DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak kijártuk... Az előttünk lévő törvényjavaslat névlegesen a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szól, ez az elnevezés első hallásra szépnek is tűnhet, és azt gondolhatnánk, hogy itt elsősorban a polgárőri tevékenységet kívánja a kormány szabályozni, azoknak az embereknek kívánja az életét és tevékenységét könnyebbé tenni, akik a polgárőri tevékenységet végzik, az ő számukra szeretne tárgyi és személyi könnyítéseket eszközölni.
Ennek a törvényjavaslatnak a valódi címe azonban, ahogyan ez itt többször is elhangzott, az lehetne, hogy hogyan lehetetlenítsük el az olyan kezdeményezéseket, amelyek a közbiztonság megteremtése érdekében bármilyen olyan formában fellépnek, amiről úgy gondolják, hogy a kormány hatásköréből kilóg, illetve el kell mondani, hogy a Magyar Gárda és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület egyértelműen az oka annak, hogy ez megalkotásra került, minden más lehet szép indok vagy szép magyarázat, de nem tudjuk elfogadni.
Miért mondom mindezt? Itt talán Babák képviselőtársam, aki már nincs a teremben, vagy nem látom, felhorkant, amikor ezeket elmondtuk, és lex Gárdának neveztük az egész törvényjavaslatot. Nos, maga a törvény indokolása, az általános és részletes indokolása ad erre részletes magyarázatot, és bebizonyítja azt, hogy itt miért nem a közrend és a közbiztonság javításában érdekelt a kormány. Ezt annak ellenére idézném az általános indokolásból, hogy ez már megtörtént itt fideszes képviselőtársam részéről, aki a saját felszólalásában szintén az általános indokolást idézte. Hozzáteszem, az általános indokolásnak mindig az a célja, hogy a törvényalkotás fő motívumát megfogja, tehát ezt fő helyen szerepeltetni nem hiszem, hogy azt jelenti, hogy a kormány céljai ettől eltérnének.
“A legutóbbi országgyűlési képviselő-választásokat nem sokkal megelőzően olyan új, polgárőrségként bejegyzett szerveződések jelentek meg Magyarországon, amelyek ugyan a közbiztonság romlásának megakadályozását és megelőzését tűzték ki célul, működésük ugyanakkor e célokkal ellentétes hatást váltott ki, hiszen a közbiztonság növelése helyett eszkalálták a társadalmi feszültségek következményeit.” És itt jön az egyik kedvenc részem: “Mivel a polgárőrszervezetek az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alatt tevékenykedve szabadon alakíthatók, az ezzel kapcsolatos visszaélések megelőzése a jelenlegi szabályozás mellett nem biztosított maradéktalanul.”
Magyarul: a jelenlegi szabályozás azért nem biztosítja a kormányzat célkitűzéseit, annak ellenére, hogy ezek a szervezetek, ezek a szerveződések nem követtek el semmilyen bűncselekményt, a hatályos Btk.-t nem szegték meg, mert túl nagy szabadság adatik az állampolgároknak, hogy polgárőr-egyesületeket hozzanak létre, és a közrend fenntartásában részt vegyenek. Ha eddig valamiféle probléma, szabálysértés vagy bűncselekmény felmerült ezeknél az egyesületeknél, akkor miért nem azok alapján a törvényhelyek alapján jártak el, és a törvényt miért nem azok alapján tartották be, miért kell ez alapján egy új szabályozást hozni? Érezzük, itt nem másról van szó, mint a politikának megint egy olyan közegbe való behatolásáról, ahol annak semmi keresnivalója nincsen.
És egy újabb idézet az általános indokolásból: “Az új szabályrendszer képes legyen megakadályozni a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenységeket, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaéléseket.” Ezt miért a polgárőrtörvénynek kell megakadályoznia? Szintén azt tudom mondani, hogy van egy Btk.-nk és egy szabálysértési törvényünk, amelynek ezt meg kellene tennie. Nem hiszem, hogy erre a polgárőrségről szóló törvény lenne hivatott, az meg egészen abszurd, hogy itt arról szó nincs, vagy nem említik meg, hogy az ügyészség és a bíróság feladata lenne, hogy a hatályos törvények alapján eljárjon. Egyébként ezáltal önök beismerik azt is, hogy eddig az egyesületek, így a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tevékenysége is megfelelt a törvényeknek, lévén, akkor nem kellett volna ezeket a törvénymódosításokat eszközölni. Tehát amikor a belügyminiszter úr is arról beszélt annak idején, hogy el kell járni és fel fognak lépni a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel szemben - egyébként a bíróság megváltoztatta ezeket a rendőri intézkedéseket -, akkor bizony a belügyminiszter úr és a rendőrség nem tartotta be a hatályos jogszabályokat, mondhatnám azt is, hogy fittyet hányt ezekre.
