SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Lehet Más a Politika kiemelten fontosnak tekinti a közösségi szemlélet megjelenítését a bűnmegelőzés és a bűnüldözés terén. Az e téren tevékenykedő szervezetek munkájának támogatása nemzetközi kötelezettségünk is, hiszen az Európa Tanács 216/2007-es határozata is arra kötelezi a tagállamokat, hogy ilyen irányba fejlesszék rendvédelmi tevékenységüket. Ma Magyarországon 2150 egyesületben 90 ezer polgárőr teljesít szolgálatot. A polgárőrök saját szabadidejükben és mindenféle anyagi ellenszolgáltatás nélkül önkéntesen végzik tevékenységüket. Mindez elismerést és megbecsülést érdemel.
Tekintettel arra, hogy a szervezetek bizonyos közhatalmi funkciókat gyakorolnak, a jogalkotónak különös gondossággal kell döntenie arról, miként lehetséges működésükhöz teret és szabályozott környezetet biztosítani. Valóban nagyon fontos a kérdésben körültekintően eljárni, mert nem megfelelően szabályozott vagy felügyelt keretek között egyesek e funkciókkal visszaélhetnek. E problémával kapcsolatban az LMP számtalan alkalommal hangsúlyozta azt, hogy az állam erőszak-monopóliumának átvételére történő kísérleteket, valamint az egyesülési joggal való visszaélést mélyen elítéljük.
Tisztelt Képviselőtársaim! A szóban forgó törvényjavaslat megalkotásakor az általam imént említett tények figyelembevételénél, a polgárőri tevékenység elismerésénél és körültekintő szabályozásánál jóval nagyobb súllyal estek latba bizonyos aktuálpolitikai megfontolások. Egy kiérlelt, alaposan átgondolt törvényjavaslat megalkotásához hozzátartozik, hogy az országgyűlési képviselők számára kellő idő álljon rendelkezésre a törvénytervezet megismerésére és véleményezésére. Egy, a törvénytervezet által ki nem nyilvánított mögöttes szándék nyilvánul meg abban, hogy a javaslat indokolatlan sürgősséggel kerül ma tárgyalásra. Indokolatlan a sietség, hiszen ha a gyöngyöspatai és hajdúhadházi eseményeket távcsővel végignéző Belügyminisztériumnak közel fél évre volt szüksége e javaslat megtételéhez, nem értjük, hogy miért kell azt a törvénytervezet szövegének közzétételét követő harmadik napon megtárgyalni. Épp az imént említett visszaélések elkerülése, a probléma alapos politikai megvitatása és az erről kialakuló társadalmi vita szempontjából káros a jogalkotó sietsége.
Tisztelt Képviselőtársaim! A polgárőri tevékenység újraszabályozásakor a jogalkotó deklarált célja a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenység megakadályozása. Újfent hangsúlyozni kívánjuk, hogy az egyesülési joggal visszaélő, az állam erőszak-monopóliumát átvenni akaró, a félelem légkörét terjesztő csoportok tevékenységét elítéljük. E csoportok magyar társadalomban való jelenléte vitathatatlan, így a probléma orvoslását fontos társadalmi érdeknek tekintjük.
Ugyanakkor vitába szállunk azzal az általános indoklásban kifejtett tétellel, miszerint a közbiztonság és a közrend megteremtése, illetve fenntartása az állam kizárólagos joga és kötelessége. Miközben a tervezet ezt hangsúlyozza, homályban hagyja azt a tényt, hogy a helyi közösségek nem kis részben azért döntenek a közrend polgárőrség útján történő fenntartása mellett, mert az állam már pusztán a rendőrséggel nem képes garantálni a közbiztonságot. A javaslat azt hangsúlyozza, hogy a közbiztonság érdekében tevékenykedni csak reguláris szerveződésben és csak a rendőrség irányításával lehet, vagyis a közbiztonság megteremtésében csak akkor és úgy vehetnek részt más szereplők, ahogy azt az állam engedi.
Kiemelten fontosnak tartjuk annak deklarálását, hogy a közbiztonság kollektív társadalmi termék, annak előállítása nem lehet csak az állam, a rendészeti szervezetek dolga. A rend biztosítása ugyanis nem csak rendészeti funkciókkal történhet. Éppúgy, ahogy bárki más, a polgárőr is csak kivételesen, mások jogainak érvényesülését célozva léphet fel a közrend védelmében. Tőlünk nyugatra az elmúlt évtizedekben az irányban tettek lépéseket, hogy minél jobban társadalmasítsák a közbiztonságot, minél jobban bevonják a civileket a helyi közösségekbe.
A Lehet Más a Politika célja éppen a rendőrség társadalomhoz való közelítése, ezért nehezményezzük az önkéntes társadalmi szereplők, jelen esetben a polgárőrség rendőrségnek való alárendelését. Az előttünk fekvő javaslat figyelmen kívül hagyja, hogy a polgárőrség a lakosság együttműködésével lehet csak eredményes. Tehát minél jobban formalizálják, annál jobban távolodik az éltető helyi közösségi bizalomtól. A polgárőrmozgalom mindezek nyomán teljesen összefonódik a rendőrséggel, miközben a polgárőrök jogosítványait a javaslat a hatályos szabályozáshoz képest alig terjeszti ki.
