DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Bizonyára ön előtt is ismert, hogy a pénzügyi tranzakciós ötlet a Nobel-díjas közgazdász, James Tobintól származik, aki szerint a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében adót kell kivetni a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra. Ám Tobin egyben úgy is vélte, hogy ilyen adó akkor valósítható meg, ha azt globális szinten, a föld valamennyi országára kivetik. Talán az is ismert ön előtt, hogy Tobin nem ezért az ötletért kapta a Nobel-díjat, és sohasem került kapcsolatba semmilyen olyan szervezettel, amelyik támogatta volna ezt a fajta adót.
Magát az ötletet, a Tobin-adót az ezredfordulón az antiglobalista szervezetek vállalták fel, mindenekelőtt az ATTAC, amelyik nevében is egyébként ezt tűzi ki. Ez egy ultrabalos szervezet, gondoljon csak arra, hogy a zászlaja vörös, és mivel a sarló és a kalapács már foglalt, ezért egy fehér százalékjelet tettek be a zászlóba. Nincs más, ezzel kellett megoldani a helyzetet.
Nos, tisztelt képviselő úr, az Európai Bizottság ehhez a kétségtelenül és tegyük hozzá, nem ortodox eszközhöz nyúlt vissza, amikor úgy gondolja, hogy bevezetne egy ilyen adót. De javaslom a tisztelt képviselő úr figyelmébe a Bizottság saját megvalósíthatósági tanulmányát, esetleg a 10. oldalt érdemes elolvasnia, ahol a Bizottság megfogalmazza azt, hogy az adó bevezetése arra ösztönözheti a pénzügyi intézeteket, hogy elmeneküljenek más országba, arra ösztönzi őket, hogy kijátszhassák az adót, vagy a szürkegazdaság felé forduljanak, és - talán a legfontosabb - összességében azzal számolnak: az adó bevezetése Európában hosszú távon a GDP 1,8 százalékos csökkenéséhez vezet. Ez itt, a 10. oldalon olvasható.
Remélem, tisztelt képviselő úr olvasta a Financial Times szerkesztőségi cikkét is - ha kell, odaadom -, amelyben azt írja: “Ha az a cél, hogy a bankrendszer arányosabban járuljon hozzá a válság terheinek viseléséhez, akkor ennek a pénzügyi tranzakciós adónál szerencsésebb, a pénzügyi folyamatokat kevésbé akadályozó eszköze a bankok mérlegfőösszegére kivetett adó.” Vagyis egy olyan adó - ezt már a Financial Times nem teszi hozzá -, mint amilyen a magyar bankadó. Ugye, Magyarországot tavaly hevesen bírálták a bankadó kivetéséért, mondván, ez nem egy ortodox eszköz, most viszont a Bizottság tenne egy javaslatot a tranzakciós adóra, amelyik nyilvánvalóan nem egy ortodox lépés, amelynél egyébként a Financial Times szerint még mindig jobb fajta az, mint amit a magyar kormány kivetett. Na, ennyit arról, hogy mi a nem ortodox és ortodox vita.
Tisztelt Képviselő Úr! Bizonyára ön is ismeri az Unió döntési mechanizmusát - adóügyekben 27 ország egyetértésére van szükség. Akkor idézném: ennek az adónak közel 80 százalékát a londoni Cityből kell bevenni, ezért a brit kormány jelezte, hogy megvétózná ezt a javaslatot. Nem véletlen, most már 17 országról, az eurót bevezetett országokról beszélünk.
Anders Borg svéd pénzügyminiszter, akinek az országában 1984-ben bevezették, '91-ben pedig megszüntették ezt az adót, finoman csak annyit mondott: országa nem kíván még egyszer ilyen kalandban részt venni. A lengyel pénzügyminiszter, Jacek Rostowski a múlt hónapban Wroclawban tartott informális Ecofin-ülés után azt mondta, nagyon-nagyon megosztottak voltak a témában a pénzügyminiszterek. Itt tartunk most. Nem hiszem, hogy ez azt jelentené, hogy globális egyetértés lenne, de még európai összhang sincs. Nincs hová sietni, tehát nincs mit átaludni.
Tisztelt Képviselő Úr! Bizonyára ön előtt is ismert, hogy a magyar kormány az áruk, a munkaerő, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának talaján áll, az Unión belül pedig a gazdasági és társadalmi modellek versenyében, így az adóversenyben és nem az adóharmonizációban hisz. A magyar kormány ezekre az elvekre építve, megfelelő időben hozza meg a végső döntést.
Köszönöm a figyelmet. Kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
(15.00)
