DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tovább szeretném folytatni, legfőképpen a formáljog és egy kicsit a politikai kitekintés origójából.
Répássy államtitkár úr az alkotmányügyi bizottság ülésén azt mondta, hogy arra, ami most történik, egy '90-ből vett vagy a rendszerváltás korából vett példával is élhetünk, amikor a tulajdonjog rendszereit átrendezték, a privatizációra gondolva ezzel. Én ezt azért éreztem rossz példának - és a párhuzam adott, csak ezt negatív szempontból szeretném kihangsúlyozni -, hiszen már 1990-ben sem történtek egyrészt legitim módon a dolgok, vagy legalábbis csak a formáljognak a legitimációja alatt.
Eleve a privatizáció, és az, hogy nem reprivatizáció valósult meg, már ez is egy olyan tulajdonjogviszonyba való beavatkozást vagy a kommunista rendszer bűneinek nem a helyreállítását, hanem tovább fokozását vetítette előre - és most már húsz év tapasztalatából látjuk, hogy mi lett ennek az eredménye - , hogy elveszett az egész nemzeti vagyon. Míg az államadósság a tízszeresére nőtt, addig gyakorlatilag a horribilis méretű állami vagyonok, amik a nemzet vagyonai voltak, eltűntek. Ez az a '90-ben végbement rendszerváltás, amit nem szeretnénk példaként ebben az esetben említeni, mert ha ezek a vagyonok is így fognak eltűnni, amiket most a megyei önkormányzatoktól a kormányzat elvesz, akkor nagyon szomorúak leszünk, és egyrészt ennek a politikai felelősségét is majd később viselnie kell remélhetően a kormányzatnak és a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának.
Annak idején felvetettük azt a kérdést, amikor először szóba került a megyei önkormányzatok vagyonának megfelelő ellentételezés nélküli átadása a kormányzat, az állam számára, hogy itt bizony felmerülhet a hűtlen kezelés és a hivatali visszaélés bűncselekménye, és azokban az esetekben kilátásba helyeztük, hogy meg fogjuk tenni, a Jobbik meg fogja tenni a megfelelő büntető feljelentéseket. Akkor a médiában és a különböző fórumokon arról harsogtak, hogy ezek feltételezések, itt nincs szó arról, hogy a hatályos törvényeknek ne felelnének meg ezek a vagyonátadások, erre joguk van a megyéknek, erre joguk van a megyei vezetőknek. Utána, lám-lám, egyik pillanatról a másikra azzal szembesülünk, hogy valóban kell egy alkotmánymódosítás, tehát valóban nem felelt meg a formáljognak sem az, amit önök elterveztek, és valóban utólag próbálnak valamiféle szentesítést nyerni az itt elkövetett cselekedetekre.
Tehát már itt eleve tetten érhető az a dilettantizmus, amivel önök hozzáálltak a témához, hiszen ezek úgy mentek be a testületek, a megyei közgyűlések elé, hogy tulajdonképpen a megyei vezetőknek és az önök fideszes-KDNP-s többségének fogalma nem volt róla, hogy mik a kormányzati elképzelések. Fogalmuk nem volt róla, hogy tulajdonképpen a kormányzat mit is szeretne ezekkel a vagyonelemekkel, pláne nem arról, hogy ennek mi lesz a kifutása az ellátás és az ellátottak tekintetében. Ezt meg tudom erősíteni abból a szempontból is, hiszen budapesti elnökként a Fővárosi Közgyűlésnek jelen voltam azon az ülésén, amikor ezt az előterjesztést beterjesztették, és bizony-bizony azzal kellett megint csak szembesülnünk, hogy totálisan, teljes mértékben fogalma nem volt sajnos a fővárosi vezetésnek, hogy itt miről is van szó.
Az ellenzéki kérdésekre, hogy milyen garanciák vagy milyen jövőkép várható, semmit nem tudtak mondani, csak azt, hogy hallották ők, hogy készül valamiféle törvény ennek a legalizálására, illetőleg majd ki fog derülni, hogy Orbán Viktor és kormánya mit szeretne, de őket erről nem tájékoztatták.
(21.00)
A Fővárosi Közgyűlésben egyébként sikerült annyit elérnünk, bár természetesen nemmel szavaztak képviselőink erre a javaslatra, de annyit legalább sikerült elérnünk, hogy úgy került elfogadásra ez a javaslat, hogy akkor írhatja alá a főpolgármester, ha megszületnek az erre vonatkozó törvények, és utána még ezt be kell hozni a Fővárosi Közgyűlés elé a végső aláírás előtt. Ez is a Jobbik frakciójának köszönhető, legalább a főváros, Budapest élen járt abban, hogy legalább a jognak, a megfelelő hatályos jognak a keretében maradjunk.
