BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt nem kívánom ismét elmondani, hogy mennyire nem értünk egyet ezzel a törvényjavaslattal, itt már rengetegen elmondták, milyen hátrányai vannak, hogy ez visszamenőleges jogalkotás, és milyen következményei lehetnek. Mindenképpen szükség lett volna arra, hogy ezt a rendszert felülvizsgáljuk, de ez a komplett megszüntetés elfogadhatatlan, de mivel a Jobbik nem lát esélyt arra, hogy a kormány visszavonja ezt a javaslatot, ezért olyan módosítókat nyújtottam be, amelyek elsősorban kárenyhítést céloznak, illetve valamilyen módon próbálják a biztonságot megteremteni.
A 3., 4., 5., 6. módosítókról szeretnék beszélni, amelyek szét vannak szedve, ezért több részt is érintenének, de akkor inkább egyben beszélek róluk.
Az egyik, a 3. számú a legalacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcs alkalmazását írná elő, ugyanis ezek a járadékká minősített juttatások mind fix összegű juttatások maradnak, és igazából pont ezért fontos lenne valamilyen szinten garantálni az ilyen juttatásokra jellemző biztonságot. Amennyiben ki vannak téve ezek az emberek annak, hogy ahogyan éppen változik az adórendszer, úgy változik majd a jövedelmük, miközben az emeléseket nem fogják megkapni, csak az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor, akkor egy nagy bizonytalanságot fog ez generálni az egész rendszerben. Tehát a kiszámíthatóságot és a biztonságot azért valamilyen módon elérhetővé kellene tenni.
A másik az egészségi állapottal függ össze, ugyanis kihagyták a számításból azokat az eseteket, amikor szolgálati nyugdíjba vonultak az emberek, és nem állapították meg, hogy milyen mértékű egészségkárosodást szenvedtek el a szolgálat alatt, merthogy nem volt igazából jelentősége a nyugdíj-megállapítás szempontjából. Bár törvény írta elő, de itt tulajdonképpen mulasztást követett el az állam, ugyanis ezek a minősítések hiányoznak, és ennek hiányában most nem tudják bizonyítani, hogy ők a szolgálattal összefüggően adott esetben milyen károsodást szenvedtek el, és amennyiben jelentkeznek is erre a szenior állományú munkavégzésre, hogyha egészségileg alkalmatlannak találják őket, akkor is csak csökkentetten fogják kapni az eredeti járandóságukat.
Ezt küszöbölné ki a 4. számú módosító javaslat, illetve lehetőséget adna arra, hogy a minősítéssel rendelkezők számára is felülvizsgálatot lehessen kérni, amennyiben a nyugdíjba vonulás óta állapotromlás következett be, tehát lehet, hogy akkor még nem érte el azt a határt, de azóta a romlás következtében igen. Itt 30 százalékot határoztam meg. Erről persze lehet beszélni, tehát itt maximálisan kompromisszumkészek lennénk.
Amit szintén nem értünk, hogy tulajdonképpen a felső öregségi nyugdíjhatárt mindenki számára 65 éves korban határozták meg. A jelenlegi törvény szövege szerint, aki 57 év alatt van, mindenkinek a 65 év a mérvadó, akkor is, ha valójában nem az az öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozna rá. Az 5. számú módosító ezt tenné helyre.
Végül az utolsó pedig a feketefoglalkoztatás visszaszorításának céljaként a törvényjavaslatba bevett szankció, amikor is elveszítheti az ellátást, amennyiben feketén foglalkoztatják. Tehát a cél maximálisan érthető, támogatható, a feketefoglalkoztatást lehetőleg vissza kell szorítani, azonban itt a jog és az elkövetett bűn egyszerűen nem állnak összefüggésben. Tehát a szolgálattal megszerzett jogot utólag megvonni egy egyéb téren elkövetett törvénytelenség miatt, ez abszurd, ráadásul az ilyen szintű bírságkiszabás vagy büntetéskiszabás büntetőjogi kategória, tehát a Btk.-ban kellene szabályozni, és bíróság jogosult rá. Tehát az ilyen típusú polgári jogi szabályozás rendszertanilag is teljesen ismeretlen Magyarországon is, de nemzetközileg is, a 6. számú ezt helyezi hatályon kívül, és ha úgy gondolják, nyilván beveszik a Btk.-ba, vagy valami más alkalmas helyen szabályozzák.
Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)
