TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is, engedje meg, hogy öt helyen pontosítsam az ön interpellációját.
Először is, nem a sajtóból kell értesülni arról, hogy vannak ilyen szándékok, hogy a kötvénykibocsátást szigorítani szeretné a kormányzat, illetve az Országgyűlés, hanem itt kell lenni az alaptörvény parlamenti vitáján, illetve a szavazásán, és abból megtudja, a 34. cikkben le van írva, hogy mit szeretne, nem a kormány egyébként, hanem az Országgyűlés.
A másik: nem fogadom el azt az állítását, amit mond, hogy nem küldtük meg az érdekszövetségeknek az ezzel kapcsolatos véleményünket, hiszen éppen egy hete kapták meg az önkormányzati érdekszövetségek és az önök frakciója is, hogy az önkormányzati törvény 124. és 125. §-ában ezzel kapcsolatban az új törvényjavaslatban mit szeretne a kormányzat, illetve a Belügyminisztérium mit fog a parlament elé terjeszteni.
Rossz az az információja is, hogy Hajdúszoboszlón a kormányzat bennfentes információt adott át a frakcióban lévő polgármestereknek, mert ha hiszi, ha nem, Hajdúszoboszlón ez a kérdés szóba sem kerül. De nem helyes az az információja sem, hogy Zuglóban kötvénykibocsátásról döntöttek, és egyáltalán semmilyen szándéka nincs Budapesten a XVIII. kerületnek arra vonatkozóan, hogy kötvényt szeretne kibocsátani. Tehát az interpellációjában elég komoly csúsztatásokat, illetve valótlanságokat állított.
Azon túl érthetetlen az a felvetése, hogy hogyan lehet egy olyan jogszabályt kijátszani, amely még nem létezik, hiszen ez a szigorítás, ez a korlátozás majd csak 2012. január 1-jén fog vélhetően hatályba lépni. Hozzáteszem, hogy összesen 14 esetben bocsátottak ki kötvényt ebben az évben az önkormányzatok, egyébként ebben benne van Szeged MSZP-s városvezetése is és több független önkormányzat is. Sajnos, LMP-sről nem tudok beszámolni, mert én nem tudok olyan önkormányzatról vagy polgármesterről, amelyet LMP-s többség vagy LMP-s polgármester vezetne az országban.
De ha megvizsgáljuk a tényeket, ahogy ön is elmondta, önök is egyetértenek azzal, hogy az a tendencia, amely az országban kialakult, nem jó. 2006-ban az önkormányzatoknak még csak 487 milliárd volt az adósságállománya, a hitel és a kötvény, sajnos, 2010 decemberében ez már több mint háromszorosa, az 1200 milliárdot is meghaladta. Ennek több oka is volt: egyrészt a szabályozatlanság, másrészt az önkormányzatok alulfinanszírozottsága, harmadrészt az európai uniós fejlesztésekhez való önerő biztosítása, és a negyedik pedig a tartalékolási célú vagy forgatási célú igénybevétel. Valóban, az alaptörvény kimondja, hogy szigorítani szükséges és adott esetben a kormány engedélyéhez kell kötni az önkormányzatok eladósodását, illetve a kötvénykibocsátás kötelezettségvállalását. Ahogy mondtam, az önkormányzati törvénynek két passzusa is, a tervezet is foglalkozik ezzel, amely választ ad az ön kérdésére, és természetesen még további jogszabályok fogják normatívvá tenni a kormány bizonyos szerveinek az engedélyét ahhoz, hogy az önkormányzatok hozzájuthassanak ehhez a hitelhez vagy adott esetben a kötvényhez.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Végezetül, nem igazán értem a kérdését, hiszen önök a koncepciójukban azt írják, hogy az önkormányzat gazdálkodási méretéhez, a költségvetés nagyságához, az adósságszolgálati képességhez kötődő szabályozók felállításával megfelelő korlátok közé kell szorítani az eladósodást. Tehát önök alapvetően egyetértenek ezzel a szabályozással és ezzel a kérdéssel, úgyhogy önt arra kérem, hogy támogassa majd, amikor a benyújtott törvényjavaslatban ugyanezt az elképzelést meg fogja találni, amit a kormány nyújt a parlament elé.
Végül, önnek azt javaslom, hogy ha megír egy interpellációt szeptember 21-én (Az elnök a csengő megkocogatásával jelzi az időkeret leteltét.), azt ne mondja el október 17-én, mert sok dolog már nem aktuális abból, amit mondott.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
