BERÉNYI LÁSZLÓ
BERÉNYI LÁSZLÓ
BERÉNYI LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, tisztelt elnök úr. Tisztelettel köszöntöm a nemzetiségi képviselőtársaimat.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is engedjék meg, hogy csatlakozzam Csöbör Katalin képviselőtársam felszólalásához, és elismerésemet fejezzem ki a nemzeti együttműködés kormányának eddigi erőfeszítéseiért.
A nemzetiségek országgyűlési képviselete 2014-től kétségkívül történelmi jelentőségű változás a cigányság és a többi nemzetiség életében. Ám mégis úgy gondolom, hogy az idén elfogadott európai uniós romastratégia felvállalásának ügye, az európai szinten történő véghezvitele egyedülálló, nemcsak az ország, hanem a kontinens történetében is. Mondom ezt azért, mert 2011-ig nem volt olyan állam, amely nemzetközi összefogást ért volna el a cigányság felzárkóztatása ügyében. Ebből következően, ha megengedik, a stratégiával kicsit bővebben is foglalkoznék, de először közvetlenül a beszámolóról ejtenék pár szót.
Ahogy a beszámoló is megjegyzi, a beszámolási időszak kisebbségpolitikai szempontból legjelentősebb eseménye az országgyűlési és a kisebbségi önkormányzati választások megrendezése volt. A 2010. október 3-án megtartott kisebbségi választásra 1604 településen volt lehetőség, a 13 kisebbségi közösség összesen 2321 testületre szavazhatott. A megtartott választásokból 2315 volt eredményes. Az eredményes választások száma 13,2 százalékos növekedést jelentett a 2006-ban megtartott kisebbségi választásokhoz képest.
A legtöbb mandátumot elnyert jelölő szervezet a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség, amely szervezet vezetésével a roma önkormányzatoknál is létrejöhet a megújulás. Az Országos Roma Önkormányzatnál az ÁSZ-jelentés megállapította a választás előtti jogszerűtlen működést, amely hibák helyrehozatalára a mostani vezetés hivatott. A jelentés főbb megállapításai szerint a vizsgált időszakban az önkormányzat nem biztosította a törvényes működés kereteit, a szabályszerű gazdálkodás feltételeit, aminek oka részben a belső szabályozás hiányosságában rejlik. A jogszerűtlen működés egyébként még úgy is kimutatható volt, hogy a törvényességi ellenőrzés gyakorlatilag másfél évig hiányzott, ami példátlan huszonegy éves jogállami történetiségünkben. Továbbá, ahogy képviselőtársam is jelezte, a hamarosan a Ház elé kerülő sarkalatos törvényben lehetőségünk lesz rendezni egyértelműen a nemzetiségi választásokhoz kapcsolódó feltételeket, amelyekkel az átláthatóságot és a visszaélések elkerülését kell céloznunk.
A beszámoló kapcsán érdemes pár szót ejteni a Magyarországon legnépesebb nemzetiségről, a cigányság jelenlegi helyzetéről. A 2001-es népszámláláskor 190 046 fő vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Ez a szám mintegy negyede a szociológiai kutatások alapján feltételezett roma népességnek. Ahogy a beszámoló is leszögezi, a romák jelentős része az ország gazdasági, infrastrukturális és foglalkoztatási gondokkal sújtott leghátrányosabb kistérségeiben él.
A szocialista kormányzás időszakában számtalan program indult a cigányság helyzetének javítása érdekében, azonban ezek rendre elakadtak, nem a megfelelő helyre kerültek a támogatások, összességében a helyzetet nem javították. Az európai romastratégia és a hozzá kapcsolódó nemzeti romastratégia reményeim szerint az áttöréshez és felzárkózáshoz vezető utat jelenti majd a legtöbb roma életében. E várakozásomnak a következő elérendő célok megnevezésével adok hangot, amelyet a stratégia is magába foglal.
A romák társadalmi beilleszkedésével együtt járó gazdasági előnyök vonatkozásában a nemzeti romaintegrációs stratégiánk uniós keretrendszere is hivatkozik a Világbank által 2010-ben publikált jelentésre, és megállapítja: a romák teljes körű munkaerő-piaci integrációja egyes országok esetében jelentős, mintegy 0,5 milliárd euróra becsülendő gazdasági előnyökkel járhat. A romák nagyobb arányú foglalkoztatottsága növelné a gazdasági termelékenységet, csökkentené az állam által fizetett szociális támogatás összegét, és növelné a jövedelemadóból származó bevételeket. E fontos gazdasági és pénzügyi hatások elősegíthetik egy olyan légkör kialakulását az általános népesség körében, amely elfogadóbb a romákkal szemben, és ezzel elősegíti a zökkenőmentes integrációjukat azokba a közösségekbe, amelyeknek részei.
Röviden összefoglalva: a romákat is vissza kell vezetni a munka világába. Ehhez a nemzeti együttműködés kormányának munkahelyeket kell teremteni, és az imént elmondottakból is következően ez mindannyiunk jól felfogott érdeke. Tehát valamennyi magyar állampolgárnak partnernek kell lennie ebben a folyamatban. A cigányság munkaügyi problémáinak megoldása tehát, úgy gondolom, nemzeti ügy. A munkahelyteremtéshez kapcsolódóan pedig biztosítani kell a család és a munkahely összeegyeztethetőségét, az otthonteremtés feltételeit, a gyermekek napközbeni ellátásához való hozzáférés esélyét, a szolidaritáson alapuló családsegítő és mentális szolgáltatásokat és egy esélynövelő iskolarendszer kialakítását.
Nyíltan ki kell mondanunk: ahhoz, hogy a problémát orvosolni tudjuk, merthogy a roma népesség nagy része jelentős iskolai-képzettségi hátrányokkal jellemezhető a többségi társadalomhoz képest, ezt meg kell változtatni. Bár tapasztalható a képzettségi szint emelkedése, ez kevés ahhoz, hogy ennek nyomán csökkenjenek a társadalmi különbségek, ezért fel kell gyorsítani a roma népesség iskolai felzárkóztatását. Az oktatási hátrányok annál sikeresebben ellensúlyozhatók, minél korábbi életkorban kezdjük meg a felzárkózás támogatását. A szakképzés színvonalának erősítése szintén a romák munkaerőpiacon történő könnyebb elhelyezkedését segítené.
Nem feledkezhetünk meg az egészségügyi rendszerhez való hozzáférés biztosításáról.
A részletek kifejtését meghagyva a szakpolitikának, megjegyezném, hogy a cigányság helyzetének javulását mérhető számokhoz és konkrét célokhoz kell kössük, hogy négy, nyolc, tíz év múlva pontosan lássuk, hova jutottunk, milyen eredményeket értünk el.
Végezetül pedig engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a roma lakosság figyelmét külön felhívjam a népszámlálás fontosságára. Kérem mindazokat, akik cigány önazonossággal bírnak, tüntessék fel ezt a kérdőíveken, ezzel is segítve munkánkat, hiszen minél pontosabb képünk van a jelenlegi helyzetről, annál precízebben, határozottabban tudjuk elérni a kívánt célokat, amelyek elérése Magyarország megújulásának egyik legfőbb záloga.
Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)
(11.00)