Még egy mondat az általános indokolásból, ami esetleg érdekes lehet: “A kötelező tagság az egyesülési jog korlátozását jelenti - ezt elismerik önök is, köszönjük szépen -, azonban az alapjog-korlátozás során vizsgálandó szükségességi, arányossági tesztnek a törvényjavaslat megfelel.” Mennyiben és hogyan felel meg? Véleményünk szerint ez sok minden, csak nem a szükségességi és arányossági tesztnek való megfelelés, hogy önök úgy gondolják, hogy egyébként már a Btk.-ban is az új törvényi tényállás, ami a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése… - ez önmagában közröhej, és itt is várnék nemzetközi példát, hol valósult meg, hogy az állampolgárokat azzal szeretnék büntetni, vagy azt a tevékenységüket szeretnék büntetni, hogy ők a saját pénzükből, a saját energiájukból a közbiztonság fenntartása érdekében tevékenykednek. Ennyit arról, hogy miért született ez a törvényjavaslat.
Akkor nézzük is meg egy kicsit részletesebben! Az előterjesztő elismerten és beismerten nem fejleszteni, javítani akar a polgárőri tevékenység feltételrendszerein, hanem szűkíteni, elvonni és diktatórikus eszközökkel centralizálni.
(12.30)
Ezzel gyakorlatilag egy saját, kormány közeli magánhadsereget kíván létrehozni, amelynek minimális létszámát meg is határozza 50 ezer főben. A történelemben nem olyan régen volt már ilyen társadalmi szerveződésre példa. Ez a szervezet a jelenlegi törvényjavaslat szelleméhez hasonlóan működött. Éppen ezért sajnálattal kell megállapítanunk és kimondanunk, hogy ez a törvényjavaslat megteremti az alapjait egy Fidesz közeli munkásőrség létrehozásának. Ez egy veszélyes tendencia, hiszen a centralizálással egy olyan párthoz köthető militáns szervezet alakulhat ki, amely a későbbiekben biztonsági kockázatot jelenthet a demokratikus pártok és a demokrácia számára. (Felzúdulás a Fidesz soraiban.) Ráadásul az előterjesztő pont ezen célok ellen fellépve kívánja a saját arcképére formálni és a hozzá köthető polgárőrséget létrehozni.
A Gárda elleni fellépést ebben az eszközrendszerben paravánként is kívánja használni egy saját magánhadsereg megteremtése érdekében. Az előterjesztőnek a Gárda-jelenség kapcsán a valódi társadalmi problémákkal kéne szembenézni, azzal, hogy az előterjesztő személyesen ígérte meg, hogy két hét alatt rendet tesz, de ezen ígéretéből semmit nem tudott megvalósítani. Az embereket leginkább érintő, irritáló bűncselekmények száma soha nem látott magaslatokba szökött. A rendőrség szakmai munkája mélyponton van, akármennyire is cáfolják ezt állandóan itt a parlamentben a kormány képviselői. A rendészeti szervek társadalmi elismertsége, az egyes foglalkozási ágakat összevetve, messze leszakadt, a legutolsó helyek egyikén található.
Úgy vélem, hogy belügyminiszter úrnak bőven lenne feladata és restanciája a közrend, közbiztonság területén, és inkább ezen feladataira kellene koncentrálnia. Az ország jelentős részét közbiztonságilag magára hagyták, az emberek félnek kimenni az utcára, mert kirabolják őket, félnek elhagyni otthonaikat, mert távollétükben betörnek, nem vetnek földjeikbe, mert a terményt ellopják. És ön, illetve a kormány ahelyett, hogy ezek ellen a jelenségek ellen valóban fellépne, az elkövetőket üldözné, azokat kívánja büntetni, akik a magára hagyott vidék lakosságának segíteni akarnak.
A kormányzati szándékokat jól példázza, hogy a közbiztonság felszámolását követően az önkormányzati rendszert is felszámolják a 2 ezer főnél kisebb lélekszámú településeken. Se rendőr, se hivatal; még mielőtt államtitkár úr kiegészítene, önkormányzati hivatalok nem lesznek az új önkormányzati törvénytervezet alapján a 2 ezer főnél kisebb lélekszámú településeken. Az állam kivonul a vidék Magyarországáról, teljesen magára hagyva azt. Ez nagyon súlyos helyzethez fog vezetni. Önök felett ítéletet a történelem fog mondani. Az önök nevét sokszor és sok helyen fogják ismételni, a betört lakásokba belépve, a megvert hozzátartozókat orvoshoz kísérve, a lepusztult, lerabolt termőföldeket keserűen végigjárva és az erőszakos halált halt hozzátartozójukat siratva.