Meggyőződésünk, hogy az állam erőszak-monopóliumával és az egyesülési joggal visszaélő szervezetek tevékenysége betiltásának célja nem vezethet el valamennyi polgárőr-egyesület egyesülési jogának korlátozásához. Úgy véljük, hogy az alapjog korlátozásánál mérlegelendő szükségességi, arányossági tesztnek nem felel meg. Arra van lehetőség, hogy a közhatalom megjelölje az emberek aktív részvételének kereteit. Arra azonban egy demokratikus jogállamban nincs, hogy a hasonló rendeltetéssel létrejött társadalmi szervezeteknek és azok tagjainak a jogait és kötelességeit tételesen meghatározza.
Különösen veszélyesnek tartjuk az egyesülési jog korlátozásakor a hatékonyság növelésére való hivatkozást. Ha a polgárőrségek nem felelnek meg egyes követelményeknek, akkor törvényben meg lehet tiltani bizonyos tevékenységeket, de az államosítás teljesen elfogadhatatlan megoldás. Álláspontunk szerint önkéntes rendőrség létrehozásának nincs akadálya, amennyiben a jogalkotó kinyilvánítja szándékát, hogy új, köztestületi funkciókkal felruházott szervezetet kíván létrehozni, és az ahhoz való csatlakozást lehetővé teszi. Csakhogy a törvénytervezet ehelyett az önkéntes egyesületként létrejött, így a civil társadalom részét jelentő szervezetek államosítását hajtja végre. Azzal, hogy a rend fenntartásának állami monopóliumára hivatkozva megfosztja az egyesületeket tagjaik jogainak és kötelességeinek autonóm szabályozásától, indokolatlan mértékben korlátozza e szervezetek egyesülési jogát.
Az egyesülési jogról szól 1989. évi II. törvény 2. § (1) bekezdése világosan kimondja, hogy az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetek az alapítók szándéka szerint jönnek létre. Az egyesületek, társadalmi szervezetek, illetőleg az általuk létrehozott szövetségek belső viszonyainak, a tagságra vonatkozó - például politikamentesség - követelményeknek a tételes, alakító jellegű szabályozása megszünteti az alapjog lényegén, az önkéntességen, a saját kezdeményezés alapján történő eljárást.
(12.50)
Valójában tehát nem a polgárőrségről van szó, hanem arról, hogyan viszonyul a kormány az emberi jogokhoz, amelynek védelme az alaptörvény szerint is az állam elsőrendű kötelessége.
Tisztelt Képviselőtársaim! A fokozott jogvédelem mellé fokozott felelősség is jár. Ha valaki ennyire hierarchikus szervezetben, megkülönböztetett jogi védelemben részesül, ez felidézi annak a veszélyét, hogy visszaél vélt hatalmi helyzetével. E veszélyből adódóan indokolt, hogy a polgárőröknek legyen fokozott büntetőjogi felelősségük a polgárőri tevékenység során elkövetett törvénysértés miatt.
A törvényjavaslat az Országos Polgárőr Szövetség hatáskörébe utalja a szolgálati és etikai szabályokat megszegő polgárőrökkel szemben benyújtott panaszok kivizsgálását. Álláspontunk szerint az polgárőrökkel szembeni panaszok elbírálásánál jobb lenne, ha rendőrségi hatáskörbe kerülne, és így el lehetne vele jutni a bíróság elé is. És ha a védelem a polgárőröknek kiemelt, akkor a felelősségük is legyen az, tehát feleljen úgy a cselekményeiért, mintha hivatalos személy lenne.
A polgárőr-egyesületek támogatásának törvényjavaslatban történő rendezése tevékenységük elismerését és támogatását célozza. E feladatok ellátása valóban drága, ebből adódóan kevesen képesek azokat éveken keresztül önkéntesen ellátni és finanszírozni. Ugyanakkor a javaslat közvetlenül a polgárok önkéntes anyagi áldozatvállalásának csökkenését, a feladat finanszírozásának államtól való elvárását idézheti elő. Különösen aggályos a javaslat 5. §-ának (6) bekezdése, amely szerint, ha az együttműködés megszűnik, az együttműködők kötelesek egymással elszámolni. Kérdésként vetődik fel bennünk, hogy ilyen helyzetben miként lesz képes a polgárőrség és a rendőrség elszámolni egymással.
Tisztelt Képviselőtársaim! Álláspontunk szerint a polgárőri tevékenység újraszabályozásakor a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenység, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaélés megakadályozásán túl célszerű lett volna a közösségi szemlélet, a közösségi bűnmegelőzés szempontrendszerét alapul véve, a közbiztonságra kollektív társadalmi termékként tekintve javaslatokat tenni. Meggyőződésünk, hogy a polgárőrszervezetek munkájának elismerése, tevékenységük ösztönzése ez utóbbi megközelítésben valósulhat meg.
Köszönöm figyelmüket. (Mile Lajos tapsol.)