És ahogy beterjesztették ezeket a törvényjavaslatokat és a bizottsági viták elindultak, azt tapasztaltuk, Szabó Erika államtitkár asszony elmondta a bizottság ülésén - ez így hangzott el -, hogy erre az egészre azért van szükség, mert Orbán Viktor kötött egy szerződést, és utána tulajdonképpen most módosítani kell az egész jogrendszert és az alkotmányt, hogy ennek a szerződésnek, amit október 3-án Orbán Viktor és a megyei vezetők megkötöttek, megfeleljen. Erre mondtam én, hogy akkor egy normális jogállamban a miniszterelnöknek a törvényeknek megfelelő szerződéseket és minden egyéb jognyilatkozatokat kellene tennie, nem elindulnia akármerre, mint a vak lónak, és akkor utána majd felépítjük előtte az utat, akármerre is megy. Tehát azért a jogállamnak vannak keretei, amit talán be kellene tartani.
Egyébként hozzáteszem, hogy ugyanez a Szabó Erika asszony itt már a plenáris ülésen azt is vitatta, hogy ez egy szerződés lenne. Ez nem is egy szerződés volt, a bizottsági ülésen még szerződés volt, itt már a kormány tulajdonképpen nem is szerződést kötött, bár ott látjuk a miniszterelnök aláírását ezeken a dokumentumokon, amelyeket mi is megkaptunk. Egyszerűen nem értem, hogy akkor ez micsoda. Sőt, az is elhangzott itt néhány órával ezelőtt ugyancsak Szabó Erika államtitkár asszony részéről, hogy a kormány nem is köthet szerződést.
Várom, hogy ha még két órát itt leszünk, akkor már az is fölmerül, hogy van-e kormány Magyarországon, egyáltalán van-e regnáló hatalom, mert ahogy a dolgok menetét látom, tulajdonképpen ez lesz a következő lépés. Azt hiszem, egyre jobban próbálják magyarázni a magyarázhatatlant, és beleviszik önmagukat is olyan extrém jogi szituációkba, amelyekből kijönni elég nehéz, azt kell mondjam, hogy nem is lehet. És ezen az sem segít, hogy az ellenzéket vádolják azzal, hogy itt mindenféle hecckampányokat találunk ki, és az önök hótiszta, szűztiszta szándékait megpróbáljuk elferdíteni.
A budapesti példánál maradva: azért nem működnek például a kórházak, mert nem adnak rá kellő pénzt, és az agglomerációból ide járó, gyógyulni vágyó betegeket senki nem fizeti meg. Például Pest megye, már nem is tudom, hogy milyen állapotban van, de ameddig nem volt ilyen állapotban, addig sem fizette ki azokat az ellátási kereteket, amelyeket Pest megyei lakosoknak a fővárosi intézmények nyújtottak. És sajnos azok a tervek is napvilágra kerültek, Szócska Miklós nyilatkozott többször ez ügyben, hogy itt majd bizony nagyon profin felszerelt kórházak lesznek, bizonyos központi kórházak. De mi lesz a többivel? Nekem nagyon úgy tűnt, hogy bezárás és ingatlaneladások, bár ezt önök természetesen tagadják, de ezek merültek fel az államtitkár úr korábbi nyilatkozataiból, és ha a folyamatokat nézzük, akkor azok is elhangzottak, vagy olyan érvek is elhangzottak, hogy majd akkor abból lehetne finanszírozni, tehát a bezárt kórházakból és az ingatlaneladásokból a megmaradt kórházakat.
Hát azt hiszem, ez nem egy járható út, és ettől óva inteném a Fidesz-kormányzatot, bár az önkormányzatokban általában eljátsszák ezeket a sablonokat, egy jónak tűnő előterjesztést beterjesztenek elég gyakran, és amikor az teljesen máshogy sül el, és az ellenzéki aggályok valósulnak meg, akkor azt mondják, hogy változott a gazdasági helyzet, mégsem úgy gondoltuk, bárki hibás volt, csak önök nem, akik ezt előterjesztették.
