KARÁCSONY GERGELY
KARÁCSONY GERGELY
KARÁCSONY GERGELY (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. A költségvetés tervezete alapján a 2012. év az elszegényedés, a megszorítások és az esélymegvonás éve lesz; az esélymegvonásé, merthogy a jövő évi költségvetés egyik legnagyobb vesztesei azok a közszolgáltatások lesznek, amelyeket az adófizetők éppen azért tartanak fönt, hogy minden magyar embernek egyforma esélye legyen a polgári létre.
Amikor önök újabb milliárdokat vonnak ki a háziorvosi ellátásból, akkor megvonják az esélyét annak, hogy az idősebbek jó egészségben legalább megközelítőleg addig élhessenek, mint a többi európai polgár. Amikor újabb milliárdokat vesznek ki az oktatásból, akkor megvonják az esélyét annak, hogy azok a fiatalok is tanulhassanak, akiknek a szülei nem tudják finanszírozni a tanulmányaikat. Amikor önök újabb milliárdokat vonnak ki a közösségi közlekedésből, akkor megvonják az esélyét, hogy a kistelepüléseken élők is tudjanak munkába, iskolába járni. És amikor önök milliárdokat vesznek el az óvodáktól és a bölcsődéktől, akkor megvonják az esélyét azoktól a nőktől, akik egyszerre szeretnének gyereket vállalni és dolgozni.
Az elmúlt húsz év kormányai - függetlenül attól, hogy milyen ideológiai mezbe öltözködtek - a közszolgáltatásokban nem láttak mást, mint megcsapolásra váró költségvetési tételeket. Idén az egészségügy és a közoktatás már akkor is minden idők legkisebb költségvetését kapta, amikor megszavazták, az évközi megszorító csomagok pedig csak tovább rontották a helyzetet, a 2012-es költségvetéshez pedig a kormány már nem is mellékelte az úgynevezett funkcionális besorolás szerinti arányokat, hogy ne derüljön ki: jövőre még rosszabb lesz a helyzet.
Hányszor hangzott el az elmúlt húsz évben, hogy az egészségügy ne betegségügy legyen? Hányszor hangzott el, hogy ehhez az kell, hogy a lehető legrövidebb időn belül legyünk kórházban, és a megelőzésre és az alapellátásra kell helyezni a hangsúlyt? Ehhez képest mit látunk? A kormány befagyasztja az alapellátás támogatását, ráadásul az áfanövelés és a bérkompenzáció terheit is a háziorvosi praxisokra terheli. És hányszor hangzott el már az elmúlt húsz évben, hogy aki az oktatáson spórol, az a jövőt éli fel? Csakhogy a kormány jövőre is spórol az oktatáson, vagyis feléli a jövőt.
Már most sem igaz az, hogy elég szorgalmasnak és tehetségesnek lenni ahhoz, hogy valaki tovább tudjon tanulni. Az OECD-országok közül Magyarországon határozza meg leginkább a gyermekek iskolai végzettségét és teljesítményét a szülők iskolai végzettsége. Ha még kevesebb fiatal mehet egyetemre, akkor eljutunk odáig, hogy diplomásnak egyenesen születni kell. A felsőoktatás büdzséje tükrözi a Széll Kálmán-csomagban beharangozott megszorításokat, hiszen az ágazatból jövőre 29 milliárd forintot vonnak ki. Önök 2008-ban népszavazást indítottak a felsőoktatási tandíj ellen, most azonban sunyi módon az összeget megsokszorozva, a kertek alatt visszahívják azt, csak átkeresztelték önköltségnek.
Egy 14 éves vidéki fiúnak, mondjuk, Felcsúton mennyi esélye lenne arra, hogy gimnáziumot végezzen, ha önök végigviszik azt, amit a szakképzési programjukban leírtak, hogy drasztikusan csökkentik az érettségit adó iskolai férőhelyek számát? Vagy egy átlagos keresetű vidéki családnak - amilyen mondjuk, a miniszterelnök úré is volt - mennyi esélye lenne arra, hogy kifizesse azokat a milliókat, ami ahhoz kellene, hogy valaki az ELTE jogi karán szerezzen diplomát?
(13.20)
Ha találkozna Orbán Viktor egykori önmagával, akkor mit mondana neki? Miért akarja tőle elvenni azt az esélyt, ami anno ön is megkapott az élettől? 14 éves koromban felnéztem Orbán Viktorra, amikor a Hősök terén elmondta azt az ominózus beszédét, de a mai fiatalok számára milyen esélyeket teremt a kormány?
Nem igaz az, hogy az ország gazdasági helyzete szükségessé teszi, hogy leépítsék a közszolgáltatásokat, hogy szükségesek a megszorítások. Ezekre csak azért van szükség, mert önök az egykulcsos adó bevezetésével azokat támogatták, akiknek nincs is szükségük arra, hogy támogatást kapjanak. Az LMP nemrég bemutatott költségvetési javaslata részletesen bemutatja, hogy megszorítások, a deficit növelése nélkül is lehet az állami közszolgáltatásokra több pénzt fordítani. Ha valaki fellapozza ezt a javaslatot, akkor nem olyan felelőtlen ellenzéki ígéreteket talál benne, amiket önök nyolc éven keresztül a parlament asztalára letettek, hanem fillérre ki van számolva az, hogyan lehet több pénzt fordítani egészségügyre, oktatásra, bölcsődei férőhelyekre és a közszolgáltatásban dolgozók fizetésének növelésére. Azt kérem önöktől, hogy fogadják meg ezeket a javaslatokat, a magyar közszolgáltatásokat tovább megsarcolni már nem lehet.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP, szórványos taps az MSZP padsoraiból.)
