DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke: Köszönöm, elnök úr, különösen az utóbbi részét az engedélyének, ugyanis szerettem volna képviselőként is szólni, de most akkor ezt a műfajt egyesíteni fogom.
Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök ennek a polémiának, ami itt elhangzott néhány percben, mert talán sikerül tisztáznom egy félreértést nem sok reménnyel, de a remény hal meg utoljára. Tavaly is elmondtam ilyen időszakban azt, hogy itt többfokozatú félreértésről van szó. Én egy kényszerhelyzetben levő előterjesztő vagyok, hiszen a beszámolót nem a költségvetési bizottság készítette de facto, hanem köszönhető annak a munkának, amit a Médiatanács menedzsmentje készített. De az okok, a problémák mélyebben vannak, és itt hadd tegyek egy bírálatot a tőlem jobbra ülő frakció képviselőinek: azt az eredendő hibát vagy bűnt ők követték el 1996-ban, amikor az első médiatörvény nem tisztázta azokat az alapvető kérdéseket, hogy ennek a közpénznek, amiről most beszélünk, hol lett volna a helye.
Tisztelettel jelentem, kedves képviselőtársaim, hogy önök kihagyták az államháztartásból ezt a fontos területet, több mint 30 milliárd forint nem része az államháztartásnak, ami egyszerűen szakmailag egy nonszensz. Ennek az államháztartásban lenne a helye, és nem a költségvetési bizottság elnökének meg a bizottság egészének kellene itt kínlódni egy speciális hatóság pénzügyi beszámolójának az előterjesztésével, hanem a kormány, a pénzügyi kormányzat zárszámadásába csomagolva kellene ideterjeszteni az egész zárszámadással együtt. És nem a menedzsmentnek kellene gondoskodni a saját könyvvizsgálójáról, hanem az Állami Számvevőszéknek kellene auditálnia több más intézménnyel együtt. Akkor nem lenne háromféle költségvetése az országnak: egy nagy állami költségvetés, vagy ahogy önök most újabban nevezik: Magyarország költségvetése; aztán egy külön kis költségvetés erről az alapról, a volt műsorszolgáltatási alapról; és külön egy még kisebb költségvetés a médiamenedzsment pénzügyi elszámolásairól.
Tehát itt van egy nagyon súlyos mulasztása az előző kormánynak, amit sajnos nem tud pótolni a jelenleg regnáló kormánytöbbség sem. Az új médiatörvény sem tette egyértelművé és világossá azt, amiről beszéltem. Továbbra sem része az államháztartásnak a Médiatanács által kezelt alap és a közpénzek, kilóg az államháztartásból, és továbbra is tisztázatlan ennek a pénzügyi ellenőrzése. Itt nem a Műsorszolgáltatási Alap, nem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság általános beszámolójáról van most szó, amit itt Pálffy és Novák képviselőtársam is szóvá tett, nem az általános beszámolóról van szó, hanem kizárólag a pénzügyi beszámolóról, aminek röviden és egyszerűen az a lényege, hogy stimmelnek-e az elszámolások.
(18.10)
Az elszámolások stimmelnek, mondom én, azért stimmelnek, mint ahogy jeleztem a tájékoztatómban, két független könyvvizsgáló nézte meg az elszámolásokat, és ők független könyvvizsgálóként kiadták egyrészt a hitelesítő, másrészt a korlátozott záradékot, de mint mondtam, a korlátozás nem a számszerű korrektségre vonatkozott, más természetű volt.
Én a független könyvvizsgálók véleményét szavatoló véleménynek tartom, és erre támaszkodva hoztam ide önök elé ezt a törvényjavaslatot, még egyszer mondom, kizárólag a számszaki helyesség szempontjából, és abból a szempontból, hogy hiteles képet festenek-e ezek a beszámolók a médiahatóság pénzügyi és vagyoni helyzetéről. És azt mondom, hogy igen, hiteles képet festenek, mert a két könyvvizsgáló ezt megállapította.
Ezt a megállapítást a jövőben nem a két független könyvvizsgálónak kellene megtennie, hanem az Állami Számvevőszéknek. Ha önök csináltak volna egy olyan számvevőszéki törvényt, mint amilyet nem tudtak csinálni, akkor most benne lenne az új számvevőszéki törvényben ez a feladat is. Ez ott megint nincs benne. Ez onnan kilóg. És nem véletlen, hogy sem a Számvevőszék, sem az igen tisztelt kormány részéről semmiféle érdeklődés nem mutatkozik a téma iránt, a bizottsági ülésen sem volt jelen sem a kormány képviselője, sem a Számvevőszék képviselője, illetve ott volt, de nem szólt hozzá. Egyik sem tekinti a saját problémájának ezt a kérdést. Miközben, ha lenne egy közpénzügyi törvényünk, akkor vélhetően ez is a helyére kerülhetne. Ez nincs a helyén.
