GULYÁS GERGELY
GULYÁS GERGELY
GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kovács Ferenc képviselőtársunkat, Vas megyei elnököt helyettesítendő állok itt, mivel neki egyidejűleg Tóth Géza sokszoros világbajnok és olimpiai ezüstérmes súlyemelő temetésén kell részt vennie, aki egyben Vas megyében az évszázad sportolója is volt. Így alkot ma szomorú egységet Vas megye és az ország időszerű gyásza a több mint másfél évszázaddal ezelőtti eseményre való emlékezésben.
Az október 6-ai gyásznapon, 162 éve történt, hogy a pesti Újépület előtti téren és Aradon magyar hősöket végeztetett ki Haynau. A magyar vértanúk közt a legszentebb ember gróf Batthyány Lajos volt, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke. Batthyány régi magyar arisztokrata család sarja, akinek ősei Hunyadi Mátyás uralkodása óta a történeti Vas vármegyében éltek mint főispánok, várnagyok, zászlós urak. A XVII. században bárói, később grófi, majd a XVIII. században hercegi címet kaptak. Kezdettől királyhű, udvari emberek, maga Batthyány Lajos is az marad utolsó leheletéig. Nem volt forradalmár, amint maga mondja: “Magam a forradalom ösvényére lépni határozottan vonakodtam… A forradalom ellen folytonosan küzdöttem. A király és a birodalom iránti árulásnak soha még csak a gondolata sem fért a lelkemhez.”
Batthyány Lajos 1839 nyarán szinte teljesen ismeretlenül lépett az országos közélet színpadára. Közéleti szerepléseit nem őrzi napló, nem írt könyvet, és kevés levelet hagyott hátra. Országgyűlési megnyilatkozásai is csak a napirenden szereplő kérdésekre vonatkoztak. Mégis meglepetést jelentett arisztokrata körökben, hogy az Országgyűlésen rögtön ellenzéki szellemben nyilatkozott, hiszen a családi hagyomány nem predesztinálta erre a szerepre, csupán arra ösztönözte, hogy őseihez méltó, kimagasló karriert fusson be. Ez a karrier tragikus véget ért, de nemcsak őseihez, hanem utódaihoz is méltó volt.
Sziklaszilárd jellem, felvilágosult műveltség, büszkeség és öntudat párosult a lojalitás gondolatával, és 1848 őszére Batthyány mégis eljutott a fegyveres forradalmi ellenállás elkerülhetetlenségének és jogosságának felismeréséig, amikor a nemzet érdeke - minden neveltetés, arisztokrata magatartás és korábbi meggyőződés ellenére is - a legelső szemponttá lett. Ezért nem kevesebbel, mint az életével fizetett.
“Ora et Semper”, most és mindörökké, ez áll a tőrön, amellyel megpróbálta elkerülni az utolsó megaláztatást. A tőrt felesége juttatta be férje börtönébe; az a Zichy Antónia, aki méltó társa volt Batthyánynak a történelmi küzdőtéren is. Hite, lelkesedése, elbűvölő egyénisége nemcsak megfelelő háttérnek bizonyult a politikai csatározásokhoz, hanem emelte kettejük ismertségét és népszerűségét is. Gondoljunk csak bele, több mint 150 évvel ezelőtt egy asszony értőn képes egyengetni férje útját, és ha szükséges, akkor szerelmet, féltést, önzést, és a saját, illetve gyermekei sorsát nem mérlegelve tudja párja kezébe adni azt a tőrt, amely örökre elszakítja a szeretett hitvest a földi világtól, de megőrzi évszázadokra a nagy férfiú és a család becsületét.
Elképzelhető, hogy az a Batthyány, akinek immár nemcsak Budapesten, Ópusztaszeren, hanem Szombathelyen és Ikerváron is szobor tanúsítja rendíthetetlenségét és történelmi példáját, az az államférfi egy asszony tudatos önfeláldozása révén válhatott kőbe, ércbe merevedett hűségszimbólummá?
Batthyány hű hazafi és vállalja sorsát. Vállalja a mérhetetlen igazságtalanságot. 1849 januárjában tartóztatták le, és áprilisban a fővárosból az ausztriai Laibach börtönébe vitték, útközben áthaladt a menet Jánosházán, Sárváron, Kőszegen és az ausztriai Czillin. Mindegyik helyen az emberek ki akarták szabadítani őt, de nemcsak a magyar fiatalok, hanem a szabadságszerető stájer parasztok is, mert tudták, hogy ártatlan.
Az ő földje volt Burgóvár, azaz Burgau nagy része is, Batthyány azonban nem kívánta ily módon visszanyerni szabadságát. Megköszönte a nép hűségét és odaadását, de bátran a bírái elé állt. A címere is tükrözi az egyéniségét: a rendíthetetlenség jelképe a kőszikla, benne a bátorság szimbóluma az oroszlán, a kőszikla csúcsán a szabadság és az önfeláldozás jelképe a kiterjesztett szárnyú madár, a pelikán. Batthyány bízott az igazság erejében, de nem kapott felmentést. Sorsa bizonyíték arra, hogy nem a büntetés, hanem a bűn gyalázza meg az embert. Örök figyelmeztetés, hogy a hazáért, a becsületért, az igazságért most és mindig, mindenütt ki kell állni. Főnemesi jelmondata is korszerű: mindenki a maga szerencséjének kovácsa. A nemzet is felelős a saját helyzetéért, ezt üzeni nekünk egy igazi európai.
Az a csodálatos egység, amely az arisztokrata miniszterelnök, a nemzeti érdeket a család elé helyező hős asszony és az önkéntesen harcba induló ifjak sorsában megnyilvánul, bizonyítja, hogy az egyéni érdekeken felülemelkedő hazafiság képes megtartani egy nemzetet. Együtt, egymásért élve boldogulhatunk csak, biztos házat és hazát építve, asszonyainkkal és gyermekeinkkel, a család bensőségességét őrizve, és a magyar múltból merítve tanulságokat az akadályok leküzdéséhez. Kívánok ehhez elég erőt, kitartást és szeretetet mindannyiunknak!
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
