TAMÁS BARNABÁS
TAMÁS BARNABÁS
TAMÁS BARNABÁS (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a törvényről beszélnék, először is a különböző üldözési mániákat kellene ennek a Háznak vagy a hozzászólóknak levetkőzni, hiszen úgy érzem, hogy ennek az országnak sem vonuló bakancscsattogtatásra, sem pedig a szocialista fizimiskára létrehozott városőrségekre nincs szüksége, hiszen voltak olyan helyek, ahol a városőrség nappal védte, este vitte a városvagyont. Éppen ezért ildomos és kell most már egy olyan törvénynek születnie, amely a polgárőrség megerősítésére szolgál, valamint egy olyan civil szerveződésre, amellyel köthető együttműködés a karhatalmi, tehát a rendőrségi szervek részéről is.
A polgárőrség meghatározó közösségszervező erővé vált. A tevékenység társadalmi elismertségét jelzi, hogy az európai nemzetek sorában egyedülálló módon 2006-ban törvény született a polgárőrségről. A társadalmi kezdeményezésre létrejött polgárőrmozgalom hungarikum, sehol Európában nincs hasonló önkéntes, fegyvertelen, pártsemleges, az önkormányzatokkal is együttműködő civil bűnmegelőző szervezet. A polgárőrség ma a nemzeti bűnmegelőzés tömegbázisa. Létének, működésének, további fejlesztésének jelentőségét abban látom, hogy elő tudja mozdítani az állampolgárok aktivitását a bűnmegelőzés és a bűnüldözés segítése, illetve a rendvédelmi szervek támogatása terén.
A közbiztonság és a közrend megteremtése, illetve fenntartása az állam kizárólagos joga és kötelessége. Az e feladatban való önkéntes civil állampolgári részvétel és közreműködés olyan cél, amit az állam elismer és támogat, azonban ennek a közreműködésnek a feltételeit és a korlátait is jogosult meghatározni. Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető jog, azonban az állam szabályozott keretek közé kívánja szorítani a rendészeti feladatokat ellátó civil szerveződéseket, illetve ki kívánja szűrni azokat a szerveződéseket, amelyek a polgárőrség megnevezésével - visszaélve a polgárőri tevékenységgel - össze nem egyeztethető tevékenységet folytatnak, vagyis a törvényjavaslat célját és rendelkezéseit nem tekintik kötelező erejűnek magukra nézve.
A polgárőrség jogállására, szervezésére és tevékenységére vonatkozó új szabályozás elsődleges célja, hogy a jelenleginél hatékonyabb módon ösztönözze a bűnmegelőzés, illetve a személy- és vagyonvédelem területén jelentős szerepet betöltő önkéntes civil szerveződés működését, e szervezeteknek a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködését, illetve a megfelelő állami támogatásukat. A közfeladatokat nyilván a törvények betartásával kell ellátni, igazolvány kiadásával, nyilvántartás vezetésével, valamint az átlátható működés érdekében indokolt a polgárőrszervezeteket egy országos polgárőrszövetségbe tömöríteni. A törvényjavaslat ezért országosan csak egy országos polgárőrszövetség működését teszi lehetővé.
Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a polgárőrök a helyi közrend és közbiztonság fenntartásában működnek közre, amely kizárólagos állami feladat. Ha a polgárok önkéntesen részt kívánnak venni az állami monopóliumként a rendvédelmi szervek által ellátott feladatokban, akkor az ilyen célra irányuló egyesülés álláspontunk szerint korlátozható. Ugyanakkor a civil önkéntesek részvételét indokolt biztosítani. Ezt biztosítja a javaslat bizonyos korlátok bevezetésével. Hangsúlyozandó az is, hogy a helyi közrend és közbiztonság fenntartásában közreműködni kívánó polgárok szabad akaratukból döntenek úgy, hogy tenni kívánnak a településükért, így a polgárőr-egyesületbe való önkéntes belépéssel, polgárőr-egyesület alapításával tudomásul veszik, hogy az Országos Polgárőr Szövetségbe is szükséges belépni. Az Országos Polgárőr Szövetség látja el azokat az állami, adott esetben hatósági, szakmai, felügyeleti feladatokat, amelyek elengedhetetlenek a rendészeti jellegű tevékenységet is végzők esetében.
Fontos megemlíteni azt is, hogy a polgárőrség által vállalt tevékenység ellátását az állami önkormányzati szervek számára az alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülő törvényi rendelkezések szabályozzák. A törvényjavaslat szerint az állam olyan szerepet vállal a polgárőr-tevékenység területén, amely elősegíti az eredményes működést, ugyanakkor biztosítja a polgárőrszervezetek autonómiáját, önszabályozó képességük erősödését. Éppen ebből kifolyólag egy-egy településen a polgárőrség segítséget tud nyújtani a katasztrófák elleni védekezésben, a helyreállításban, az újjáépítésben, a környezetkárosítás megelőzésében, az otthonukban élő idős polgárok megvédésében, javaik védelmében és rendezvények helyszíni biztosításában. Bízom abban, hogy a parlamentben ülő pártok, mindenki egységesen próbálja értelmezni és támogatni a polgárőrtörvény megszületését, hiszen a civil szerveződések azt sarkallják, azt tükrözik, hogy ez egy polgári akarat, és a polgári akaratot minden magyar állampolgár, aki a hazájáért el akar járni, azt segíteni akarja, támogatja.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
