DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ami a 2. és a 3. pontban szereplő javaslatokat illeti, a közalapítványokra vonatkozó rendelkezések kapcsán újra el lehet azt mondani, amit itt már képviselőtársaim említettek, illetve a múlt héten is elmondtuk: önök a zárószavazás előtti módosítók intézményét visszaélésszerűen, házszabályellenesen alkalmazzák. Nem világos az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény módosításánál miért kell a közalapítványok státusába belenyúlni. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Így van!)
Egyébként a közalapítványokkal kapcsolatban én csak egy idézetet szeretnék előhozni évekkel ezelőttről, amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kezdte el átszabályozni a közalapítványok státusát, próbálta szűkíteni a lehetőségüket. Halász János államtitkár úr, aki most sajnálatos módon nem tartózkodik itt a teremben, akkor frakcióvezető-helyettesként azt mondta: “A közalapítvány bevett, modern, az állami feladatellátásnál hatékony forma, amely Európa minden országában működik.” Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Jó lenne végre tisztázni azt, hogy mi az összefüggés az önök ellenzékben elmondott mondatai, illetve a jelenlegi kezdeményezéseik között.
Ami az LMP által az ajánlás 1. pontjában benyújtott módosító javaslatot illeti, az az egységes javaslaton belül a 28. § teljes egészének az elhagyására irányul. Érdemes felidézni, hogy ez a passzus miről szól. Azt mondja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója a tanulmányi feladatainak ellátása során köteles tartózkodni a politikai tevékenységtől. Az egyetemen, annak kollégiumában, valamint a gyakorlat teljesítésének helyén politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként politikai véleményt nem nyilváníthat, más személy politikai véleményét nem befolyásolhatja.
Az a helyzet, hogy ez a paragrafus négy irányban és súlyosan sérti a hatályos alkotmányt, illetve a január 1-jétől hatályba lépő alaptörvényt. Az első: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói között nemcsak a rendvédelmi, illetve a katonai szervek kötelékébe tartozó hallgatók vannak, hanem a korábbi közigazgatási vagy államigazgatási főiskola hallgatói, az egyszerűség kedvéért civil hallgatók. Nem látom be, hogy megfelelne az alkotmányos alapjog-korlátozás kritériumának, a szükségesség-arányosság tesztjének az, hogy a korábbi államigazgatási főiskolai hallgatókat ilyen típusú, egyébként tipikusan a rendvédelmi kötelékbe tartozó egyének számára fennálló korlátozásokkal sújtsák.
De megyek tovább: ha az a tárcának vagy az előterjesztő minisztériumoknak az érvelése, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kötelekébe szolgálati jogviszonyban álló személyek is tartoznak, akkor nem lehet szem elől téveszteni azt, hogy az ő esetükben a szolgálati törvény már alapjog-korlátozást tartalmaz. Tehát megint csak nem felel meg a szükségesség-arányosság tesztjének az, hogy ugyanazt a személyt ugyanazon jogviszonya vonatkozásában egyszer a szolgálati törvény, egyszer meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény is alapvető politikai szabadságjogaiban korlátozza. (Folyamatos zaj.)
Harmadrészt: önök itt politikai véleményről, politikai tevékenységről beszélnek. Ez egy túlságosan tág fogalom ahhoz, hogy jogállami módon alapjogot korlátozó rendelkezésként el lehessen fogadni. Ki definiálja azt, hogy mit jelent a politikai vélemény vagy a politikai tevékenység? Így ebben az értelmezésben ez nem pusztán csak a pártpolitikai agitáció ellen irányul, ez azt jelenti, hogy ezen az egyetemen a hallgatók - függetlenül attól, hogy melyik karon tanulnak - semmiféle hallgatói érdek-képviseleti tevékenységet nem folytathatnak. Ez botrány, és egy indokolatlan, túlzott alapjog-korlátozás.
Végezetül: a passzus utolsó fordulata azt mondja, hogy más személy politikai véleményét nem befolyásolhatja. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Elnézést, kedves képviselőtársam, nem tudom, mit SZDSZ-ezik, az önök választási szövetségese volt az SZDSZ. Nem tudom, hogyan kívánják betartatni ezt a szabályt. Besúgórendszert fognak rendszeresíteni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen? Valaki majd jelenteni fogja azt, hogy a padtársa valamilyen politikai kinyilatkoztatást tett? Nem beszélve arról, hogy egész egyszerűen az egyes személyek, hallgatók közötti véleménycserét korlátozni egy törvényben, ez egy kirívó alkotmány-, illetve alaptörvénysértés.
Éppen ezért én arra kérném egyrészt a tisztelt előterjesztőt is, hogy támogassa a módosító javaslatunkat, illetve arra kérném a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a durván és négy dimenzióban is alaptörvényt, illetve alkotmányt sértő rendelkezést egészen egyszerűen távolítsa el a módosító javaslatból. Szeretném megerősíteni, hogy a hatályos szolgálati törvény azt a helyzetet, hogy szolgálati jogviszonyban álló személyek ne avatkozzanak bele a pártpolitikába, elégségesen, sőt megkockáztatom, a szolgálati törvény is némiképpen túlzottan rendezi. Abba gondoljanak bele, ha törvényi korlátozás alá vonják azt, hogy egy egyetemen két csoporttárs egymással nem beszélgethet, nem csak pártpolitikáról, adott esetben a hallgatói élettel, az egyetemi élettel összefüggő dolgokról, a) normál esetben tarthatatlan ez a rendelkezés, b) a rendes egyetemi működéshez az egyetemi vezetés és a hallgatók között szükséges bizalmi viszonyt tökéletesen aláássa egy ilyen, egy spiclirendszert előrevetítő rendelkezés.
Úgyhogy én arra kérném nagy tisztelettel a kormányt is, illetve kormánypárti képviselőket, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslatunkat támogatni szíveskedjék. A kívánt politikai cél kiváltására a hatályos szolgálati törvény tökéletesen, sőt túlzottan alkalmas is.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)
