség lesz mindenféle személyi összefonódásra. Szerintem ennek a kikerülése nélkülözhetetlen, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a Staudt Gábor által és az általam benyújtott módosító javaslatot elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
