DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amiről mi most itt beszélünk, az 740 megyei intézmény, amiből 30 egészségügyi intézmény, a többi oktatási, szociális, közművelődési és egyéb intézmény, 475 az oktatási, 132 a szociális és ifjúságvédelmi, 74 a közművelődési intézmény.
(18.40)
Ennyi intézmény biztonságos működtetéséről kell majd önöknek dönteni. Ezen intézmények sorsáról, az ott dolgozók és az ott ellátottak sorsáról szól az az intézkedéscsomag, amelyhez az alkotmánymódosítást Répássy Róbert államtitkár úr ismertette. Kialakult egy helyzet, a megyei önkormányzatok nem tudják tovább finanszírozni ezen intézmények működését, és megoldást kell találni, valóban rendszerszerű megoldást kell találni ennek a kérdésnek a kezelésére.
A kormány azt szeretné és az a legfőbb célja, hogy az intézmények biztonsággal tovább működjenek, és a helyzetben rejlő adósságtermelő lehetőség megszűnjön. A lépés az nagyon nagy, olyan, mint húsz évvel ezelőtt, amikor az állam úgy döntött, hogy ezen állami feladatokat a megyei önkormányzatokon keresztül végzi el. Most úgy dönt, hogy közvetlenül fogja elvégezni, az államszervezet rendszerén keresztül, és nem a megyei önkormányzaton keresztül.
Abban a helyzetben, ami így kialakult, közrejátszott az a politikai döntés, ami az elmúlt nyolc évben a szocialista kormányok helyzetértékeléséből adódott, miszerint minden lehetőséget meg kell ragadni a fideszes vezetésű megyei önkormányzatok ellehetetlenítésére, és ennek egyik eszköze volt, hogy a megyék, a megyei önkormányzatok nem kapták meg az államtól azt a finanszírozást, amivel ezen 740 intézmény biztonságos működtetését garantálni lehetett volna. Emiatt több száz milliárd forintos adósság keletkezett az önkormányzatoknál országosan, a megyéknél 147 milliárd forint adósság keletkezett. Mindent megtettek ugyanis, hogy az intézményeiket felelősséggel működtetni tudják, vettek föl hitelt, kötvényt bocsátottak ki, és mindezt a működésre fordították. (Moraj az MSZP soraiban. - Kovács Tibor: Ilyeneket nem kéne mondani!) Ez a helyzet fogadta tavaly a kormányt, és mostanra mindenképpen sürgős intézkedésre van szükség.
A megyei önkormányzatok értéket képviselnek, szemben azzal az állásponttal, amit a szocialisták képviseltek évekkel ezelőtt, miszerint meg szerették volna szüntetni a megyei önkormányzatokat és regionális önkormányzatokat hoztak volna létre. (Kovács Tibor: Most majd megszüntetik!) Mi értéknek tekintjük a megyei önkormányzatiságot, azt, hogy a megye mint hagyományos területszervezési szint választhasson magának képviselőket, és olyan feladatot fog kapni az államtól az Országgyűlés döntése alapján, ami valóban egy kreatív, nemes, építkező feladatot biztosít majd a megyék számára, ez pedig a területfejlesztés és területrendezés kérdésköre.
Arról is beszélhetnénk a múltat idézve, hogy mi is történt ennek kapcsán, és az önkormányzatok hogyan szorultak kisebbségbe a regionális fejlesztési tanácsokban, és hogyan került az állam ott többségbe, így a megyéknek igazán nem volt érdemi beleszólásuk abba, hogy a területfejlesztés az ő területükön hogyan történjen. No, ezt a helyzetet is megváltoztatja majd a remélhetőleg közös egyetértésen alapuló országgyűlési döntés.
De hogy mit tettünk és hogyan próbáljuk ezt az óriási problémacsomagot megoldani, és mit tett a kormány és a miniszterelnök úr a megyei önkormányzatok érdekében és az ellátottak érdekében, annak az elemeit szeretném elsőként ismertetni.
Először is október 3-án a miniszterelnök úr megállapodást kötött a megyei közgyűlések elnökeivel, amit önök közül, tudom, sokan kifogásolnak, de a felkészült jogászok tudják, hogy a kormány nem jogi személy, nem vállalhat közvetlenül kötelezettséget, és olyan megállapodást, ami közjogi értelemben kötőerővel bír, olyat nem is köthet. Tehát a miniszterelnök úr részéről és a megyei közgyűlések elnökei részéről mint választott felelős politikusok részéről köttetett meg a megállapodás, és próbálták meghatározni közösen a kereteit annak a következő… (Kovács Tibor közbeszólása.) Majd meg fogjuk hallgatni önt is, képviselő úr, nem illendő ilyen csúnyán kiabálni. (Derültség az MSZP soraiban.)
Tehát kötelezettséget vállaltak mint felelős politikai vezetők azért, hogy ezt a helyzetet megoldják. Ez volt tehát az az alap, amire aztán építkezni lehetett. A következő lépcsőfok már visszautal a megállapodásra, amit a múlt héten fogadott el a kormány kormányhatározat formájában. Ez az 1335/2011-es kormányhatározat, aminek az 1. pontját mindenképpen fontosnak tartom felolvasni: “A kormány a nemzeti együttműködés programjának megvalósítása érdekében, összhangban a Széll Kálmán-terv és a Semmelweis-terv célkitűzéseivel, szükségesnek tartja a megyei önkormányzatok intézményeinek, alapítványainak, közalapítványainak és gazdálkodó szervezeteinek, valamint a fővárosi önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézményeknek, továbbá az ellátott feladataik és vagyonuk magyar állam által külön jogszabályban meghatározott módon történő átvételét az ellátási színvonal emelése, egységessége és a hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás érdekében.” Ennek a célnak a jegyében született meg a többi pont is, és szabott keretet a kormány annak a jogalkotásnak, aminek az eredményeként most itt vagyunk.
