DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak röviden szeretném jelezni, hogy valóban mind Ipkovich képviselő úr, mind Gyüre Csaba képviselő úr módosító indítványát támogatjuk, azt is, amely a bíróság kijelölésére vonatkozó ügyészi lehetőséget, legfőbb ügyészi lehetőséget tartalmazza és azt is, amelyet most Ipkovich képviselő úr ismertetett, mármint kapcsolódó módosító javaslat formájában. De valóban más indokokkal támogatjuk, azért támogatjuk a legfőbb ügyész hatásköréből kivenni a büntetőeljárási törvénynek ezt a lehetőségét, mert ezt úgyis a büntetőeljárási törvény tartalmazza, és alapvetően ez egy büntetőeljárási kérdés, a vádemelés kérdése, tehát szükségtelen az ügyészség szervezetére vonatkozó szabályok között szerepeltetni.
Azt is hozzáteszem, nem akarom homokba dugni a fejemet, hogy az Alkotmánybíróság előtt folyamatban van, több beadvány is támadja ezt a büntetőeljárási rendelkezést. Én magam is kíváncsian várom az Alkotmánybíróság döntését, és ebből nyilván lehet következtetéseket levonni nemcsak erre a jogi megoldásra, hanem minden olyan jogi megoldásra, amely az ügyek mozgatását jelenti. Ez egy nagyon fontos szempont.
Mi meggyőződéssel valljuk, hogy az ügyek mozgatása egy olyan lehetőség, egy olyan igazgatási lehetőség, amely az időszerűséget, az eljárások gyorsítását szolgálni tudná, de nyilván ezt csak alkotmányos keretek között lehet megtenni. Ez a módja, amely az ügyészségi törvényben szerepelt, ez szinkronban van a büntetőeljárási törvénnyel, de az előbb beszéltünk róla, hogy a bírósági szervezeti törvényben is van arra lehetőség, hogy egy más eljárásban az országos bírósági hivatal elnöke jelöljön ki eljáró bíróságot. Hadd jegyezzem meg, hogy a jelenlegi hatályos törvényekben is van egy harmadik megoldás, ahol a Kúria vagy a Legfelsőbb Bíróság, egy bírói tanács, egy ítélkező tanács jelöl ki más eljáró bíróságot. Meglátjuk, hogy ezek közül melyik az, amelyet az Alkotmánybíróság elfogadhatónak talál.
Nekem egyébként személyes meggyőződésem az, hogy mivel a büntetőeljárás és általában az eljárási jogunk lehetőséget ad arra, hogy az általános illetékességi szabályoktól bizonyos okokból eltérjenek, gondoljanak csak például a kizárás intézményére, amikor egy bíróság valamely összeférhetetlenségi okból kizárt, ezt nem tudhatja előre egyébként az érintett, az ügyfél, az elkövető nem tudhatja előre. Tehát az úgynevezett törvényes bíróhoz való jog már azzal sérül, hogy őneki fogalma sincs arról, hogy később például egy elfogultsági indítvány vagy egy elfogultsági bejelentés, vagy egy összeférhetetlen helyzet miatt egy másik bíróságot fognak kijelölni.
Tehát van rá példa, a hatályos és évek óta, évtizedek óta bevett jogban is van arra példa, hogy az eljáró bíróságot kijelölik az általános illetékességi szabályoktól eltérően. Tehát nekem meggyőződésem, hogy ez önmagában még a törvényes bíróhoz való jogot nem sértené. Azt meg kell valóban látnunk, meg kell vizsgálnunk, és örülök neki, ilyen értelemben örülök annak, hogy az Alkotmánybíróság majd irányt mutat ebben a kérdésben, hogy mely keretek között lehet az általános illetékességi szabályoktól eltérően kijelölni egy alapvető jog védelme érdekében, tudniillik az időszerű eljáráshoz való jog érdekében ki lehet-e jelölni más bíróságot.
Összefoglalva: tehát hasznosnak látom a módosító indítványaikat, és nagyon köszönöm, hogy ezt a vitát lefolytathattuk. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(16.10)
