VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én becsülettel kivártam a normál hozzászólást, mert azt gondolom, ami itt ma a kétpercezésben történt, nyilvánvalóan egy picit a parlamenti műfajtól azért tér el, mert a két percet azért találták ki, hogy egymás hozzászólásaival vitatkozzunk. Itt voltak urak, akik a kétpercezést arra használták fel, hogy normál hozzászólásként elmondják a dolgaikat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy picit mintha itt keveredne a műfaj, önkormányzati törvény, egészségügyi törvény, közoktatási törvény, köznevelési törvény jött ide. Én nem csodálom, mert azt gondolom, talán ebből világos, hogy a kormány az elmúlt másfél évben igazából nem azt tette, amire megkapta azt a felhatalmazást, amivel kellett volna élnie. Szerintem teljesen másképpen alakultak volna a dolgok, hogyha túl vagyunk azokon a szakpolitikai vitákon, amelyek ma itt a parlamentben előjöttek. Azt gondolom, sok mindenben, talán még azt is mondhatnám, bizonyos dolgokban lehet, hogy közeledett volna az egyetértés, akár ha az egészségügyi törvényt megvitatjuk, és nem most jön be a fővárosi kórházak államosítása, illetve a megyei intézményi fenntartású kórházak államosítása, hanem beszélünk az egészségügyi törvényről, beszélünk arról, hogy önök a kétharmados felhatalmazással mit gondolnak erről, milyen egészségügyi szolgáltatást kell nyújtania az önök Magyarországának az állampolgárok számára. Mert azt gondolom, ami itt elhangzott, nagymértékben nehezíti azt a vitát, amiről itt ma szó volt.
Ugyanez volt a közoktatással. Olyan dolgokról is beszéltünk, ami nem megyei önkormányzati feladat, nem megyei önkormányzati hatáskör. Ez mind azért van, mert ma sincs még benyújtva a köznevelési törvény a parlament elé, hanem az interneten megjelent különböző dokumentumok, amelyek, mondják önök, társadalmi vitára vannak bocsátva, ez alapján lehet tájékozódni, és ugyanez vonatkozik az önkormányzati törvényre, amelynek egy része megjelent a Belügyminisztérium olvasatában, de közkézen forog egy olyan másik változat is, amely bizony bizonyos dolgokat felülír abban a tekintetben, amit a Belügyminisztérium az önkormányzati szövetségek tekintetében is, mondjuk, a parlamenti frakcióknak elküldött. Tehát azt kell mondanom, egy picit mintha a kordé megelőzte volna a szamarat ebben a tekintetben, tehát előreszaladt a kocsi, megelőzte a lovat, pedig azt gondolom, úgy lehet normálisan előrehaladni, ha vagy az öszvér, vagy a ló húzza a szekeret, mert akkor tudunk előrejutni és megérkezni valamilyen időpillanatban.
De most térjünk vissza igazából arra, ami a mai parlament tárgya, a megyei önkormányzatok intézményi einstandolása, az alkotmánymódosítás. Most az a kérdés, s ezt tényleg fel lehet tenni, mert a parlamenti vitából ez kitűnik, hogy a megyék megmentéséről van-e szó vagy pedig a megyék kirablásáról van szó. Én azt gondolom, amit önök elmondtak, abból csak az derül ki, hogy önök ugyanazt a logikát folytatják a megyei önkormányzatok tekintetében, mint amelyről a magánnyugdíjpénztár tekintetében lehetett hallani, egyszerűen elvették a magánbefektetők vagyonát, ugyanez vonatkozik arra, hogy elveszik a megyei önkormányzatok teljes vagyonát.
Az a megállapodás, amelyet minden közgyűlési elnök aláírt, és talán Szűcs Lajos képviselőtársam mondta, hogy ezt mindenhol meg lehetett látni, a megyei honlapokon rajta vannak, azután, amikor már az adott megyei önkormányzat megtárgyalta. Október 3-án lett ez aláírva, például a Békés Megyei Önkormányzat elmúlt hét pénteken tárgyalta meg, azóta nyilvános ez a megállapodás minden megyei önkormányzat számára. Én például a megelőző bizottsági ülésen éppen az elnök urat kértem arra, adjon tájékoztatást arról, hogy mit tartalmaz ez a megállapodás. Azt hiszem, a tegnapi bizottsági ülésen ezt meg is kaptuk, tehát az esemény után már teljesen nyilvánvalóan mindenki számára világos.
