GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A hajléktalanság kérdésköre személyes meggyőződésem szerint is egy eléggé szorító kérdéskör, olyan, amely mellett nem lehet elmenni. De ahhoz, hogy ne menjünk el a kérdés mellett, megítélésem szerint az önök alapvető ígéreteinek kellene eleget tenni; mondjuk, annak, hogy 1 millió munkahely szülessen; mondjuk, annak, hogy a közfoglalkoztatás rendszerét ne szétzúzzák, hanem erősítsék; mondjuk, annak, hogy pont azoknak az embereknek, akik a perifériára sodródnak, akár a saját, akár környezeti körülményekbéli okokból fakadóan, azoknak segítő kezet nyújtanának.
Nem ez történik, legalábbis én azt látom, hogy nem ez történik. Önök arról beszélnek, hogy tisztességes, emberi megoldásokat kell találni, én ezzel teljes mértékben egyetértek, de hozzáteszem, úgy látom, mintha ezt a kérdést alapvetően nem másképp, mint rendészeti oldalról kívánnák kezelni. A törvénytervezetből ez a sugallat fogható. Szociális oldalról nem látom, az ellátórendszerek tágításának oldaláról nem látom a probléma megoldását vagy a probléma megoldásában való részvételt.
Nekem az alapvető bajom az ezzel a kérdéskörrel, hogy olyan peremfeltétel-rendszert rak össze, amely tekintetében gyakorlatilag előre megrajzolt pályák alakulnak ki, amikor is, mondjuk, 150 ezer forintos bírság kiszabására kerül sor, amelynek a megfizetése nyilván nem következik be, ezt követi az elzárás, a pálya, a biztonság az elzárás keretei között fog megvalósulni.
Én azt mondom, az a személyes véleményem, hogy ezt a kérdéskört természetszerűleg kezelni kell, de a kérdéskör kezelésének a bázispontja alapvetően az emberi, a humánus, a szociális megoldások színpadán kell hogy megrajzolódjon, és nem rendészeti eszközök kezelésével. Lehet, hogy az is szükségszerű, de a kettő együttes kezelése elengedhetetlen.
Elnök úr, köszönöm szépen a türelmét. (Taps az MSZP soraiban.)