De hogy az alkotmánymódosításról is néhány jogdogmatikai kritikával éljek, amit ide beterjesztettek az 1. §-ban, az alkotmánymódosítás, az úgy szól, hogy a helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő ingyenes átadásáról törvény rendelkezhet. Tehát ebben az általunk is kifogásolt jogi felhatalmazottság hiányát próbálják kiküszöbölni, egy lehetőséget próbálnak teremteni az önkormányzati vezetőknek, megyei vezetőknek arra, hogy ezeket az ingatlanokat vagy egyéb vagyontárgyakat ingyenesen, térítésmentesen átadhassák az államnak. Ez egy általunk egyébként kifogásolt irány, de legalább egy lehetőséget teremt, a lehetőségét teremti meg annak, hogy ha a megyék úgy gondolják, hogy ezekkel élni kívánnak, akkor döntsenek vagy dönthessenek úgy, hogy átadják, anélkül, hogy hűtlen kezelést vagy egyéb bűncselekményeket követnének el.
De az indokolásnak az 1. §-a viszont úgy szól - idézem ezt is, mert muszáj -: törvény helyi önkormányzati vagyonnak ellenérték nélküli átadására rendelje el más helyi önkormányzat, illetve az állam részére. Ezt teszi lehetővé. Ez viszont nem egy felhatalmazás, illetve felhatalmazás, de az államnak arra, hogy ő a megyéktől, ha akarják, ha nem adni ezeket az ingatlanokat, vagyonelemeket, ő elvehesse. Tehát valószínűleg a valódi jogalkotói szándék az indokolásban mutatkozik meg, tehát nem egy opciót ad a megyéknek, hogy vagy adják vagy nem ezeket az ingatlanokat, hanem tulajdonképpen elveszik tőlük, államosítják, mert ezt tartalmazza az indokolás része.
És ahogy látjuk, és a megyei vezetők, fideszes megyei vezetők nagy számban aláírták ezeket az átadási szerződéseket, bizony-bizony ez így utólag igazolja azt, hogy a kormányzatnak valóban ez volt a szándéka, nem csupán egy mentőövet próbált nyújtani, hogy aki megszorult és amelyik megye át szeretné adni ezeket a vagyonokat, az tehesse meg, legyen rá lehetősége a hatályos alkotmányos szabályozás szerint, hogy ezt így, ilyen formában kivitelezze, hanem tulajdonképpen, mint ahogy a viccben oly sokszor hallottuk, az állam a megyék javát akarja, csak ők meg lehet, hogy nem akarják odaadni, illetve a megyei vezetőjük, fideszes vezetőjük akarhatja ezt legfeljebb.
Ezek viszont olyan - és ezt jeleztem az alkotmányügyi bizottságban is - jogalkotási problémák, visszásságok, amelyeket azért ki kellett volna küszöbölni, bár láttunk ennél cifrábbakat is, minthogy a normaszöveg és az indokolás nemhogy értelmezésre szorul, de jogilag bizonyos szempontból köszönő viszonyban sincs egymással, vagy legalábbis könnyen bele lehet kötni.
És feltenném a kérdést, vagy továbbvinném a gondolatmenetet, hogy mi lesz akkor a következő, amit a kormány kitalál, mert ha ezen az elven és ezen a síkon maradunk, akkor ezután tulajdonképpen a devizahitelesek ingatlanát vagy bármilyen hitellel terhelt ingatlant elvehet a tulajdonosától, még ha mondjuk, egy tízmillió forintos ingatlanon egymillió forint hitel is van, hiszen a Magyarországon levő ingatlanok végül is átvitt értelemben a magyar nemzet részét képezik. Ha valakinek van például egy földdarabja, akkor az az anyaföldet... - és főleg a következő és 2012. január 1-jétől hatályba lépő alaptörvényünk kapcsán, ami a Szent Korona-tant már beemeli, könnyen lehet arra hivatkozni, hogy a Szent Korona-tan értelmében bizony-bizony minden föld a magyar nemzet tulajdona. Ezt mi el is fogadjuk, de akkor a kormánynak akár ezen logika alapján lehet az a következő lépése, hogy nemcsak az önkormányzati tulajdon-viszonyokba, hanem továbbmenve, a magán-tulajdonviszonyokba is be kíván avatkozni.
Tehát ezen jogi aggályok és a felsorakoztatott egyéb érvek alapján mi semmiképpen nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot, és arra kérjük önöket, hogy fontolják meg, ha kell, akkor beszéljenek a miniszterelnök úrral, tárják elé az itt felhozott jogi aggályokat, ő is jogászember, talán meg fogja érteni, és elfogadja.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
