PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tettünk egy próbát, de ezúttal most már rendben van, és működik a mikrofon.
Fontosnak tartom, hogy két dolog ne maradjon a levegőben és válasz nélkül: mégpedig az egyik a díjbevétel-elmaradásokkal kapcsolatos, a második pedig az említett digitális átállással kapcsolatos. A médiatörvény 2010-ben úgy fogalmazott, a digitális átállásról szóló törvényt aszerint módosította, hogy megtartotta azokat a korábbi feltételeket, amelyek mellett a digitális műsorszórást el lehet indítani. Ez egész egyszerűen két feltétel: az országos lefedettségnek 94 százalékosnak kell lennie, illetve rendelkezésre kell állnia a digitális vevőkészüléknek. Ehhez kötötte azt a bizonyos 2012. december 31-ei határidőt a korábbi Dátv.
(18.00)
Ezt módosította úgy a médiatörvény, hogy megtartotta a két feltételt, és azt mondta, hogy a digitális átállás napja az lesz, amikor ezek a feltételek már jelen vannak, amikor ezt a rendszer teljesíteni tudja, vagy legkésőbb kitolódik 2014. december 31-éig, tehát ez a pontos helyzet.
Vagyis tartok attól, Novák képviselőtársam, hogy ha a Médiatanács vagy az alap 2010-ben digitális átállásra költött volna, most azt kérné számon a rendszeren, az alapon és a Médiatanácson, hogy miért költött valami olyasmire, aminek a távlati lehetősége 2014-ben van, vagy lehet, hogy korábban, aszerint, hogy a technikai fejlesztések különböző szolgáltatóknál - amelyek a rendszertől, tehát a tanácstól és az alaptól függetlenek -, a terjesztők mikor tudják azt előállítani, illetve hogy mikor van a vevőkészülékeknek, a digitális vevőknek valami olyan penetrációja a lakosság körében, hogy az a szolgáltatás értelmes, túl azon, hogy a 94 százalékos területi lefedettség a Magyar Köztársaság teljes területére vonatkoztatva megvan-e.
Ez tehát feltétlenül hozzátartozik a dologhoz. Ne kérje számon a digitális átállásra való pénz el nem költését akkor, amikor ennek valószínűleg a technikai és minden értelme ebben az évben, tehát a 2010-es évben, amikor a költségvetés zárszámadásával foglalkozunk, aligha releváns.
A másik ilyen kérdés, hogy mind Karácsony Gergely képviselőtársam, mind Novák Előd képviselőtársam említik azt, hogy itt a műsorszolgáltatási díjak bevételei elmaradtak. De akkor azt miért nem teszik hozzá korrektül és rendesen, hogy még maga az anyag is - és ezt Nyikos László is tanúsítja, hiszen ő írta alá - tartalmazza azt, hogy ezek a bevételek megérkeztek 2011 januárjában, merthogy az ORTT, mint az NMHH jogelődje 2010-ben úgy rendelkezett, hogy a műsorszolgáltatási díj négy részletben fizethető, és úgy állapodott meg a szerződés keretében a műsorszolgáltatókkal, hogy a negyedik részlet 2011-ben fizetendő, akkor válik esedékessé.
A beszámoló, a zárszámadás utal arra, hogy ezek a befizetések megtörténtek, illetve utal arra a televíziós műsorjogosultság tekintetében. Tény, hogy nem utal erre a rádiós műsorszolgáltatás tekintetében, illetve azt jelzi, hogy 2011 januárjában esedékes ez az összeg, bár azt nem írja, hogy befizették-e. A kérdés valóban az, hogy akkor megtörtént-e ez a fizetés. Ha így tenné fel akármelyikőjük is a kérdést, akkor rendben volna, de ez nem a beszámoló korrektségének a megkérdőjelezése lehet, hanem kizárólag annak, hogy vajon a műsorszolgáltató ezeket a fizetéseket teljesítette-e.
Továbbá az merülhet fel kérdésként: vajon, ha nem teljesítette vagy késedelmesen teljesítette, akkor a műsorszolgáltatóval kötött szerződés alapján megfizette-e esetleg azokat a késedelmi kamatokat, amik ilyen esetben szükségesek. Ez a két dolog tehát az egész beszámoló korrektségéhez hozzátartozik.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
