DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára emlékeznek arra a vicces filmre, aminek az volt a címe, hogy “Ha kedd, akkor Belgium”. Magyarországon ez úgy hangzik, hogy ha kedd, akkor alkotmánymódosítás, immáron 11-edszer, tisztelt képviselőtársaim. Ez a 11. alkalommal történő alkotmánymódosítás annyiban hasonlít, vagy mondhatom azt, teljesen megegyezik a korábbiakkal, hogy a fideszes, kétharmados többség a pillanatnyi hatalmi érdekeihez igazítja az alkotmányt, ezt teszi most már 11. alkalommal. Ha ez nem így lenne, akkor lett volna arra nézve egy koncepció, hogy az új alaptörvény hatálybalépéséig mi az, amit el akarnak végezni az alkotmánymódosításban. De erről szó nincsen, nincsen előre eltervezett koncepció, nincsenek ésszerű tervek arra nézve, hogy a hatályos alkotmányt hogyan és miként akarják módosítani, hanem amikor pénteken gondolnak egyet, és benyújtanak egy alkotmánymódosítást, akkor kedden már itt azt tárgyaljuk is a Házban.
Én azt gondolom, hogy alkotmányt módosítani így meglehetősen szégyenteljes, és a felelősségteljes koncepció mentén előkészített alkotmánymódosítások helyett szijjártói magaslatokban, vagy inkább azt kell mondjam, mélységekben kommunikációs hazugságok uralják a közbeszédet arról, hogy átszervezzük az országot, közben pedig egy szó nem esik arról, ennek a törvénymódosításnak a kapcsán sem - itt figyeltem nagyon a vitára -, hogy ez mitől lesz jobb az embereknek. Tehát itt nem arról van szó, hogy azoknak, akiknek az érdekében történik a kormányzás, a szempontjait, az érdekeit figyelembe vennék, hanem egyszerűen az alkotmánymódosítások nem szolgáltak más célt, mint azt, hogy a Fidesz hatalomkoncentrációs politikáját kiszolgálják.
Egy rövid visszatekintés ennek bizonyítására: az első alkotmánymódosítás 2010. május 20-án volt, ez létrehozta a miniszterelnök-helyettesi pozíciót. Napnál világosabb, hogy ennek a szövetségnek fontos volt az, hogy a pártszövetség másik része is kapjon egy olyan rendkívül magas stallumot, amivel stabilizálni tudják a koalíciót és a hatalmukat.
A következő alkotmánymódosításra egy hónappal később, június 28-án került sor. Itt, készülve a forradalmi önkormányzati választásokra, lehetővé tették azt, hogy külső alpolgármestert is lehessen választani. A Magyar Szocialista Párt tiltakozott ez ellen, mert ez semmi másról nem szólt, mint egy hatalmi konstrukcióról. Egy szó nem volt arról, hogy ez mitől jobb az állampolgároknak, csak kizárólag az önök hatalmi szempontjai voltak napirenden. Ugyanezen a napon megváltoztatták az alkotmánybírók jelölési rendjét. Ez sem volt véletlen, ma már bőven elégséges, hogyha a Fidesz és a KDNP megegyezik abban, hogy ki lesz alkotmánybíró, már a jelölésnél eldől, hogy nem lehet további lehetőséget feltárni. Ugyanezen a napon a média elfoglalásához szükséges alapfogalmak is belekerültek az alkotmányba. Talán részleteznem sem kell, hogy ez milyen átalakításokat végzett el a médiában. Csak egy példával hadd utaljak, néhány nappal ezelőtt a 3,5 perces Telesportban sikerült a miniszterelnöknek plusz még egy fideszes kormánypárti képviselőnek szerepelnie a Telesportban. Itt már akkor lehet érteni az alkotmánymódosítást.
Július 22-én az alkotmánymódosítás a különadót alapozta meg. Azóta tudjuk, hogy ennek a gazdaságra gyakorolt hatása messze nem olyan sikeres, mint amit szeretett volna elérni. Aztán a következő alkotmánymódosítás igazi gyöngyszem, amikor Lázár János és Kocsis Máté a hivatásos állomány tagjait visszamenőlegesen is kizárta az önkormányzati választásokon való indulásból. Itt aztán homokszem került a gépezetbe, mert kiderült, hogy az az öt év, amit eredetileg terveztek, beleakadt Borkai polgármester úrba, így aztán azonnal a lex Borkait elfogadták - ugyancsak fideszes hatalmi szempontok alapján -, és az öt évet gyorsan három évre csökkentették.