Mit mond ez a megállapodás? Ez a megállapodás azt mondja, hogy a megyei önkormányzat minden vagyonelemét gyakorlatilag elviszi az állam. A költségvetési bizottság előadójától hallottunk egy számot, azt mondta, hogy a könyv szerinti értéke, amit a megyei közgyűlési adatokból össze lehet hozni, olyan 440 milliárd, ha jól emlékszem, ennyit mondott Veres János képviselőtársam, ezzel szemben van egy 180 milliárdos adósság, amit viszont a kormányfőtől hallottunk, ezzel áll szemben ez a vagyontömeg-elvétel. Én azt gondolom, ez mindenféleképpen érdekes dolog, és még akkor is felveti a hűtlen kezelés gyanúját, illetve esetét, ha önök most ezzel a törvényjavaslattal, mind az alkotmánymódosítással, mind pedig ezzel a törvényjavaslattal ezt próbálják valamilyen módon meg nem történtté tenni. És ez a 440 milliárd persze könyv szerinti vagyoni érték.
Arról is szó volt, hogy az államháztartási törvényt nem módosítja ez a törvénycsomag. Azt gondolom, ha ennek az Áht. szerinti vagyonátadását kell lebonyolítani, azt nagyon nehezen fogom tudni elképzelni, hogy a könyv szerinti értéket csak egyszerűen átteszik a másik oldalra, mert itt a különböző vagyonértékek felbecsülését meg kellene tenni. Például a gazdasági társaságok esetében ebben a 440 milliárd forintban csak a törzstőke van benne, és pontosan tudjuk, hogy nagyon sok önkormányzatnál van olyan vagyonelem, akár üdülő, amit valamilyen módon a rendszerváltáskor megkaptak, abba nagyon sok pénzt beletettek, jól működő gazdasági társaságként funkcionál, és ebből nagyon sok bevétele származott egy-egy önkormányzatnak. Én például a Békés megyeit tudom mondani, ahol Doboz-Szanazugban van egy ifjúsági tábor, amelyik nagyon jól prosperál, és olyan feladatokat lát el, ami, azt gondolom, fontos és szükséges. Nem tudom, mit fog kezdeni vele az állam, mert az állam nem fog tudni vele jó gazda módjára bánni, mert ezt csak a helyi közösség tudja megtenni. Az már csak nyilvánvalóan az ember rémálmaiban fordul elő, és volt is ezzel kapcsolatban hozzászólás, hogy valami új típusú privatizációt készítenek ezzel elő. Ezeket a vagyonelemeket majd kiviszik, és egy bizonyos tulajdonosi kör számára értékesítik? Remélem, nem erről van szó.
Ma több képviselőtársam elmondta, hogy ha az a megoldása a dolognak, hogy ezt azért kellett megtenni, mert az önkormányzatok, jelesül a megyei önkormányzatok alul voltak finanszírozva, akkor ezen kell változtatni. A 2012-es költségvetési törvény semmilyen több forrást nem tartalmaz, csak azt a csomagot, amit beletettek abba a 99 milliárd forintos borítékba, ami el fog menni egyrészt a KIM-hez, mert nyilvánvalóan a megyei intézmények egy része oda fog tartozni, és el fog menni ehhez a NEFMI nevű minisztériumhoz, ahová ez az egészségügyi társaság kerül. Semmilyen pluszforrás nincs beépítve a következő költségvetési törvénybe, amiből az várható, hogy itt valamilyen módon az ellátás színvonala nő, az ellátás színvonala meg fog őrződni, ráadásul a megállapodás úgy fogalmaz, még bele is írták abba a megállapodásba, amelyet a közgyűlési elnökök aláírtak, hogy közel azonos szolgáltatást próbálnak nyújtani majd az embereknek. Tehát ilyen tekintetben, azt gondolom, ez egy nagyon nagy probléma.
Persze, az is egy érdekes dolog, Répássy államtitkár úr akkor még nem volt parlamenti képviselő a rendszerváltás idején, de azt gondolom, a Fidesz az a rendszerváltó párt, amely itt van a parlamentben. Persze, mi is ott voltunk, de most bennünket azért ne vegyük be ebbe a kérdésbe, mert az 1990 és 1994 között, amikor ezek az események megtörténtek, gyakorlatilag a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőit ebben a kérdésben igazából nem nagyon hallgatták meg.
