DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy nehezen csak kivártam, itt a kétperces háborúban elvérezni látszanak a normál időkeretben felszólalni kívánó képviselők, úgyhogy elég sok minden elhangzott itt, a téma egyfajta összefoglalását vagy kiegészítését mindenképpen meg szeretném tenni, természetesen nem elfeledve, hogy itt a szabálysértésekről szóló törvényről beszélünk, de bizonyos kiterjesztő értelmezésre és az ebből következő okok feltárására azonban mindenképpen szükség lehet.
Ahogy a részletes indoklást elolvastam a törvényjavaslatban, feltűnt, maguk az előterjesztők is elismerik azt, hogy tudják, hogy nem lesz ez egy tökéletes megoldás, illetőleg az eddigi gyakorlat sem vált be teljesen, hiszen az első szakaszban azt olvassuk, hogy az eddigi pénzbírságokra hivatkoznak. Hozzátenném, ha már itt dogmatikai vitába bonyolódunk, a szövegben helytelenül pénzbüntetés szerepel a pénzbírság helyett. Ez nyilván egy elírás, de erre külön módosítót, az indoklás részére nyilván nem fogunk benyújtani, hanem ezt inkább jelezném, ha az előterjesztők idefigyelnek - most kevésbé. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mondjad!) -, talán módosítani lehet azt, hogy a pénzbüntetés helyett pénzbírság kerüljön be. Apró dogmatikai különbség, de ha már pontosan akarunk jogszabályt alkotni, akkor ez kerüljön így bele.
Tehát a részletes indoklásban az előterjesztők csoportja elismeri, hogy ezek eddig is nehezen voltak behajthatóak, és alig szolgáltak visszatartó erővel, már azoknál az önkormányzatoknál, ahol ez bevezetésre került rendeleti úton, és ez alapján mégis azt kérik, hogy egy erősebb szabálysértési tényállásban megjelenő és a bíróságok által is elbírálandó tényállásként kerüljön bele a szabálysértési törvénybe, váljon szabálysértéssé, és 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal, illetve elzárással lehessen sújtani.
Itt felmerült bennem, hogy ha felemeljük a büntetési tételeket, akkor ez mit fog megoldani, vagy az előterjesztők ezt hogy gondolták, ha néhány mondaton belül önmaguk is ellentétbe kerülnek a saját javaslatukkal. Az egyik részről azt mondják, hogy ez eddig sem jelentett megoldást, másrészről pedig a szigorítás, a büntetési összeg emelésével talán ez kiutat jelenthet. Ezt nem teljesen értem, hogy miért, talán nagyobb visszatartó erőre gondolhatnak, ami a Jobbiktól nem áll távol, hogy a büntetéseket emeljük, de ebben az esetben, mivel hajléktalan személyekről van szó, én is hajlok afelé, nyilván a behajthatóság szinte lehetetlen lesz, a visszatartó ereje pedig minimális, hiszen legfeljebb egy fűtött börtöncellába kerülnek az így megbírságolt vagy elzárásra ítélt hajléktalanok, ami számukra valóban nem egy túl nagy visszatartó erő, ezt azért az indoklásban fel kellene oldani.
Viszont a budapesti helyzetről néhány szót talán érdemes ejteni, hiszen itt már megtörtént az, hogy a Fővárosi Közgyűlés rendeletével egy szigorúbb szabályozást vezetett be a hajléktalanok tekintetében, legfőképpen az aluljárókra és a főváros koncentráltabb belvárosi kerületeire koncentrálva ezt a problémát, aminek az lett az eredménye, hogy valóban ezekről a forgalmas részekről eltűntek a hajléktalanok, hozzáteszem, csak átmenetileg, hiszen ahogy az ellenőrzés egyre gyengébbé vált, vagy fogalmazzunk úgy, ahogy a különböző ellenőrzésre hivatott csoportok összes egységeit nem oda vezényelték, hanem elkezdték végezni a feladataikat, tehát nagyobb területeket próbáltak ellenőrizni, ezáltal természetesen lecsökkent a felügyelet szintje az aluljárókban, tehát visszaszivárogtak a hajléktalanok, és ahogy ez a folyamat egyre folytatódni fog, nyilván a többiek is megérkeznek utánuk, és a probléma visszaáll ugyanoda, ahonnan elindultunk. Itt egyébként, bár elhangzott sokszor, és erre szerettem volna kitérni én is, hogy alapvetően nem rendészeti kérdésről van szó, de ennek az ellenőrzése viszont rendészeti kérdés, hogy kellő számban álljon közterület-felügyelő vagy akár rendőr rendelkezésre ezeknek a felügyeletére, vagy továbbmegyek, akár a programunkban a Budapest-őrség felállítását is pont hasonló esetekre szorgalmaztuk, de maradnék ennél a törvényjavaslatnál.