A 6. pontot még szeretném önökkel megosztani: “A kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az érintett miniszterek közreműködésével készítse elő és terjessze a kormány elé a megyei önkormányzatok intézményeinek konszolidációjáról szóló törvényjavaslatot, amely szerint 2012. január 1-jei hatállyal a megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai által irányított megyei intézményfenntartó központok átveszik a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézményeket, kivéve az egészségügyi intézményeket, illetve a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő egészségügyi intézményeket az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt központi államigazgatási szerv veszi át. Határidő: azonnal.”
Ez tehát a múlt héten csütörtökön volt, és utána pénteken, múlt héten pénteken benyújtásra került mind az alkotmánymódosítás, mind ez a törvényjavaslat, amelyről most beszélünk.
Az alkotmánymódosítás az alapot képez arra, hogy a tulajdon átkerülése semmilyen kifogást ne jelentsen, semmi jogi aggályt ne vessen föl a későbbiek folyamán, hasonlóképpen, mint ahogy húsz évvel ezelőtt, a feladattal együtt jön a vagyon is, és nemcsak a vagyon, a feladat elvégzéséhez szükséges vagyon, hanem a teljes adósságállomány is a szállítói tartozásokkal együtt. Ezt fontosnak tartom kihangsúlyozni a bizottsági üléseken elhangzott vélemények alapján.
Az alkotmány módosítása kapcsán még egy fontos elemet tartok fontosnak megosztani önökkel, ez pedig az alaptörvény 38. cikke, ami a nemzeti vagyonról rendelkezik. Az (1) bekezdése így szól: “Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.”
A nemzeti vagyont tehát így szabályozza az alaptörvény, és ezen tisztelet alapján, amit ezt az (1) bekezdés, ez a cikk megfogalmaz, ez alapján készült el az az alkotmánymódosítás, amelyet Répássy Róbert államtitkár úr az imént ismertetett önökkel.
(18.50)
Ezzel párhuzamosan önök előtt fekszik az a törvényjavaslat, amelyik a szervezetrendszer kialakítását és az új rendszerben történő intézményműködtetést biztosítja.
A lényegi elemeket valójában már elmondtam, de szeretném még összefoglalni. A megyei önkormányzatok teljes vagyona 2012. január 1-jén állami tulajdonba kerül, az intézmények pedig állami fenntartásba kerülnek. Vagyon alatt értendő minden önkormányzati vagyon és vagyoni értékű jog, minden intézmény szervezeti formától függetlenül, a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - a megyei önkormányzat tulajdoni hányada erejéig - alapítványa, illetve közalapítványa. Egy megyében folyik adósságrendezési eljárás, és a törvény külön szabályokat fogalmaz meg ennek a helyzetnek a kezelésére. A jogutódlás, amely létrejön, áfamentes, a bejegyzések pedig illeték- és díjmentesek. Az állam az adósságállományt 2011. december 31-ig veszi át; a törvényjavaslat létrehoz megyei bizottságokat, amelyek az átadás-átvétel lefolytatását hivatottak szolgálni. Ezt intézményesíti a törvény. A megyei kormányhivatal mellett működő megyei intézményfenntartó központ fogja működtetni a megyétől átvett intézményeket.
Lesz egy átmeneti időszak, amely december 31-ig tart. Ebben az időszakban a törvény elfogadásával kötelezettség a kormánymegbízott jóváhagyásával vállalható. Ez alól kivételek a napi üzemi működést biztosító kötelezettségek. Vagyonelemek-, tulajdonirészesedés-elidegenítés, -megterhelés 2012. január 1-jéig nem történhet. A mostani intézményvezetők, gazdasági igazgatók megbízatása legkésőbb 2012. március 31-én megszűnik.
Ezek a lényegi elemei annak a törvényjavaslatnak, amelynek a megvitatását és elfogadását kérem önöktől, átérezve különösen a szocialista képviselők részéről azt a felelősséget, amit a helyzet kialakításában viselniük kell.
A legfontosabbnak az egész rendszer-átalakítás szempontjából azt tartom, hogy az intézmények biztonságosan működhetnek majd az állammal a hátuk mögött, az ott dolgozóknak nem kell aggódniuk, hogy a fizetésüket megkapják-e, ahogy sajnos most kell, mert attól függ, hogy időben megkapják-e az illetményüket, hogy a megyei önkormányzat éppen milyen anyagi helyzetben van. Ez a félelem, feszültség vagy bizonytalanság megszűnik. Az állam a kérdést teljeskörűen rendezi, és az ellátottak további ellátása semmilyen módon nem kerül veszélybe. A megyei önkormányzatok tehát fellélegezhetnek. A feladatok ellátása biztonságosan folyik tovább, a megyei önkormányzatiság új feladata megfelel annak a célnak, amit a megyéktől, megyei képviselőktől elvárunk, hogy a területért felelősséget vállalva próbáljanak dolgozni a közös fejlesztésekért.
Arra kérem képviselőtársaimat, hogy mondják el az észrevételeiket, jobbító szándékú javaslataikat - hiszen ez a törvény valóban gyorsan készült, az idő sürget, nagy a feladat, január mindjárt itt van - a megoldás irányában. Várjuk az építő jellegű kritikákat. Egyet kérek csupán, hogy ne ijesztgessék az intézményekben dolgozó több tízezer közalkalmazottat, ne ijesztgessék azokat az ellátottakat, akik ezektől az intézményektől várják az oktatást, a biztonságos szociális ellátást vagy más közszolgáltatás ellátását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