Aztán jött a legfőbb ügyész megválasztása szabályainak megváltoztatása, és egyike a legszégyenteljesebbeknek, amikor az Alkotmánybíróság hatáskörét a Lázár-csomaggal a költségvetési, adó- és pénzügyi szabályozás tekintetében csökkentették. Ezt Paczolay alkotmánybírósági elnök úr is kritizálta, még most az Alkotmánybíróságról szóló törvény vitájában is elmondta, hogy mennyire elfogadhatatlan ez a korlátozás.
(20.00)
Azután igen szégyenteljes ez az alkotmánymódosítás is, ami Lázár-Balsai-féle néven fog bevonulni majd a történelembe, ahol is a rokkantnyugdíjasok és a szolgálati nyugdíjasok szerzett jogát kívánták elvenni, illetve erre adtak alkotmányos felhatalmazást.
Ennél a vitánál már olyan mélységekbe ment el a kormányoldal, hogy egyenruhások tízezreit állította be bűnbaknak, pedig ezekkel az emberekkel nem történt más, mint hogy a törvényes jussukat kapták meg, és nagyon sokszor úgy küldték el nyugdíjba, hogy nem is akartak elmenni. No, tehát ilyen alkotmánymódosításokkal volt kikövezve ez az út, ami elvezetett a mai napig.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd idézzem itt a felsorolás után Sólyom Lászlót, aki a közelmúltban egy konferencián a következőt mondta: “Az elmúlt 20 évben kialakult kultúránk szerint az alkotmány szent. Úgy néz ki, már nem szent, hanem csak egy eszköz, ami hihetetlen visszaesés.” Szó szerint ezt mondta Sólyom elnök úr, és ez a most előttünk fekvő módosítás is ilyen. Ez az alkotmánymódosítás felhatalmazást ad arra a kétharmados többségnek, hogy elvegye az önkormányzatok vagyonát. A múlt héten gondolt egyet a Fidesz, pénteken benyújtotta a 11. alkotmánymódosítást, és íme, most azt a szöveget tárgyaljuk, hogy a helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy a helyi önkormányzatok részére történő ingyenes átadásáról törvény rendelkezhet. Ennyi a szöveg, és ebből a felhatalmazásból következik az, hogy egy hazugságra alapítva elveszik a megyei önkormányzatok feladatát, és elveszik a megyei önkormányzatok vagyonát, merthogy nem igaz az, ha az önkormányzatok eladósodtak, a megyei önkormányzatok eladósodtak, ez az oka a mostani helyzetnek, akkor egyetlen megoldás van, hogy a rendszert államosítjuk, a rendszert önök államosítják, állami feladattá teszik azt, amit egyébként az önkormányzatok is jól elláthatnának.
Tisztelt Országgyűlés! Én azért akartam bemutatni az elmúlt időszak alkotmánymódosításait, mert szeretném azt világossá tenni, hogy mi jó néhányan, és nemcsak azok, akik itt ülünk a parlamentben ellenzéki képviselőként, hanem akik polgármesterként dolgoznak Magyarországon, vagy csak egyszerűen érdeklődnek a közélet iránt, mi átlátunk ezen a kormányzati szándékon. Pontosan tudjuk és látjuk, hogy olyan hatalomkoncentráció, olyan államosítási hullám zajlik, ami egyébként az alkotmányügyi bizottság ülésén le is lepleződött, hiszen a jogi megoldások érvelésénél Répássy államtitkár úr párhuzamot vont 1990 és a mostani időszak között, és miközben jogtechnikáról beszélt, itt a tartalom a lényeg.
Azt gondolom, Magyarországnak előrefelé kellene haladni, és nem vissza abba a rendszerbe, amikor egy központi akarat végrehajtása volt a feladata - egyébként akkor úgy hívták, tanácsrendszer -, hanem azt az önkormányzati szuverenitást, azt az erős önkormányzatiságot, amit egyébként 1990-ben közmegegyezéssel hozott létre az Országgyűlés, azt az értékeivel együtt tovább kell vinni. Ez egy hamisság, amire ezt alapozzák, ez egy hazug állítás, és azért nem ül itt, tisztelt képviselőtársaim, egyetlenegy megyei közgyűlési fideszes elnök, kormányhivatali vezető sem, mert azt gondolom, ez az alkotmánymódosítás rendkívül kínos és leleplező a Fidesz számára. Azt, hogy az önkormányzatokat és az egészségügyi rendszert hogyan érinti, képviselőtársaim fogják a vezérszónoklatban kifejteni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