A polgárőr-egyesületek tekintetében az előterjesztés úgy rendelkezik, hogy a polgárőr-egyesület alapfeladatait akkor kezdheti meg, illetve végezheti, ha a működési területén illetékes megyei, fővárosi főkapitányságokkal írásbeli együttműködési megállapodást kötött, valamint ha az Országos Polgárőr Szövetség tagja. Ezek szerint teljesen indokolatlanul szűkíti a polgárőrszervezetek létrejöttének lehetőségét. Ugyanis a rendőrség irányában semmilyen szempontrendszer nincs meghatározva, hogy a polgárőr-egyesületekkel milyen feltételek mellett lehet vagy kell együttműködni. Ezt a gyakorlat fogja kialakítani, bizonyos egyesületek kapnak majd engedélyt a működésre, más egyesületek pedig nem. Különösen diszkriminatívnak tartjuk azt, hogy ezeket a megállapodásokat megalakulásukat követően közvetlenül kell megkötniük az egyesületeknek, amikor még lehetőségük sincs arra, vagy lehetőségük sem volt arra, hogy bizonyítsák működésük társadalmi hasznosságát.
Hogyan lehet megállapodást kötni vagy egy megállapodást elutasítani, ha a szervezet a működését még meg sem kezdte? Éppen ezért azt javasoljuk, hogy a rendőrség minden egyes polgárőrszervezettel alakulását követően kössön ideiglenes jelleggel, maximum egy évre megállapodást, amely annak lejártával meghosszabbítható vagy felülvizsgálható, felmondható lehet. Ez szükséges azért is, mert a (2) bekezdés 4. pontja a polgárőrszervezet polgárőr jellegére utaló adatot külön nyilvántartási adatként rendeli nyilvántartásba venni. A polgárőr-egyesület viszont csak akkor lesz polgárőr-egyesület, ha együttműködési megállapodást kötött a rendőrséggel. A rendőrség viszont csak bejegyzett polgárőr-egyesülettel köthet megállapodást. Ez egy logikai ellentmondás, aminek feloldására valamit tenni kéne a törvénytervezetben.
A területi polgárőrszövetségek az előterjesztés szerint a polgárőr-egyesületek szövetségei. Hasznosnak tartanánk, hogy a területi polgárőrszövetségek is kötelesek legyenek együttműködési megállapodást kötni a területileg illetékes megyei rendőr-főkapitánysággal. Ez a megállapodás garanciát teremthetne arra, hogy a közrend, a közbiztonság érdekében működő társadalmi szervezetek összehangoltan végezzék társadalmilag hasznos tevékenységüket.
A törvénytervezet az országos polgárőrszervezetekre vonatkozó rendelkezései különösen diszkriminatívak, szinte kizárják azt, hogy új országos polgárőrszövetség jöjjön létre. A területi polgárőrszövetség csak megyei hatáskörrel végezheti munkáját, ez a törvényben kimondásra kerül. Országos polgárőrszövetségként viszont csak olyan polgárőrszövetség jegyezhető be, amely legalább három éve országosan szervezi a polgárőr-egyesületek tevékenységét. A megyei polgárőrszövetségek, mint említettem, csak megyén belül működhetnek, nincs lehetőségük országos hatáskörben eljárni. Már csak azért sem, mert az illegális polgárőr-tevékenységet a törvény büntetni rendeli. Ráadásul a törvénytervezet legutolsó bekezdésében egyértelműsíti a szándékát, amely szerint, ha a 3664/2011. nyilvántartási számon nyilvántartott Országos Polgárőr Szövetség vállalja, hogy ellátja a jelen törvényben előírt országos polgárőrszövetség feladatait, úgy a jelenlegi Országos Polgárőr Szövetség lesz az új országos polgárőrszövetség.
Ez ugye, egy róka fogta csuka, egyszer kisbetűvel, egyszer nagybetűvel feltüntetve a törvényben. Ezért mondtam azt, hogy itt az a kormányzati szándék egyértelműen fellelhető, hogy egy kiválasztott szervezettel, az Országos Polgárőr Szövetséggel kívánnak létrehozni egy együttműködést, illetve megbízni a különböző feladatokkal. Ami egyfajta nemhogy autonómia, hanem, ha szabad így fogalmaznom, piaci egyeduralkodáshoz vezet, úgy, hogy később sem jöhetnek létre, bár a törvény szövegéből ez levezethető lenne, de az indokolást és a tényeket összevetve a jövőben sem jöhetnek létre országos polgárőrszövetségek.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a törvény szövege elméletben lehetőséget adhat erre, mármint arra, hogy új polgárőrségek létrejöjjenek, de sajnos ez nem fog létrejönni, és taxatíve a feltételeknek nem fog tudni egy új polgárőrszervezet sem megfelelni. Ez véleményünk szerint nem autonómia és a jogok bővítése, hanem éppen elég komoly szűkítést jelent. Hozzátéve, látom, hogy a végéhez közeledik az időm, valószínűleg kérni fogok még egy felszólalási lehetőséget, de most ezt a felszólalást azzal lezárva, hogy ezeknek a feltételeknek egyelőre, úgy tűnik, nem fog megfelelni egy országos szervezet sem. És innen szeretném folytatni a következőkben.
Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