Tehát itt most elbeszélünk egymás mellett, mert itt a legtöbb probléma - főleg Karácsony képviselőtársam hozzászólásában - az volt, hogy olyan információk hiányoznak ebből a törvényjavaslatból, amelyek az általános beszámolóban lehetnének benne, és azt lehetne számon kérni valakin, nem tudom, hogy kin, aki előterjeszti. De ebben a Házban előterjesztést önmagában a Médiatanács elnöke nem hozhat, úgy tudom, a kormány hozhat vagy valamelyik bizottság hozhat. Mert ez az a beszámoló, ami többek között mivel foglalkozik? Értékeli az elektronikus hírközlési piac működését és fejlődését. Értékeli a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének céljából hozott döntéseket, továbbá a tisztességes és hatékony verseny kialakulásának, fenntartásának elősegítése érdekében tett intézkedéseket, tájékoztatást ad a hírközlési tevékenységet végző szervezetek, személyek magatartásának felügyeletéről, és értékeli az állam tulajdonában álló erőforrásokkal való gazdálkodás következményeit.
Kérem szépen, amiről ma itt szó van, az nem ez. Amiről ma itt szó van, az nem más, mint a pénzügyi beszámoló - mint mondtam -, a menedzsment által összeállított és a menedzsment által megbízott könyvvizsgálóknak a véleménye.
Tehát nagyon egyetértek abban Novák Előd képviselőtársammal, hogy szükség lenne arra, hogy a médiahatóság általános beszámolóját - nevezzem most akkor már így - is tűzze a Ház a napirendjére, ugyanúgy, mint ahogy megtárgyalja a Gazdasági Versenyhivatalét, megtárgyalja az Állami Számvevőszékét, megtárgyalja a PSZÁF-ét, majd a Magyar Nemzeti Bankét is és így tovább. Az összes országos főhatóságnak az általános tevékenységéről szóló beszámolót ide kellene hozni, ezáltal gyakorolhatná az Országgyűlés az ellenőrző funkcióját. De most nem erről van szó; hanem arról van szó, hogy stimmelnek-e az elszámolások, és mint mondtam, a könyvvizsgálók tanúsítják, szavatolják azt, hogy igen, stimmelnek az elszámolások.
Tehát én ezért mertem idehozni, és ezért javasoltam az általános vitára való alkalmasságot. De tisztelettel jelentem, be fogok nyújtani törvényjavaslatot ez ügyben, hogy kerüljenek a dolgok a helyükre. (Babák Mihály: Helyes!) Mert sohasem lesz rend, ha összevissza beszélünk, és nem tudjuk, hogy miről van szó. Ezt a közpénzt, amit ez az alap és amit a menedzsment kezel, ezt az államháztartásba kell belehelyezni, és az ezzel való gazdálkodást, elszámolást, pénzügyi beszámolást az Állami Számvevőszéknek kell auditálnia, és nem magánkönyvvizsgálóknak, mert a magánkönyvvizsgáló nem a parlamentnek jelent. Én speciel tudom a szakmából, kik a könyvvizsgálók, de senki más nem tudja. Az Országgyűlés nem áll megbízotti viszonyban a magánkönyvvizsgálókkal, ha úgy tetszik, ez egy belső ellenőrzés. Hiányzik a független külső pénzügyi ellenőrzés. És van arra hivatott szerv, Állami Számvevőszéknek hívják, neki kellene auditálnia ezt a területet is, sok más egyéb mellett.
Végezetül, elnök úr, elismerésemet kell hogy kifejezzem a médiahatóság menedzsmentjének, mert ők legalább azt a szakmai tisztességet érezték és érvényesítették, anélkül, hogy a törvény erre megbízást adna vagy felhatalmazást adna, vagy kötelezettséget írna elő, anélkül is gondoskodtak arról, hogy megbízzák azt a két könyvvizsgálót, akinek a munkája révén most ez a javaslat idekerülhetett, mert én a bizottság elnökeként nem lettem volna szakmailag arra hajlandó, hogy aláírok egy ilyen törvényjavaslatot.
Tehát ilyen előzmények után örülök annak, hogy ezt elmondhattam. Restancia van előttünk, illetve önök előtt most már, kétharmados törvényről van szó, restancia van önök előtt, nincs rendezve az államháztartásba helyezése ennek a közpénznek. Nincs rendezve az auditálása és a menedzselése sem olyan szempontból, hogy ne három törvényt alkossunk arról, amiről egy törvényt is elég lenne megalkotni.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
