DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 9. és a 36. ajánlási pontokban megfogalmazott módosító javaslatokhoz kívánok hozzászólni.
Az eredeti előterjesztés - helyesen - kifejezetten szűkre szabja azoknak az állatoknak a körét, amelyeket a prémjükért lehet tenyészteni. A módosító javaslat azonban kinyitja ezt a kört, és lehetővé tenné, hogy ezt a kört miniszteri rendelet szabályozza. Úgy vélem, hogy míg a táplálékul szolgáló állatok esetében indokolható az életük kioltása, addig a hideg elleni védekezés ma már másképp is megoldható. Jogszabály mondja ki - éppen az a jogszabály, amelyet módosítani kíván a jogalkotó -, hogy az állat érzelemre, szenvedésre, örömre képes lény. Tisztelt Országgyűlés, ez igaz a haszonállatokra is. Törekedni kell tehát arra, hogy a jogszabály valóban csak indokolt esetekben tegye lehetővé állatok életének a kioltását.
Megjegyzem, azért kell különösen megbecsülni a húsételeket, mert azok előállítása érdekében egy állat elpusztul, és ez minőségi különbség minden más élelmiszerrel szemben. Úgy vélem, hogy feladatunk ennek a szemléletnek az általánossá tétele. Mielőtt még megvádolnak azzal képviselőtársaim, hogy túlzottan érzelgős vagyok, nos én úgy hiszem, hogy ez nem érzelgősség, hanem egy helyes gondolkodásfejlődési folyamat, egy helyes hozzáállásban megmutatkozó fejlődési folyamat. Egyébként ezt példázza az állatvédelmi törvény is, amely több mint tíz éve került elfogadásra, de erről árulkodik a büntető törvénykönyvnek az a viszonylag új rendelkezése, amely az állatkínzást bűncselekménnyé nyilvánította. Tehát a társadalom eljutott oda, hogy az állatot már nem tárgyként kezeli, nem egy szinten kezeli az élettelen vagyontárgyakkal, hanem kiemeli ebből a körből. Úgy gondolom, hogy ennek a szemléletnek máshol is meg kell mutatkoznia. Egyébként megjegyzem, ezért javasoltuk annak idején, hogy az állatokat, az állatvilágot az új alaptörvény nevesítse és szabályozza.
Ahogy az előbb említettem, a hideg elleni védekezés ma már másként is megoldható, mint az állatok megölésén keresztül. A prém ma már nem más, mint luxustermék. Kiváló minőségű műszőrmék és egyéb anyagok állnak rendelkezésre a hideg elleni védekezéshez. A luxus iránti vágy pedig, tisztelt Országgyűlés, véleményem szerint nem elegendő indok az állatok elpusztításához. Ezért helyes az eredeti javaslatnak az a törekvése, hogy kifejezetten szigorúan korlátozza a prémjükért tenyészthető állatok körét. Őszintén remélem, egyszer eljutunk majd oda - s úgy tűnik, errefelé mutat a fejlődés és a gondolkodás iránya -, hogy erre egyáltalán nem lesz lehetőség semmilyen állat tekintetében.
A módosító javaslat éppen ezt az eredetileg helyes törekvést annullálja, mégpedig azáltal, hogy lehetővé teszi: ezt a kört miniszteri rendelet szabályozza. Mint tudjuk, a színfalak mögött sokkal könnyebb módosítani és ezt a kört kibővíteni, mint amikor itt, az Országgyűlés plénuma előtt kell megvédeni ezt az álláspontot. Vélhetően - ezt tudom csak leszűrni a módosítás igényéből - folyik még az alkudozás a vonatkozásban, hogy mely állatfajok kerüljenek ebbe a körbe, és mely állatfajok maradjanak ki ebből a körből.
Én tehát azt tudom mondani és javasolni, tisztelt Országgyűlés, hogy a 9. és 36. ajánlási pontokban szereplő módosító javaslatokat ne fogadja el az Országgyűlés, ne támogassa a kormány. Tudom, hogy voltak más módosító javaslatok is, amelyek szintén ezt a célt kívánták szolgálni, csak azokat az előterjesztő, hál’ istennek, nem támogatta. Azért ezt a kettőt emeltem ki, mert az előterjesztő ezt a két javaslatot támogatta.
Tekintettel arra, hogy a másik téma, amely szintén ebbe a vitaszakaszba tartozik, nem férne bele a számomra nyitva álló másfél percbe, egy ismételt felszólalásra fogok jelentkezni. Köszönöm szépen a figyelmet.