(22.50)
Tehát amit ön kritizál, abban gyakorlatilag a rendszerváltó pártoknak van óriási felelősségük. Akkor a Fidesz itt ült a parlamentben, ott ült, mindegy, hogy melyik részén a parlamentnek, de ebben a Házban ültek, és ebben a Házban hozták meg azokat a törvényeket, amelyeket ma ön kritizál. Tehát ilyen tekintetben én azt gondolom, hogy ez nem egy helyes dolog.
A finanszírozás tekintetében azt kell mondanom önöknek, mert mindig ezt vetik az előző szocialista kormányok szemére, hogy az önkormányzatokat kivéreztették, nem adták meg a működéshez szükséges forrásokat. Szeretném önöknek mondani, hogy igaz az - azt hiszem, Babák képviselőtársam mondta -, hogy az első kormány, az Antall-kormány idején volt rendben az önkormányzatok finanszírozása, mert akkor még volt bőven forrás. Utána a finanszírozás aránya a GDP-hez viszonyítva mindig 10 százalék környékén járt. Tehát amennyi volt a magyar GDP, annak átlagban 10 százaléka volt az önkormányzati szféra finanszírozására.
Tudja, mennyi volt ’98-ban, amikor a Fidesz-kormány volt hatalmon? Akkor gyakorlatilag volt egy olyan év, hogy 6,87 százaléka volt a GDP-nek, ami az önkormányzati finanszírozást segítette. Ez most, a nagyon szidott Gyurcsány-kormány idején, 2008-ban volt 8,3 százalék, és ment vissza, nem tagadva, a Bajnai-kormány struktúrájában 6,5-7 százalék körülire. Tehát én azt gondolom, hogy aki a finanszírozást hozza föl, azzal egy kicsit óvatosan kell bánni.
Nem tudom, nem Szűcs képviselőtársam mondta, hanem valamelyik képviselőtársam mondta, hogy például az illetékbevételek tekintetében milyen rosszul jártak a megyei önkormányzatok. Az illetékbevételen a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok önkormányzatai és az állam osztozik. Nézzék már meg, hogy amikor önök hatalomra kerültek, és nagy dérrel-dúrral bejelentették, hogy a különböző illetékekben milyen gálánsan és nagyvonalúan fordultak a választópolgárokhoz, hogy nem kell ilyen-olyan típusú illetékeket fizetni, eltöröltek mindenféle vagyonátruházási illetéket, hogy ez mekkora rést ütött az önök ilyen típusú költségvetési dolgán. És persze, nyilvánvalóan hozzájárult ehhez a gazdasági válság is, ezt senki nem tagadja, de ilyenkor önök mindig elfelejtik, hogy az önök intézkedései egy oldalról a választópolgároknak egy viszonylag nagy kedvezmény, ezt nagy dérrel-dúrral bejelentik, de a másik oldalról saját maguk ütnek egy finanszírozási lyukat a saját maguk költségvetésén.
Ehhez hozzátartozik az a matolcsyzmus, és ezzel szeretném egy picit befejezni, hogy most itt beszélhetünk mi arról, hogy milyen a különböző önkormányzatoknak, így a megyei önkormányzatoknak meg a települési önkormányzatoknak a helyzete, de hogy idejutott 2012-ben ez a költségvetés, az azért van, mert önök egyszerűen nem vették figyelembe azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek az országon kívül folynak, belekormányozták saját magukat egy olyan költségvetési struktúrába, amelynél bevállaltak egy olyan hiánycélt, amit önöknek nem írtak elő kötelezően, a 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt; azt mondták, hogy ez csökkenjen, de senki nem kötelezte a magyar kormányt erre. És persze, nem jöttek be azok a várakozások, hogy majd a belső fogyasztás föllendül, megtermeli a belső fogyasztás és az export azt a GDP-többletet, amelyet el lehet költeni, és ezzel kapcsolatban most nyilvánvalóan óriási kényszer, hogy a költségvetési hiányt valamilyen módon kordában tartsák. Sőt, vannak számok, amelyek azt mutatják, hogy ez nem is tartható, tehát további problémákat fognak okozni, és erre nagyon komoly gyanú az, hogy az IMF most itt van (Az elnök csenget.), és az önkormányzati struktúra ügyében kér tanácsot a magyar kormány. Nem úgy jöttek ide, mint ahogy Kósa képviselő úr mondta, hogy jött az IMF magától, hanem a magyar kormány kérte, hogy jöjjenek ide, mert baj van.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
