OSZTOLYKÁN ÁGNES
OSZTOLYKÁN ÁGNES
OSZTOLYKÁN ÁGNES, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szinte csak ismételni tudnám Szilágyi László képviselőtársam mondatait, amelyekkel a felszólalását zárta, és ugyanez elmondható a közoktatásra és az oktatásra fordított forrásokat nézve is: nem látjuk, hogy az oktatásban önök az esélyegyenlőség megteremtésére fókuszálnának. Mi is forráskivonást látunk a 2012-es költségvetésben.
A kormány most tárgyalt javaslata az LMP szerint az eddig ismert önkormányzatiság végét jelenti. Bár számos része homályban marad, a legnagyobb horderejű változás mégiscsak az, hogy a közoktatási intézményeket állami fenntartásba kívánják venni. Ezután a helyiek helyett a kormányhivatalok fognak dönteni. Számos feltételnek kellene megvalósulnia ahhoz, hogy ez megoldást jelentsen a közoktatás válságára, ám úgy látjuk, hogy ezek közül egyik sem teljesül. Úgy tűnik, a Fidesz számára az államosítás nem más, mint öncél.
A javaslat a Fideszen belüli alkufolyamat, nem pedig valódi szakmai, társadalmi viták eredménye. Az önkormányzati érdekképviseletekkel még az államosítás bejelentésekor elhangzott közlés szerint is csak abban volt egyetértés, hogy változtatni szükséges. Hogy az oktatási ágazat szervezeteivel egyeztettek-e erről, azt nem tudni, de az, hogy az érintettekkel nem beszéltek és nem egyeztettek, majdnem hogy biztos. Egyébként a tegnapi oktatási bizottsági ülésen a NEFMI képviselői nem tudtak érdemi választ adni a bizottság kérdéseire.
Ne felejtsük el, hogy az önkormányzatok minden hibájuk dacára a társadalmi részvétel legfontosabb intézményei. Az oktatásban továbbra is érvényesülnie kell a közszolgáltatást igénybe vevőkhöz legközelebbi szinten megvalósuló demokratikus kontrollnak, amit eddig az önkormányzati fenntartás garantált. Ez nem mond ellent az államilag szervezett mérésen és értékelésen alapuló minőségbiztosítás jogos igényének. De akkor mutassák meg, hogy hol és hogyan rendelkezik ez a törvény, vagy az eljövendő köznevelési törvény, vagy bármely törvény a demokratikus részvétel lehetőségéről. (Zaj az MSZP soraiban.)
Én nagyon szégyellem magam, mert én meghallgattam mindenkit, itt ültem végig csendben és meghallgattam mindenkit, de ha nem kíváncsiak arra, amit mondok, még önök se, az már valami súlyos dolgot mutat.
Eddig ha egy iskolát be akartak zárni, akkor a szülők elmehettek az önkormányzat ülésére, ott hangot adhattak nemtetszésüknek, ha elégedetlenek voltak a helyi iskola működésével, akkor elmehettek a képviselőjükhöz, aki, mondjuk, a szomszéd utcában lakott, de ennek ezentúl vége lesz.
Szeretném elmondani azt is, hogy sok hátránya is volt ennek a rendszernek. Hatalmasra nőttek az esélyegyenlőtlenségek, de elsősorban nem az önkormányzatok oktatáspolitikája, hanem a szabad iskolaválasztás és a korai szelekció miatt. Mi tehát nem úgy közelítjük meg a kérdést, hogy az államosítás jó-e vagy rossz, hanem úgy, hogy milyen feltételekkel lehetne jó. A minőségi oktatás záloga az elejétől a végéig egy kompetenciaalapú, a lemaradókat már hároméves kortól segítő, sőt fejlesztő pedagógia és mentorálás. Az iskolák államosítása azzal jár, hogy más lesz az óvodák fenntartója, mint az iskoláké. Mi már korábban is elmondtuk, hogy ellenezzük az oktatási rendszer egységének indokolatlan megbontását, az óvodák leválasztását az oktatási rendszerről. Az LMP szerint a világviszonylatban is példátlanul egyenlőtlen és igazságtalan magyar oktatási rendszer rákfenéje a korai szelekció, a tanulók szétválogatása. Azt gondoljuk, hogy elsősorban erre kellene fókuszálni, ezt kellene megszüntetni.
A megújítás nem járhat további pénzkivonással, megszorítással. Ellenkezőleg. A rászoruló iskolákat és a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó pedagógusokat fokozottabban kell támogatni, a hátrányos helyzetű kistérségekre fókuszálva. De nem a többiek kárára. A fejlesztési források elosztását is ezek szerint kellene módosítani.
A közoktatás állami kézbe vételéhez az eddigi önkormányzati forrásból kipótolt normatívák biztosították úgy-ahogy az elfogadható szintű oktatás megteremtését, a kistelepülési iskolák és az ott tanuló diákok esélyegyenlőségének azonban most még inkább vége lesz. A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat szerint a központi, megyei intézményfenntartó központ által fenntartott közoktatási intézmény megszüntetéséről nem kell beszerezni az egyeztető bizottság véleményét, csak a megyei közgyűlést kell támogatni. Ez az iskolabezárások megkönnyítését jelenti véleményünk szerint. Azt gondoljuk, hogy ennek következtében tömeges iskolabezárások várhatók. Vagy ha nem, akkor itt most valaki a kormány tagjai közül vállaljon garanciát arra, hogy ez nem így fog történni.
Szeretnék beszélni arról is, hogy egy-egy település identitását gyakran meghatározza egy-egy patinás gimnázium, ami az övé. Most ennek is vége. És nemhogy nem kap cserébe semmit ez a település, de a kormány a szakképzési koncepcióban bejelentetteknek megfelelően 40 százalékkal csökkenti a középiskolai kapacitásokat, elzárva a társadalmi felemelkedés lehetőségét sok ezer fiataltól. Kétségtelen, hogy ezt a tervet könnyebben végre tudja hajtani, ha állami kézbe kerül az összes gimnázium és szakközépiskola. Sajnos az államosítás ezt a célt is szolgálja.
A terveket valós tényekre, kutatási adatokra kellene alapozni, hogy a rendszer jelenlegi hibáit - ezekből van bőven, ezt nem vitatjuk el - ki lehessen küszöbölni. Sajnos nem derül ki, mire alapozza koncepcióját a kormány és mit akar vele elérni. Mintha a központosító, mindent maga alá gyűrő hatalom köreit zavarná az autonómia összes formája. Így most az önkormányzatok hosszú évek óta tartó anyagi kivéreztetését lényegileg alapfeladatainak elvonása követi, hogy még több pénzt lehessen kivonni az oktatásból, még zavartalanabbul. A helyi közösségektől a Fidesz most elveszi az iskolák ügyeibe való beleszólás lehetőségét, a társadalmi részvétel lehetőségét. Cserébe már nem is ígér semmit, ezért a jelen formájában ezt a javaslatot nem tudjuk támogatni.
Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki oldalon.)