A másik probléma az volt, hogy eltűntek, ahogy mondtam, az aluljárókból, de megjelentek a környező közterületeken, a parkokban, a hajléktalanok ellepték ezeket a részeket, amelyek nyilván az ott lakó polgárok életviszonyait viszont rontották, nem azt mondom, hogy az aluljárók nem tehermentesültek egy kicsit, viszont megtörténhetett az, hogy például Vérmező kapcsán a rendőrkapitány adott ki egy olyan javaslatot az ott élő lakóknak, hogy miután lemegy a nap, inkább kerüljék el a Vérmezőt, ami szerintem elég abszurd, hogy ezt a rendőrségnek kell kijelentenie, hogy a parkokban való áthaladás néhol egy véres mulatság lehet naplemente után.
Tudom, hogy rendőrhiány van, de azért legalább a látszatra kellene ügyelni ebben a tekintetben. Hogy most már nincs rendőrhiány, ezt Kontrát államtitkár úrtól megtudhattuk, akkor úgy fogalmazok, hogy a látható rendőröket várnánk az utcára, tehát elhiszem, hogy létszámban próbáltak megoldani valamit papíron, de szeretnénk, hogy ez a közterületeken is minél látványosabb legyen, és a polgárok találkozhatnának is ezzel. Ezek a problémák, amelyek Budapesten megjelentek, vélhetően minden nagyvárosban elő fognak kerülni, ezekre fel kell készülni, és amikor egy ilyen szabálysértési javaslatot elfogadunk és módosítunk, akkor annak a következményeivel is számolni kell.
Itt már elhangzott többször a büntető szemlélet, hogy csak kizárólagosan a büntető szemlélet megjelenésének is a problémája. Valóban, addig nem fog semmi sem történni, ahogy azt egyébként már a Budapest-programunkban is elmondtuk, hogy ameddig nem adjuk meg a lehetőséget arra, hogy válasszanak egy jobb életet, egy munkával megspékelt életet, és a munkával vezessük ki őket a hajléktalanság világából, addig tulajdonképpen nem tudunk mit követelni tőlük. Ha ezt viszont megteremtjük, akkor természetesen azt mondom, hogy a legkeményebb szigorral kell fellépni, könyörületet nem tűrve azok irányában, akik úgy érzik, hogy kívül érzik magukat a társadalom normáin, és ezt megtehetik. Ha ezt viszont megteszik, akkor viszont a társadalom jóindulatára, különböző juttatásaira és ellátórendszereire ne tartsanak igényt.
(20.50)
Tehát ezek azok a problémák, amik ezzel kapcsolatban nemcsak hogy felmerülnek, hanem már a gyakorlatban is Budapesten megmutatkoztak.
Én azt kérem, hogy ezzel párhuzamosan gondolják végig, mert értem én, hogy az elzárás egy jó dolog lehet, de ott is felmerül egyébként, hogy hova, hiszen a börtönök elképesztő mértékben, több száz százalékos mértékben túltelítettek, egyébként legtöbb esetben Budapesten vagy a Budapest-környéki büntetés-végrehajtási intézmények. Tehát itt még ez is egy külön probléma lehet, de ezek a problémák mindenhol meg fognak jelenni, és a megfelelő háttérintézmények kidolgozása nélkül odavezethetnek, hogy csak elmélyítik ezt a válságot. De természetesen ezzel nem azt szeretném mondani, hogy nem kell valamit lépni, csak szeretnénk, hogy ha a jövő héten vagy a jövő hét után azzal a javaslattal, hogyha már ebben a szabálysértési törvénytervezetben nem jelent meg, akkor előállnának az ellátórendszer feljavításával, illetve az alternatívák megteremtésével, mert enélkül azok az ellenzéki aggályok, amiket itt megfogalmaztunk, sajnos valóra válnak, és ez a bumeráng visszafelé is elsülhet.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
